Édesburgonyapart – Batátatermelés Elefántcsontparton és hazánkban

Az Atlanti óceán partjától északra, mintegy 150 kilométer széles sávban, a trópusi időjárásban az esőerdők uralják a tájat. Ezen vidéken egy éven belül két esős és két száraz évszak váltja egymást, időnként számunkra elképzelhetetlen mennyiségű esővel. Az ország északi részén a szavanna az úr, gyér növényzetével, két évszakkal és jelentősen kevesebb csapadékmennyiséggel. A két sáv között az úgynevezett átmeneti zóna található, gazdag növény- és állatvilágával. Három hetet töltöttünk el ebben a rendkívüli nyugat-afrikai országban. Célunk a saját területünkön hasonló volt; a CNRA (Centre National de Recherche Agronomique) kutatóinak segítségével megismerni Elefántcsontpart mezőgazdaságát, termeléstechnológiáját, igényeit és az együttműködési lehetőségeket. Bátran kijelenthetjük, hogy nem csalódtunk.

Magyarországon a batátával (Ipomoea batatas Poir.) kapcsolatos tudományos kutatások centenáriuma épp idén van. Az első publikációt 1916-ban jegyezte le Surányi János az Országos Magyar Királyi Növénytermelési Kísérleti Állomás magyaróvári kutatója. Vélhetően az első világháború vihara vetett véget a további munkának. 1952-ben Porpáczy Aladár a Fertődi Kísérleti Gazdaságban ismét sikeres édesburgonya termelési kísérleteket végzett, de rejtélyes oknál fogva a gumipitypang, gyapot vagy a magyar narancs gondolata sokkal jobban izgatta az akkori vezetők fantáziáját.

A 80-as években a Tápiószelei növénykutató intézetben Dr. Horváth Lajos ismét elkezdte a növénnyel kapcsolatos munkát, melyet a mai napig folytat és az általa nemesített Tápió 96 államilag elismert fajta bizonyítja a kitartásának az eredményét. Időközben Ásotthalmon Váraljai Dénes hobby kertészként belekezdett a reménytelennek tűnő munkába: hazai körülmények között szaporítani, termelni és tárolni kezdte az édesburgonyát. Húsz év alatt gyűltek a tapasztalatok és a pozitív eredmények, melyek eredményeként ma már több ezer batáta termelő van hazánkban.

Az új kultúrát megismertetni lassú folyamat. Ásotthalom Önkormányzata minden segítséget megadott, hogy a helyi gazdálkodók felfedezzék az édesburgonyában rejlő potenciális lehetőségeket. Fackelmann István alpolgármester közreműködésével létrejött a Batáta Baráti Kör, melynek mottója volt, hogy minden termelési információt megoszt a tagjaival, de cserébe visszavárja az észrevételeket. Kíváncsisággal vegyes bizalmatlanság jellemezte az első időszakot, de az egyre növekedő konyhai felhasználás hamarosan megalapozta az édesburgonya sikerének a történetét.

Elefántcsontpart nem tartozik a világ legnagyobb édesburgonya termelő országai közé, de tradicionálisan szinte minden gazdálkodói családnál megtalálható néhány tő. A legnagyobb ültetvények sem nagyobbak, mint néhány hektár. Más kultúránál sem rendkívüliek ezek a mértek, beleértve a kakaóbabot is, amelyből itt a világ legtöbbjét termelik. Mivel a lakosság jelentős része mezőgazdaságból él, illetve saját fogyasztásra termel, nagygazdaságok nem alakultak ki. A kint tartózkodásunk alatt megtudtuk, hogy az egész országra a kis családi földművelési rendszer a jellemző: a 0,5 hektártól a maximum 7 hektáros területig. (A farmok átlagterülete 4 hektár körüli.)

Valószínűleg a közeljövőben nem is fognak nagyobb területeken termeszteni, mert a gépesítés és az öntözéstechnológia nagyon alacsony szinten van és az állam sem támogatja a nagybirtokos rendszerek kialakulását, mert ez teljesen ellent mondana a jelenlegi kormány politikai beállítottságának. A céljuk, hogy minden családnak egyfajta megélhetési forrást biztosítsanak, melyet a mezőgazdaságra alapoznak. A talajművelő eszközök mindössze két-három ásóbot jellegű kapából állnak és a modern tápanyag-gazdálkodást sem alkalmazzák. Éppen ezért hozták létre a CNRA-t állami és külső cégek befektetéséből, hogy megoldást tudjon nyújtani a mezőgazdaságban felmerülő problémákra.

