Az idei év a nyári borúlátó előrejelzések ellenére jól sikerült a kukoricatermesztők szempontjából: országszerte viszonylag magas termésátlagok születtek, és a meleg, száraz ősz is segítette a beérést, valamint a betakarításhoz szükséges, megfelelő nedvességtartalom elérését.
Nézzük, hogy ez a meleg, száraz év milyen eredményeket hozott a Borealis L.A.T szántóföldi kukoricakísérleteiben.
Amint tudjuk, a kukorica különösen jól reagál a foszfor- és káliumtrágyázásra még magas terméseredmények mellett is. Ahogy a grafikon is mutatja, az idei kísérleti eredményeink átlagában a P- és K-trágyázás 1,2–1,3 tonna többlettermést eredményezett hektáronként a csak nitrogénnel történő trágyázáshoz képest (azonos, 160N nitrogénszint mellett vizsgálva). Ez a különbség a mostani terményárak mellett megtérülő befektetésnek bizonyult, amivel a talaj termőképességének fenntartásához is nagymértékben hozzájárulhatunk. A kálium-kijuttatás elsősorban a káliummal kevésbé jól ellátott talajokon és szárazabb területeken fontos, az idei évben különösen jól érződött a hatása.
Kísérleteinkben vizsgáltuk a karbamid és a MAS (mészammon-salétrom) közötti különbséget is azonos (120N és 160N) nitrogénszint mellett, és eredményeink szerint egyértelműen a MAS használata bizonyult kedvezőbbnek. Ez a hatékonyabb nitrogén-hasznosulásnak köszönhető. A MAS-ból a N felvétele gyorsabb, mivel a karbamid átalakulása a talajban 7–10 napot is igénybe vehet, így hűvös tavasz esetén előnyt jelenthet az azonnal felvehető nitrát hatóanyagot tartalmazó MAS használata.
Kérdéseivel forduljon bizalommal értékesítő kollégáinkhoz!
