Egy a növények tápanyag-gazdálkodásának témakörében rendezett konferencián hangzott el a következő mondat: „Valami csak valamiből lesz!”. Ilyen röviden összefoglalható az, hogy a gazdasági növényeink saját maguk felépítéséhez és a termelés szempontjából elsődleges fontosságú termés előállításához szükséges anyagokat a környezetükből veszik fel – ha azok ott megtalálhatók és felvehető állapotban vannak!
A tápanyagok többségét a növények „szájukon”, azaz a gyökéren keresztül veszik fel a talajból. Elengedhetetlen tehát, hogy ezekhez a szükséges mennyiségben és fejlettségi állapotukhoz igazodva időben hozzájussanak. Ennek feltétele a talaj és a közvetlen gyökérkörnyezet (a rizoszféra) megfelelő fizikai, kémiai és biológiai állapota. Ez utóbbi, tehát a rizoszféra biológiai minőségének javítására szolgálnak azok a mikrobiológiai készítmények, amelyeket talajoltásra használunk. Elsősorban a megfelelő csíraszámú és törzsösszetételű, prémium termékek alkalmasak erre a feladatra. Az AGRO.bio BactoFil® termékcsaládjának BactoFil® B10 nevű tagja a kétszikű növények, köztük a napraforgó talajoltására lett kifejlesztve.
A rizoszféra biológiai minőségét leghatékonyabban a talajoltással tudjuk javítani. Nagyon fontos, hogy az oltóanyagot úgy juttassuk ki, hogy az a hatását maximális mértékben ki tudja fejteni. Az ehhez szükséges technológiai elemek a következők:
• megbízható minőségű oltóanyag felhasználása (frissen szállított, illetve az előírásoknak megfelelően tárolt termék);
• a vetőmag közvetlen környezetébe kell az oltóanyagot a lehető legmagasabb koncentrációban kijuttatni;
• az oltóanyagot a kijuttatással egy menetben vagy rögtön utána a talajba kell dolgozni;
• a kijuttatás során nem keverhető az oltóanyag a benne található mikrobákat károsító egyéb készítménnyel.
Felhasználási javaslat: A BactoFil® B10 1 l/ha dózisban használható többek között napraforgó talajoltására. A kijuttatásra legalkalmasabb eszköz az AGRO.bio speciális, vetőgépre szerelhető S-Jet nevű kijuttatója. Ez közvetlenül a vetőmaghoz adagolja a készítményt, így BactoFil baktériumai a csírázó napraforgó gyökerének környezetét (rizoszféráját) azonnal el tudják foglalni (kolonizálják), és már a fiatal növény számára biztosítják a levegő nitrogénjének megkötését, a tápelemek feltárását, szerves anyagok (hormonok, aminosavak, enzimek) biztosítását és átalakítását, a gyökérzóna megfelelő higiéniáját (azaz a patogén szervezetek egy részének távoltartását).
Amennyiben nem a vetéssel egy menetben, hanem azt megelőzően juttatjuk ki a készítményt, akkor használjuk a BactoFil® T-Jet kijuttatót, majd azonnal keverjük be a terméket a vetésmélységnél néhány centiméterrel mélyebbre. Így az oltás minősége, illetve a csírázó növények gyökerének kolonizációja megfelelő marad. (Kerüljük a túl mélyre való bedolgozást, mert ez az oltás minőségét rontja!)
A jó minőségben elvégzett, megfelelő technológiával kivitelezett talajoltás hatása mindig látványos és eredményes. Mivel azonban az emberi szem általánosságban 20% alatti különbséget nem érzékel, ezért a kezelések eredményességének legegyszerűbb módja azok egzakt mérése.
A 2015/16-os szezonban összesen tíz helyszínen, a Demó Farm Projekt keretein belül, üzemi körülmények között vizsgáltuk a termékeink hatékonyságát. Az elmúlt évben összesen hét gazdaságban állítottunk be napraforgóban talajoltást a BactoFil® B10 nevű készítménnyel. A vegetáció során mért paraméterek közül most hármat mutatunk be, a csillagbimbós állapotban mért gyökér- és zöldtömeg, valamint a betakarítás eredményeit.
Jól látható, hogy a vizsgált növényi részeknél a különbség ritkán haladta meg a 20%-ot, ugyanakkor Turán a kezelt terület termése több mint 30%-kal magasabb volt a kezeletlen területhez képest. Az itt látható fotón, amely a helyszínen készült, még ez a jelentős eltérés sem látható. Biztosat egy kezelésről tehát minden esetben csak akkor mondhatunk, ha megfelelő módon megmérjük a különbséget!
Összefoglalva, a BactoFil® B10 a következő előnyöket biztosítja a termelők számára:
• erősebb gyökérzet, ami jobb állóképességet és aktívabb víz- és tápanyagfelvételt tesz lehetővé;
• jobb tápanyag-hasznosulás a gyökérzónában, azaz a talajban megkötött tápelemek (pl. foszfor, kálium) feltárása;
• antibiotikum- és sziderofor-termelés, ami távol tartja a kórokozókat a napraforgó gyökerétől (biokontroll hatás);
• folyamatos tápanyagellátás, a szabadon és gyökérzónában élő nitrogénkötő törzsek tevékenysége során.
Szabó István
AGRO.bio