Zöldség

A fűszerpaprika-termesztés technológiai kérdései

Agrofórum Online

Az elmúlt másfél évtized fűszerpaprika válságait követően az ágazat pozíciójának tartós helyreállítása alapvető feladat. A kedvezőtlenebb évjáratokban, gyenge hozamok mellett, a rendszeres hírnevet romboló botrányok következtében a termesztők elveszették bizalmukat és tőkéjük egy jelentős részét is.

1. kép: A szabadföldi intenzív állomány július közepén

A szegedi és a kalocsai fűszerpaprika eredetvédelme lehetőséget ad a magyar fűszerpaprika-termesztés újbóli fellendülésére, mellette jó termesztési cél lehet az őrleményen kívül más fűszerpaprika alapú készítményekhez alapanyag előállítása is. Mindezekhez azonban a termesztéstechnológiában három tényező szükséges még: a magasabb hozamok jó minőséggel párosulva, valamint ezek minél nagyobb valószínűségű együttes megvalósulása, a nagy termésbiztonság.

Hagyományos termesztéstechnológiák

A fűszerpaprika-termesztés hagyományos változatainak a helyrevetett vagy palántázott, évente néhány alkalommal fejtrágyázott és öntözött vagy öntözetlen technológiák tekinthetők.

A helyrevetéses technológiát nagy magigénye, késői szedéskezdete, kis hozamai és az őszi fagyok koraisága miatti bizonytalanság jellemzi. A technológiának azonban kétségtelen előnye, hogy a helyrevetett növények viszonylag mélyre hatoló gyökérzete és ezzel jobb vízhasznosítása lehetővé teszi a nem túl száraz évjáratokban az öntözés elhagyását. A gépi betakarításra is a helyrevetett állományok alkalmasak, mert az erősebb gyökérrendszert a gép nehezebben tépi ki a talajból, így szár és föld nem kerül nagy mennyiségben a fűszerpaprika-csövek közé. Tekintettel azonban arra, hogy a gépi betakarítás nem ad kiváló minőséget (nincs lehetőség rendes utóérlelésre, így a színanyagok kialakulása nem fejeződik be), valamint arra, hogy egyre nagyobb gyakoriságú nyaranta a túlságosan száraz időjárás, a helyrevetett állományok aránya csökken. Ezt mozdítja elő várhatóan egyre inkább a vásárolt, „jogtiszta” vetőmag használata, valamint a rezisztens fajták, esetleg hibridek nagy magköltsége.

A hagyományos palántaneveléses technológia nagyobb hozamokat eredményez, miközben kevesebb vetőmagot is használunk. A hozamnövekedés egyrészt a palántanevelés koraiságot fokozó hatásából adódik (amikor május első felében-közepén a palántákat kiültetjük, a helyrevetett állomány sokszor még csak szikleveles), azaz több termés tud beérni a töveken. A tápanyagok jobb felvehetőségét és ezzel a jobb termésmennyiséget segíti az öntözés. A palántanevelés költsége azonban fennáll, még abban az esetben is, ha figyelembe vesszük, hogy a legolcsóbb, szálas palánták használata terjedt el, amit a legtöbb termesztő maga nevel.

Szabadföldi intenzív termesztés

Úgy tűnik, a fűszerpaprika technológiájának fejlődése – még ha jelentős késéssel, és kissé más ütemben, de – rokonának, az étkezési paprika termesztésfejlődésének az útját követi.

