Zöldség

A fejes saláta és a kínai kel „téli betegsége”

Agrofórum Online

A fejes saláta növényvédelme még szabadföldön is gondot okoz a hosszú élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása miatt, de télen a fényszegény, párás időben különösen nehéz fólia alatt egészséges növényt nevelni. Számos gombás fertőzés mellett ilyenkor jelentkeznek a nem fertőző, úgynevezett fiziológiai vagy élettani betegségek is.

A magas páratartalom rontja a tápanyagok felvehetőségét, mindenekelőtt a kalciumnak, mint legnehezebben transzspirálódó tápelemnek a növénybe jutását, ennek következtében pedig gyakran jelentkezik az úgynevezett belső vagy lágy levélbarnulás betegség és a saláta üvegesedése.

A barnulási tünetek a saláta fejlődése folyamán bármikor jelentkezhetnek. Fiatal növényen hamar észrevehetők, a középső, fiatal levelek – mintha fekete festékkel lennének leöntve – sötétbarnák, feketék, a növekedésük lelassul vagy megáll. Később is felléphet, de ilyenkor a felismerése nehezebb, mert a fej belső levelein jelentkezik a tünet, és gyakran csak akkor szembesülünk vele, ha a salátát felvágjuk. (Kínai kel esetében is gyakran megfigyelhető!) Betegség a növényeken először a szellőzőktől és a fűtőtestektől távol azonosítható, ahol rendszerint valamivel magasabb a levegő páratartalma, mint a szellőzők közelében.

A levélbarnulás esetében mészhiányról van szó, a levelekben mért kalciumtartalom az egészséges növényekhez képest alacsonyabb, de a jelenség nincs összefüggésben a talaj mészellátottságával.

Nagyon nehéz ellene védekezni, mert télen a szellőztetés kevésbé hatékony, ugyanis gyakran a szabadban is magas a páratartalom, a hőmérsékletről nem is beszélve. Ennek ellenére az elsőszámú védekezési megoldás a hajtató berendezés szellőztetése. Ha a kinti páratartalom magas, akkor kénytelen a kertész a költségek szempontjából kevésbé szerencsés, úgynevezett „helybenjáratásos” módszert alkalmazni, azaz egyszerre fűteni és szellőztetni, hogy az elfogadható 70-80%-os páratartalom meglegyen.

Gondolhatnánk, hogy kalciumtartalmú levéltrágyázás is hatásos. Sajnos, sem a kalciumklorid, sem a kalciumnitrát kipermetezése nem mondható eredményesnek, egyes vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a palántázás idejétől 7-10 naponként adott, előbb említett vegyületek némiképpen csökkentették a kárt, megelőzték a betegség kialakulását.

Vigyázat! Tavasszal, miután a külső hőmérséklet megemelkedett, a hirtelen páratartalom-csökkenés okozhat élettani zavart (pl. napos, szeles időben erősen kiszellőztetjük a fóliát). A külső levelek széle beszárad és megbarnul, amit külső vagy száraz levélszél-barnulásnak nevezünk. Könnyebb ellene védekezni, mint a lágy vagy belső barnulás ellen, elég, ha rendszeresen párásítjuk a termesztő berendezést vagy kevesebbet szellőztetünk.

A levegő szén-dioxid koncentrációja jelentős mértékben befolyásolja a fejek növekedését. Szellőztetés hiányában a fólia sátorban az oxigén felgyülemlik, a széndioxid elfogy, aminek következtében az asszimiláció előbb lelassul, majd fokozatosan leáll. Az elfogyott szén-dioxidot pótolhatjuk a levegő cseréjével – szellőztetés – és mesterséges úton, iparilag előállított szén-dioxid bevezetésével. Ennek leghatékonyabb időszaka a fejképzés, de már a kiültetést követő első héttől is igen kedvezően reagál a növény a szén-dioxid tartalom növelésére. A szén-dioxid trágyázás sikere alapvetően a fényviszonyoktól függ. Napos időben a megnövelt CO2 hatására az asszimiláció nagymértékben felgyorsul, a tenyészidő végén akár napi 20 grammot is képes a növény gyarapodni.

(Dr. Terbe István – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A metrafenon hatása a csiperketermesztésben megjelenő gomba kórokozókra

2020. május 29. 04:36

Magyarországon a legnagyobb mennyiségben csiperkegombát fogyasztunk, aminek nagy előnye, hogy nem szezonális termék, termesztése az év 12 hónapjában folyamatosan zajlik. Ez a termesztési mód azonban kedvez a gomba károsítóinak a felszaporodásban.

Kisalagutas fóliatakarás a zöldségtermesztésben

2020. május 28. 07:37

A gyakorlati termesztésben elsősorban a görög- és sárgadinnye, étkezési paprika, cukkini, spárgatök és a csemegekukorica intenzív termesztésénél alkalmazunk kisalagutas takarást.

A póré: kellemes ízű, sokoldalúan felhasználható, egészséges zöldségkülönlegesség

2020. május 21. 07:39

A póréhagyma (Allium ampeloprasum L. var. porrum) az Alliaceae (hagymafélék) családjába tartozó, kétéves, lapos levelű, hagymatestet nem fejlesztő hagymaféle.

Támrendszeres konzervuborka termesztése III. - Tápanyagellátás

2020. május 17. 04:36

Az uborka – más zöldségfélékhez, pl. paprika vagy paradicsomhoz hasonlítva – sok nitrogént és valamivel kevesebb káliumot, továbbá egészen kevés foszfort igényel.

Kapacitásbővítő fejlesztés valósult meg Nyírlugoson

2019. június 4. 08:33

A feldolgozási kapacitás növekedését szolgálta a technológiai gyártóvonalak fejlesztése, az új fagyasztóalagút telepítése és az azt támogató új hűtési rendszer integrációja a meglévő rendszerükbe.

Növelni kellene a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását

2018. október 18. 08:34

A NAK egy brüsszeli kezdeményezésű, uniós forrásból finanszírozott kampánnyal igyekszik elsősorban a gyerekek körében a lehető legszélesebb körben népszerűsíteni a zöldségeket és a gyümölcsöket.

35 százalékkal kisebb a paradicsom vetésterülete

2018. május 3. 10:50

A gabonafélék vetési állapota országosan, egyelőre15 százalékos készültséget mutat.

Gombaszúnyogok a gombatermesztésben

2020. január 23. 07:38

A gombaszúnyogok gyakorlatilag minden termesztett gombakultúrában megjelennek, de a termesztés volumenéből következően a csiperketermesztésben okozzák a legtöbb problémát.


Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/digitalnomads/public_html/staging/releases/20240911215937/public/cms/wp-includes/functions.php on line 5420