Zöldség

A páratartalom és szabályozása

Agrofórum Online

A zöldségtermesztők a páratartalmat ritkán mérik, többnyire csak a hajtatásban követik figyelemmel, mint a magas páratartalomból adódó gombás és baktériumos fertőzések okát.

Az optimális páratartalom, mint ahogy a víz-, tápanyag- vagy hőmérsékletigény sem tekinthető egy statikus értéknek, ami nemcsak a fajtól és fajtától függően változik. Függvénye a fenológiai, technológiai fázisok mellett a többi klimatikus tényezőnek, így a hőmérsékletnek és a fényviszonyoknak is. Ebből adódóan – mint a növény hőmérsékleti igényét – a páratartalmat sem lehet egyetlen értékkel jellemezni.

A magas – az ideálisnál magasabb – páratartalom elősegíti a kórokozó (gombás és baktériumos) betegségek terjedését, rontja a terméskötődést, vízkórságot (ödéma) idéz elő, lassítja a transzspirációt, ezáltal a növényi tápanyagok felvételét. Hasonlóan a túl alacsony páratartalom is okozhat zavarokat a növekedésben és a fejlődésben: rosszabb a terméskötődés (nem tapad a bibéhez és nem csírázik a pollen), gyengébb a transzspiráció, mert lezárnak a sztómák – védve a növényt a túlpárologtatástól, fénytelenné válnak a termések, vagy apró, hajszálvékony repedések keletkezhetnek a termés felületén (1. kép), de van betegség is, ami gyorsabban terjed, jobban fertőz a száraz levegőben (pl. lisztharmat).

1. kép: Alacsony páratartalom következtében a paprika, paradicsom, de padlizsán termésén is hajszálrepedések keletkeznek.

Megállapítható: míg a késő őszi, téli és kora tavaszi hónapokban, tehát a hajtatásban a magas, a nyári hónapokban, elsősorban szabadföldön az alacsony páratartalom jelent a zöldségtermesztésben gondot!

Mely növényeken, milyen növény-fejlődési zavarokat, rendellenességeket okozhat az alacsony páratartalom?

A zöldségfélék közül az uborka igényli a legmagasabb páratartalmat. Júniusban-júliusban, napos időben (déli órákban), 25-30°C esetén a 90%-os páratartalom mondható ideálisnak, de hajtatásban, ősszel és télen, amikor lényegesen gyengébb a besugárzás, akkor is 70-75%-ot kell számára biztosítani. Az optimálisnál alacsonyabb légnedvesség hatására kisebb és sötétebb levelek fejlődnek, ebből adódóan kisebb lesz az asszimilációs felület, csökken a növény teljesítő képessége. Gyakrabban alakulnak ki deformált és torz termések, valamint a fokozott terméselrúgás következtében csökken a termésmennyiség.

A paprika alacsonyabb páratartalmat igényel, a termésképzés idején, mindössze 70-80%-ot. Túl alacsony páratartalom esetén fénytelen, opálos színű termések fejlődnek. Főleg fehér termésű fajtáknál gyakori a kényszerérés, azaz a még nem kifejlett bogyók színesedése, pirosodása. Az éjszakai magas páratartalom (akár 90-95%) kedvező hatással van a bogyók tömegére, az ilyenkor felvett víz a bogyókban halmozódik fel, ezzel növelve tömegüket.

A paradicsom esetében jelentős különbség van a kiültetést követő egy-két hét, és a későbbi, terméskori páratartalom igény tekintetében. Míg kezdetben 60-65%-os légnedvesség megfelelőnek tekinthető, addig a termésérés idején, napos meleg időben 85-90% az optimális. Az alacsony páratartalom a generatív fejlődést segíti elő, magas páratartalom mellett vastagabb szárat, nagyobb levélzetet nevel a növény. Szélsőséges páratartalom értékek a termékenyülést gátolják, a magas páratartalom a pollen csomósodásához vezet, túl alacsony érték esetén nincs szekrétum kiválás, ami miatt rosszabb a pollennek a bibéhez való tapadása és csírázása. Nyáron, ha nagyon lecsökken a páratartalom – hasonlóan a bórhiányhoz – a termés felülete parássá, repedezetté válik. A gyakran tapasztalható levélpödrődés (kanalasodás) is részben a száraz levegővel van összefüggésben (2. kép).

2. kép: A paradicsomon az alsó levelek kanalasodása (pödrődése) az alacsony páratartalom jele.