Néhány évvel ezelőtt megjelent a szabadföldi intenzív termesztési módszer, amit több más zöldségkultúrához hasonlóan a bakhátak kialakítása, rajta csepegtető szalagok, azok felett talajtakaró fólia elhelyezése mellett a hagyományos termesztésben használtnál fejlettebb palánták kiültetésével kezdődik. A csepegtető öntözéssel takarékos a vízellátás, és van lehetőségünk arra, hogy rendszeresen, a növények számára könnyen felvehető formában juttassunk ki tápanyagokat. De ennél a technológiánál kifizetődő lehet granulált komplex műtrágyák talajba keverése is, a tavaszi talaj-előkészítés során. Az étkezési paprika termesztésében szerzett tapasztalatokból tudjuk, hogy az intenzív technológiában a nitrogén-kálium arány tartása nagyon fontos, mert a nagy termésmennyiséghez megfelelő lombot kell nevelni, nemcsak a termésméret növeléséhez, hanem ahhoz is, hogy a bogyók védettek legyenek a napégéstől. A pirosan szedett étkezési paprikák (kápia és paradicsom alakú típus) esetében azonban elsődleges cél a piacnak megfelelő bogyóméret kialakítása, másodsorban természetesen a színesedés is lényeges. A fűszerpaprika esetében a jobb hozamhoz és nagyobb szedési teljesítményhez szintén fontos a nagyobb termésméret, de a minőségi értékmérő a színanyagtartalom és a színanyagok minősége kiemelt jelentőségű, így a termésnövekedési időszakban a tápanyag-ellátás fő feladata a színanyagok kialakulásának előkészítése.

A tápanyag-ellátás jobb szabályozhatósága mellett az intenzív technológiában a talajtakarás jelent nagy előrelépést a hagyományos termesztéshez képest. Elősegíti a talaj gyorsabb felmelegedését, segít a gyomszabályozásban, és a termések nagy része nem szennyeződik földdel, amivel nem csak tisztább marad a felületük, de egészségesebbek is maradnak, ami hozzájárul az őrlemény mikrobiológiai szennyezettségének csökkentésében.


2. kép: A szabadföldi intenzív állomány július közepén

A kiültetéskor a palánták minősége fontos kérdés, nem használjuk a hagyományos tépett (szálas) palántákat, fejlettebb, erősebb szaporítóanyagra van szükség a technológia más elemei adta terméstöbblet-potenciál kihasználáshoz. Így földlabdás palántákat érdemes ültetni, amelyeket tálcában vagy tápkockában nevelünk. Ezek a palánták drágábbak, de kevesebbet ültetünk hektáronként, mint a szálas palántákból, az ültetés jobban gépesíthető, és a nagyobb hozammal kigazdálkodhatjuk az árukat.
A betakarítás augusztusban megkezdhető, és három szedést tervezhetünk (1-2. kép).

Fólia alatti termesztés

A legintenzívebbnek tekinthető termesztéstechnológia a fűszerpaprika-termesztésben a fólia alatti termesztés, amelynek irányába szinte a szabadföldi intenzív termesztéssel egy időben indult el a fejlesztés. A technológia alapja ebben az esetben szintén az étkezési paprika példája, gyakorlatilag a fehérpaprika fűtetlen hajtatásának módszerét igyekszünk a fűszerpaprikára szabni. A költségek, ahogy a munkák is, hasonlóak a két technológiában, a fűszerpaprika esetében azonban olcsóbb a vetőmag, és kevesebb a zöldmunka. A szedések száma is alacsonyabb (a fehérpaprika 7-10 napos szedési gyakoriságával szemben általában 3-4 hetente szedünk), de alkalmanként nagyobb számú termést takarítunk be, és a gyengébb metszés vagy kordonos támrendszer mellett a szedés nehézkesebb, így időigényesebb (3-4. kép).


3. kép: A fólia alatti állomány július közepén

Az étkezési paprikát és a fűszerpaprikát összehasonlítva még fontos megemlíteni azt, hogy míg előbbinél a szedés után azonnal értékesíthető az áru, a fűszerpaprika „hajtatásból” úgy származik biztos jó bevételünk, ha mi magunk utóérlelünk, majd szárítás és őrlés után igyekszünk közvetlenül érékesíteni a terméket a fogyasztónak. A jó hozamhoz fontos a fajtaválasztás – ebben szinte kizárólag hibridek jönnek szóba, melyek magyar nemesítésűek, és megszokott (vagy annál is jobb) őrleményminőséget adnak.


4. kép: A fólia alatti állomány július közepén

Melyiket válasszuk?