Magyarországon a májusi fagyok elmúltával ültethető ki

A batáta, habár föld alatt termő gumós növény, nem áll rokonságban a burgonyával és a szaporítása is eltérő. Vetőgumó helyett dugványokat nevelünk. Ez a folyamat meglehetősen precíz előkészítést és több hónapig tartó szaporítási folyamatot igényel. Az általunk alkalmazott gyakorlat szerint kiindulásként első osztályú gumókat használunk a fajtajellemzők megőrzése és a leromlás elkerülése végett. A jó termés alapja a jó szaporítóanyag-forrás. Első osztályú dugványokat csak vírus-, baktérium- és gombafertőzéstől mentes környezetben nevelhetünk, ezért különös figyelmet fordítunk a nálunk előállított és értékesített dugványok minőségére.

A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karával és a NAIK ZÖKO Szegedi Kutató Állomás Intézetével (jogelőd: Fűszerpaprika Kutató Állomás Nonprofit Közhasznú Zrt. Szegedi Kutató Osztály) együttműködve dolgozunk a technológiánk folyamatos tökéletesítésén. A dugványok jellemzően 12-15 cm hosszúak néhány csúcslevéllel. A batáta a laza szerkezetű, jó légáteresztő képességű homokos talajokat kedveli.

Rossz vízelvezetésű területeken a növény nem hoz termést, kötött talajon pedig gyakoriak az alakhibás gumók. Bakhátas művelést nem igényel az eddigi tapasztalatok alapján. A talaj-előkészítés során kiemelkedően fontos a jó talajfertőtlenítés, mivel a pajorok (Melolontha spp.), drótférgek (Elateridae spp.) és lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa L.) komoly károkat okozhatnak a termésben. Alapműtrágyaként – talajtól függően – nitrogént és foszfort használunk, illetve a szükséges káliummennyiség negyedét juttatjuk ki. A gyökérnélküli szálak kiültetése a májusi fagyok elmúltával kezdődnek és június közepéig tartanak. Tenyészterületként a méteres sortávolság és harminc centiméteres tőtávolság ajánlott, így hektáronként harmincezer tövet helyezünk el.

A terület méretétől függően a palánták ültethetőek kézzel vagy ültetőgéppel. Érdemes a gyökeresedést segítő starter-műtrágyával beiszapolni a dugványokat, így a nóduszokból kiindulva a földalatti gyökérképződés intenzíven megindul. Az első öt hétben alakul ki a gyökérzet, majd eztán megindul a gumósodási folyamat. Ebben az időszakban intenzív öntözésre van szükség, mindeközben a lombozat az időjárástól függően növekszik. Amíg az éjszakai hőmérséklet nem éri el a 10-15 °C-ot, addig nem látunk szembetűnő növekedést, majd ezt követően növeszt a batáta hosszú, akár két méteres indákat is.

Elefántcsortparti termesztési gyakorlat és fajtahasználat

Elefántcsontparton a batátát földből készített, kúp alakú kiképzésekbe ültetik, hasonló dugványokról, mint hazánkban. A fél méter magas földrakásokat a „daba” nevű kapával – kézzel – alakítják ki és három szálat földelnek el a csúcsokban. A kúpok távolsága körülbelül egy méteres, ami azt jelenti, hogy más elosztásban ugyan, de a hektáronkénti mennyiség itt is harmincezer tő körüli. Az ültetést az esős évszak utolsó harmadában kezdik, majd a betakarítás a száraz évszakban történik. Az időnként lezúduló nagy mennyiségű trópusi eső komoly károkat okozna a termésben, ha a kúpok közti árkok nem vezetnék el a vizet.

A talajjavításra elsősorban fahamut használnak a helyi gazdák, melynek több szerepe van, például a talaj pH-értékét javítja, a kártevők elleni védekezésben segít, illetve a batáta magas káliumigényének kielégítésében vesz részt. Betakarítás előtt az indákat levágják és száraz évszak legvégén nedvesen tartott gödrökbe gyűjtik, ahol némi földdel takarják. A gyökeresedés itt ismét megindul, majd a növény új indákat hoz, melyek a jövő évi szaporító anyagot biztosítják. Természetesen a vegetatív szaporítás e módja számos veszélyt rejt. Az általunk megismert ültetvények mindegyike valamilyen betegséggel küzdött. Vegyszeres védelem egyáltalán nincs, vagy a feketepiacon kapható ellenőrizetlen szerekkel történik.

Elefántcsontparton több mint hatvan fajta édesburgonya található. Ezek a termés színében, a levelek alakjában illetve termelési tulajdonságokban különböznek. Létezik például: fehér, krém, rózsaszín, citromsárga, narancssárga hússzínű batáta változatos bőrszínekkel a fehértől egészen a sötét liláig. A CNRA kutatója Dr. Konan Dibi és csapata azt a feladatot kapta, hogy válassza ki azt a három legjobb vagy piacképesebb fajtát, amelyek a legjobb tulajdonságokkal rendelkeznek és a későbbiekben exportképes termékké válhatnak.

