Műtrágyaszórás Sárkeszin – Differenciált tápanyag-utánpótlás a Szabó Családi Gazdaságban

Nincs ez másképp Sárkeszin sem, ahol a Szabó Családi Gazdaságnál már differenciáltan juttatták ki az első fejtrágyát 190 hektárnyi repcére. „Első menetben egy viszonylag nagyobb nitrogén hatóanyagot, méghozzá ammónium-nitrátot juttattunk ki a területre, hogy megindítsuk az áttelelt repceállományt. Ősszel úgy döntöttünk, hogy a repce és a kalászosok esetében is táblaszinten, vagy ahol indokolt, a táblán belül is helyspecifikusan tervezzük meg a tápanyag-utánpótlást. A talajvizsgálati eredményekre alapozva most, a tavasz kezdetén is zónánként határoztuk meg az első nitrogénadagokat” – mondta el az Agrofórum kérdésére Kauser Jakab növényorvos, aki a K-Prec Kft. vezetőjeként az ország számos területén végez precíziós szaktanácsadást is a gazdálkodóknak.

Jól kommunikál a Fendt-Amazone-Topcon hármas

A helyspecifikus tápanyag-utánpótláshoz természetesen a gépállomány is megvan Sárkeszin. A traktorokat műhold vezérli, a robotkormányzás és a műtrágyaszóró automata szakaszolása csökkenti az átfedéseket, segítségükkel a dózis táblán belül is változtatható.

„Fendt traktorokkal dolgozunk, amelyeket Topcon GPS rendszerrel szereltünk fel, a kijuttatást pedig egy Amazone műtrágyaszóróval végezzük. A szoftver már az első alkalommal nagyon jól kommunikált a munkagéppel, semmilyen kompatibilitási problémánk nem volt, és a térképeket is könnyedén fel tudtuk tölteni” – mesélte a növényvédős szakember, aki hozzátette: a munkatársak a nap kezdetén csak egy pendrive-ot kapnak a térképekkel, amit könnyedén fel tudnak tölteni a rendszerbe.

Megéri a differenciált műtrágya-kijuttatás

A Szabó Családi Gazdaságnál azért döntöttek a differenciált tápanyag-kijuttatás mellett, mert kísérleti eredményeiknél hozam- és profitnövekedést, valamint költségcsökkenést tapasztaltak. Ezt végül üzemi körülmények között is bizonyították.

„A differenciált kijuttatás tekintetében számszerűsíthető eredményeink egyelőre a tavaszi vetésű kultúrákban vannak, például kukoricánál. A bővített talajvizsgálat után megállapítottuk, hogy a területeink megfelelően ellátottak tápanyaggal, ami annak köszönhető, hogy évek óta használunk szervestrágyát is, hiszen a növénytermesztés mellett baromfitartással is foglalkozunk” – magyarázta Dr. Szabó Virág. A fiatal gazdálkodó hozzátette: a konkrét adatokra támaszkodva jelentősen csökkentették az inputanyagok kijuttatását, amivel költséget takarítottak meg.

Mindezek mellett nemcsak a műtrágya-kijuttatást mérsékelték, de a tőszámot is differenciálták, amivel ugyancsak többlethozamot lehetett elérni.

„Összességében a változtatott tápanyag-mennyiség és tőszám eredményeként profitnövekedést értünk el, hiszen hektáronként 2-300 kilogrammal nagyobb lett a kukorica hozama”.

Támadnak a gombák, a gyomok és a rovarkártevők

A határban szétnézve még sok helyen lila a repce, ami a tél végén teljesen normális. A megfelelő tápanyagok kijuttatásával szép állományok várhatók országszerte, főleg, hogy kifagyások sem voltak tömegével. A műtrágyázás után pedig a következő feladat mind a repcében, mind pedig az őszi kalászosokban a növényvédelmi kezelések elvégzése.

„A repce esetében nálunk kedvező volt az őszi fejlődés, jól sikerült az őszi gyomirtás, és a regulátorozás is megfelelő időben történt, így a kultúra kiváló állapotban ment a télbe. Szépen át is telelt, szerencsére a fagy sem gyötörte meg, úgyhogy kedvező eredményeket várunk. Most a legjelentősebb feladatunk a kórokozók és kártevők elleni védekezés” – tudtuk meg Kauserné dr. Szabó Virágtól. A sárga rovarcsapdák már országszerte fogják a repcére veszélyes ízeltlábúakat, például a repceszár-ormányosokat, így már a permetezőgépek is sokfelé megindultak a határban.

Hasonló a nyomás az őszi búzában is, ami a tavalyi csapadékhiány miatt eleve nehezebben is kelt. A telelés ugyanakkor elfogadható volt, a legfontosabb feladat pedig Sárkeszi határában is a lisztharmat elleni védekezés. A gombaölő szeres kezelés mellett pedig a gyomirtás is a legfontosabb teendők listáján van.