A Budapesti Corvinus Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési Tanszékén az elmúlt években tematikus kísérleteket folytattunk fűszerpaprika-termesztéssel kapcsolatban. A vizsgálatok fókuszában elsősorban a fólia alatti technológia állt, a fajtaválasztás, a növénysűrűség, a metszésmód, a szedésszám, az utóérlelési idő kérdéseivel foglalkoztunk. Kontrollként szabadföldi intenzív termesztésű állomány szolgált. Egy kísérleti évben szabadföldön több technológiai változatot is összehasonlítottunk. Ezek az adatok ugyan egyévesek, így az évjárathatás vizsgálatára és kiküszöbölésére a következő években még tervezünk kísérleteket, de a tapasztalatokról talán már most érdemes beszámolni.

A kísérlet kisparcellás volt, és az alábbi változatokat hasonlítottuk össze:

  • szabadföldi, hagyományos palántaneveléses technológia (Kalorez és Délibáb fajta);
  • szabadföldi „félintenzív” technológia: palántaneveléssel, csepegtető öntözéssel, talajtakarás nélkül (Kalorez és Délibáb fajta);
  • szabadföldi intenzív termesztés: palántaneveléssel, csepegtető öntözéssel és talajtakarással (Kalorez és Délibáb fajta);
  • szabadföldi intenzív termesztés kisalagúttal: palántaneveléssel, csepegtető öntözéssel, talajtakarással és átmeneti fátyolfóliás takarással (Kalorez és Délibáb fajta);
  • fólia alatti termesztés metszés nélkül: palántaneveléssel, csepegtető öntözéssel és talajtakarással, kordonos támrendszerrel (Délibáb fajta);
  • fólia alatti termesztés metszéssel: palántaneveléssel, csepegtető öntözéssel és talajtakarással, gyenge kétszáras metszéssel (Délibáb fajta).

A kísérlet frissbogyó és őrleményhozam adatai az 1. és 2. ábrán láthatóak. Várakozásainknak megfelelően az extenzívnek tekinthető hagyományos termesztés volt a legkisebb hozamú, és a fóliás termesztés a legnagyobb. A szabadföldi intenzív termesztés esetében a kisalagutas takarás nem eredményezett hozamnövekedést, azonban figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy viszonylag öreg palántákat tudtunk kiültetni, és a növények az ültetési stressz miatt eldobták első virágaikat, amelyekből egyébként a legnagyobb termések fejlődnének.


1. ábra: Egészséges, beérett termések négyzetméterenkénti tömege

Mindegyik esetben augusztus végén szedtünk először, és az első szedés hozama adta a teljes termésmennyiség felét-kétharmadát (technológiától függően).

A két fajtát összehasonlítva megfigyelhető, hogy a konstans Kalorez a félintenzív és intenzív technológiákban kisebb hozamot biztosított, mint a Délibáb hibrid. Ez utóbbi, bár fóliás termesztésre nemesített, jól szerepelt szabadföldi körülmények között is. A fűszerpaprika termesztés korábbi tapasztalatai azonban óvatosságra intenek: kedvezőtlenebb időjárású években fontos a betegségellenálló-képesség csakúgy, mint a klimatikus tényezőkre való reakció, amit a hajtatási fajták szabadföldre kerülésekor külön meg kell vizsgálni.

Eredményeink értékeléséhez hozzátartozik, hogy a fűszerpaprika környezeti igényeit és az országon belüli klímaadottságokat összevetve, a déli területeken, Szeged környékén átlagos évjáratokban 1 héttel-10 nappal korábban lehet ültetni a paprikát fűtetlen fólia alá, 5-7 nappal korábban szabadföldre, és ősszel fólia alatt akár 2 héttel is tovább tarthat a szezon, mint Budapest környékén. Ez a tenyészidő-hosszabbodás kísérletünkben a töveken maradt akár négyzetméterenként 1-1,5 kg kormos termés beérését biztosíthatja (ez 20-30 dkg/m2 őrleménygyarapodásnak felel meg).