Dr. Konan a Buaké-i kutatóállomáson a fajtamegőrzés mellett termelési kísérleteket folytat, mindemellett az ANADER szervezeten keresztül információkat juttat el a termelőknek. A jelenlegi átlagtermésük 20-25 t/ha mennyiség. Viszont az édesburgonyának nemcsak a gumóját hasznosítják, hanem a leveleit is fogyasztják, hasonlóképpen, mint mi a spenót levelét. A minden piacon kapható, csokorban vásárolható levélkötegből, különféle kitűnő köreteket készítenek. A batátagumók betakarítása történhet egyszerre egy menetben vagy a családok igénye szerinti mennyiségben a földkúpok oldalának megbontásával részlegesen. A betakarítást követően a gumókat fedett, szellős helyen tárolják. 30 ºC feletti hőmérsékleten a bőr megvastagszik, és a kialakul a megfelelő cukortartalom. Az elefántcsontparti piacra nem jellemző a hosszú tárolási idő, így ami megterem, azt viszonylag gyorsan el is fogyasztják.

Hazai termesztéstechnológiai tapasztalatok

A hazai termelési gyakorlatunkban a legyökeresedésre hajlamos indákat többször feltépjük. Ezzel tehermentesítjük a növény eredeti tövét. Évközi munkák közé tartozik még a gyommentesítés és a tápanyag-utánpótlás. A batáta magas káliumigényű és különösen fontos a megfelelő NPK-arány. Tapasztalatunk szerint azok a tövek, amelyek dús lombozattal rendelkeznek, kevesebb gumót hoznak, ezért mi a teljes termőidőre vetítve az 1-2-4 NPK-arányt javasoljuk, természetesen talajvizsgálat mellett.

Az öntözés mennyiségét az első öt hét elteltével folyamatosan csökkentjük, hogy a gumókat raktározásra sarkaljuk, és ez a termesztéstechnológiai eljárás megfelel az afrikai természetes gyakorlatnak, mivel ők az esős évszakban ültetnek és a száraz évszakban történik a termés betakarítása. Ezek mellett elmondható, hogy a batáta nem túl igényes növény. Jelenleg természetes kártevői még nem jelentek meg hazánkban, de „ami késik, nem múlik”, ezért is végzünk folyamatos kísérleti munkákat együttműködve a Szegedi Tudomány Egyetem Mezőgazdasági Karával (Hódmezővásárhely) és NAIK ZÖKO Szegedi Kutató Állomásával, hogy fel tudjunk készülni a későbbiek folyamán esetleg megjelenő problémákkal szemben. Az édesburgonya termésideje fajtától függően 90-110 nap, mely a megfelelően meleg napokat figyelembe véve hazánkban épp rendelkezésre áll.

Kialakult viszont az a gyakorlat, hogy a gumókat lehetőleg október közepéig a földben hagyjuk – kivéve, ha korábban a lombozat elfagy – így ki tudjuk használni a batáta maximális termőképességét. A betakarítás történhet géppel vagy kézzel. Az átlagtermés 20-30 t/ha között változik. Betakarítás után meg kell teremtenünk azokat a hőmérsékleti feltételeket, melyek során a bőr beszáradása, gyógyulása és a cukrosodása megtörténik. Ezért 30-35 °C közötti hőmérsékleten, 4-5 nap időtartamra hőkezeljük a termést, amely így 15 °C-os hőmérsékleten hosszú időre tárolhatóvá válik.

Ásotthalmon jelenleg hét különböző édesburgonya termelése és fajtamegőrzése folyik. Köztük a Váraljai Dénes által szelekcióval nemesített narancssárga húsú, barnás bőrű Ásotthalmi-12-es. A hazai piac elsősorban ezt vagy az ehhez hasonló típust kedveli. A fehér vagy lila húsú batáták még kevésbé keresettek. Magyarországon az édesburgonya ismertsége és felhasználása évről évre növekszik, így a termőterületek is folyamatosan bővülnek a kiskerti méretektől a többhektáros ültetvényekig. Ebből adódóan a jelenlegi tapasztalataink alapján a batáta termelésben sok lehetőség rejlik. Az elsőosztályú gumók exportképesek is lehetnek, mivel az EU behozatalra szorul, sőt jelen pillanatban az itthon termesztett batáta a magyar fogyasztók körében néhány hónapon belül elfogy.

*

Amint látszik, az elefántcsontparti körülmények és technológiák jelentősen eltérnek a hazaitól, de a tanulmányút számos inspirációt és ötletet adott a batátatermesztés további fejlesztéshez. Éppen ezért az idei évben újabb ültetési és tápanyag-kísérleteket végzünk. Célunk, hogy az Ásotthalmon elért eredmények eljussanak a termelőpartnereinkhez és az édesburgonya-termelés sikeres ágazattá váljon Magyarországon.

Váraljai Tamás
Bivalyos Tanya Kft., Ásotthalom
Bráj Róbert
NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály, Szeged