A fejes saláta különösen érzékenyen reagál a páratartalomra. Több élettani betegsége is összefüggésbe hozható a levegő alacsony (vagy hirtelen csökkenő) és károsan magas nedvességtartalmával. Száraz levegőben az idősebb leveleken apró, barna foltok alakulnak ki, amelyek idővel összeolvadnak, és egy karimát képeznek a levél szélén (3. kép). Hasonló tünetek figyelhetők meg a káposztaféléken is (pl. fejes káposzta).

3. kép: A fejes saláta különösen érzékeny az alacsony páratartalomra, a külső levelek szélén kialakuló barna (száraz) levélszél a tünete.

Szinte minden növényhez köthető az alacsony páratartalom hatására kialakuló tápanyagfelvétel lassulása. Magyarázata nagyon egyszerű, a növény védekezve a túlzott párologtatás következtében fellépő kiszáradástól, a sztómákat zárja. Márpedig a tápanyagfelvétel a párologtatáshoz kötődik, ha nincs párologtatás vagy csökken, lassul a talajból a tápanyagok hasznosulása is.

Milyen lehetőségek vannak szabadföldön a zöldségfélék esetében a páratartalom növelésére?

Kisüzemben, intenzív technológiák esetén hatásos lehet az árnyékolás. Erre a célra legalkalmasabbak a különböző színű raschel hálók (4. kép). Tapasztalatok szerint a sárga hálók kétszeres-háromszoros rétegben nemcsak a mikroklíma páratartalmát növelik, de jelentős védelmet nyújtanak az ilyenkor gyakori napégés ellen is.

4. kép: Árnyékolás raschel hálóval. A 2-3 rétegre hajtott háló nemcsak a napégéstől véd, de jelentősen növeli a levegő nedvességtartalmát is.

A párásító öntözés nagyüzemben, nagyobb felületen is megvalósítható, amennyiben szórófejes öntözést (mikroöntözést) alkalmaznak. Napjában többszöri 1-2 mm-es öntözéssel a páratartalom kedvező szinten tartható. A párásító öntözést célszerű úgy végezni, hogy csak a talaj felülte nedvesedjen, a növény levelei szárazak maradjanak, a vizes levélzeten a gombás és baktériumos betegségek gyorsabban megtelepszenek!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A metrafenon hatása a csiperketermesztésben megjelenő gomba kórokozókra

2020. május 29. 04:36

Magyarországon a legnagyobb mennyiségben csiperkegombát fogyasztunk, aminek nagy előnye, hogy nem szezonális termék, termesztése az év 12 hónapjában folyamatosan zajlik. Ez a termesztési mód azonban kedvez a gomba károsítóinak a felszaporodásban.

Kisalagutas fóliatakarás a zöldségtermesztésben

2020. május 28. 07:37

A gyakorlati termesztésben elsősorban a görög- és sárgadinnye, étkezési paprika, cukkini, spárgatök és a csemegekukorica intenzív termesztésénél alkalmazunk kisalagutas takarást.

A póré: kellemes ízű, sokoldalúan felhasználható, egészséges zöldségkülönlegesség

2020. május 21. 07:39

A póréhagyma (Allium ampeloprasum L. var. porrum) az Alliaceae (hagymafélék) családjába tartozó, kétéves, lapos levelű, hagymatestet nem fejlesztő hagymaféle.

Támrendszeres konzervuborka termesztése III. - Tápanyagellátás

2020. május 17. 04:36

Az uborka – más zöldségfélékhez, pl. paprika vagy paradicsomhoz hasonlítva – sok nitrogént és valamivel kevesebb káliumot, továbbá egészen kevés foszfort igényel.

Legyen saját fűszerkertünk - 4. rész

2019. május 29. 12:52

Hol nevelhetjük házikertünkben sikeresen a bazsalikomot, a citromfüvet és a mentát? Mi a különlegessége ezeknek a fenséges illatú növényeknek, és milyen ínyencségek ízesíthetők ezekkel a fűszernövényekkel?

Közérdekké nyilvánítanák az öntözést

2019. október 31. 08:33

Az öntözésfejlesztés egyrészt gazdasági, másrészt nemzetstratégiai kérdés is az élelmiszer-önrendelkezésünk miatt.

Kiemelten támogatják a mezőgazdasági öntözésfejlesztést

2020. június 12. 13:18

A mezőgazdasági öntözés feltételeinek javítása, az öntözött területek növelése és az ehhez szükséges feltételrendszer javítása társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból egyaránt kulcskérdés.

Lehetővé válik az aszály elleni rendkívüli öntözési célú vízhasználat

2019. május 2. 08:15

A tavaszi szárazság miatti mezőgazdasági károk megelőzése, illetve mérséklése érdekében a kormány bevezeti a rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a termelők számára.