2. ábra: Őrleményhozam alakulása a három szedés során

Azt is el kell mondani, hogy míg a szabadföldi intenzív fűszerpaprika-termesztés a hagyományos palántás fűszerpaprika-termesztéssel versenyez, addig a fólia alatti termesztésben a fűszerpaprika „vetélytársa” az étkezési paprika hidegfóliás hajtatása. Tapasztalataink alapján az intenzív szabadföldi termesztés mindenképpen versenyképes, a fólia alatti hajtatás biztos nyereségességén még dolgozni kell, aminek két útja lehet: a hozamnövelés vagy el kell érnünk, hogy a piac megfizesse a terméket. Ez utóbbihoz a fólia alól származó őrlemények esetében az első szedésekből származó korai, napmelegben utóérlelt őrleményt érdemes lehet külön kezelni a többitől, mert akkor tudunk friss őrleményt értékesíteni, amikor az előző évi őrlemények már „öregszenek”, színüket vesztik. Azt is szükséges mérésekkel bizonyítani, hogy az őrlemények mikrobiológiai tisztasága melyik esetben kedvezőbb.

Boros Ildikó Fruzsina, MSc hallgató
SZIE Kertészettudományi Kar, Budapest
Ugróczi-Nagy Kitti, PhD hallgató
SZIE Kertészettudományi Kar, Budapest
Dr. Slezák Katalin, egyetemi docens
SZIE Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék, Budapest

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A metrafenon hatása a csiperketermesztésben megjelenő gomba kórokozókra

2020. május 29. 04:36

Magyarországon a legnagyobb mennyiségben csiperkegombát fogyasztunk, aminek nagy előnye, hogy nem szezonális termék, termesztése az év 12 hónapjában folyamatosan zajlik. Ez a termesztési mód azonban kedvez a gomba károsítóinak a felszaporodásban.

Kisalagutas fóliatakarás a zöldségtermesztésben

2020. május 28. 07:37

A gyakorlati termesztésben elsősorban a görög- és sárgadinnye, étkezési paprika, cukkini, spárgatök és a csemegekukorica intenzív termesztésénél alkalmazunk kisalagutas takarást.

A póré: kellemes ízű, sokoldalúan felhasználható, egészséges zöldségkülönlegesség

2020. május 21. 07:39

A póréhagyma (Allium ampeloprasum L. var. porrum) az Alliaceae (hagymafélék) családjába tartozó, kétéves, lapos levelű, hagymatestet nem fejlesztő hagymaféle.

Támrendszeres konzervuborka termesztése III. - Tápanyagellátás

2020. május 17. 04:36

Az uborka – más zöldségfélékhez, pl. paprika vagy paradicsomhoz hasonlítva – sok nitrogént és valamivel kevesebb káliumot, továbbá egészen kevés foszfort igényel.

Már nem csak fólia alá lehet veteményezni – áprilisi kertészeti teendők

2019. április 17. 08:40

Már bőségesen benne vagyunk az április hónapban, az évnek azon szakaszában, amikor megkezdődnek a szabadföldi munkálatok a veteményesekben is. Persze már hetekkel ezelőtt el lehetett vetni például a borsót is szabadföldbe, de a munka dandárja csak most kezdődik.

Bőséges termés várható szamócából

2018. április 20. 10:42

Kedvező idényben bízhatnak az idén a hazai szamócatermesztők, sem a fagy, sem az eső nem károsította a termést.

Már igényelhető a viharkár miatti jövedelempótló támogatás

2018. február 16. 08:17

A kamara közleménye szerint az érintett termelők a kárt szenvedett fóliasátor egy négyzetméterére számítva legfeljebb kétezer forint támogatásban részesülhetnek.

Jövedelempótló támogatást adnak a tavaly megrongálódott fóliasátrak kárai után

2018. január 5. 07:55

A jövedelempótló támogatás iránti kérelmet 2018. február 15. és március 15. között lehet benyújtani papír alapon a Magyar Államkincstárhoz.


Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/digitalnomads/public_html/staging/releases/20240911215937/public/cms/wp-includes/functions.php on line 5420