Amikor „különleges”, ritkán fogyasztott, új zöldségfélékről beszélünk, a padlizsánt vagy tojásgyümölcsöt, mint példát gyakran megemlítjük. Pedig se nem különleges, nem is ritkán fogyasztott, és hazánkban is már régóta ismerik, igaz kicsit elfelejtettük.
Évente a világon megközelítőleg 50 millió tonna tojásgyümölcsöt termelnek, döntő mértékben Ázsiában, Indonézia, India és Kína termőfelülete egyenként meghaladja a félmillió hektárt. Igaz ezekben az országokban a termesztés színvonala meglehetősen alacsony, ebből adódik, hogy a tojásgyümölcs jelentős hányadát, nem ezekben az országokban termelik meg, így fordulhat elő, hogy a lényegesen kisebb felületen termesztő Törökország, háromszor annyi termést állít elő, mint Indonézia.
Sokat fejlődött a termesztés színvonala Európában, míg Spanyolország, Olaszország és Görögország szabadföldi körülmények között termeszt, addig Hollandiában, Svédországban, Franciaországban, de még Németországban is jelentős felületen hajtatják, hosszú kultúrában termesztik a padlizsánt.
Magyarországon általában ismerik, de fogyasztása a többi zöldségfajhoz képest jelentéktelen. Az évenkénti 7-8 000 tonna termés, kevés import mellett, fedezi a hazai igényt, fogyasztásunk 0,8-0,9 kg/fő/év (becsült adat), de kétségtelen, hogy az utóbbi években egyre többen keresik, számos formában elkészítve fogyasztják. Nálunk a sötétlila színű, fényes, körte vagy csepp formájú, 350-500 grammos termések a keresettek (1. kép). Az úgynevezett melegigényes növények közül (paprika, paradicsom, uborka, dinnye) a legkisebb felületen, kb. 100 hektáron hajtatják.
1. kép: Nálunk a sötétlila színű, fényes, nagyjából csepp vagy körte alakú, 350-500 grammos terméseket kedvelik
Termesztésének – így fogyasztásának is – egyik akadálya a környezettel szemben támasztott magas igénye. Ilyen tekintetben leginkább a paprikához hasonlít, de még annál is több meleget kíván. Ahhoz, hogy jövedelmező legyen a termesztése, 6,5-7 hónapon keresztül fagymentességet, és legalább 3 hónapon keresztül 20 ºC feletti hőmérsékletet igényel. 8-9 ºC alatt leáll a növekedése (megfázik). Ezt a magas hőigényt – a klímaváltozást is figyelembe véve – biztonságosan csak termesztő-berendezésekben lehet számára nyújtani. Ebből adódóan árutermesztése, szabadföldi körülmények között, bizonytalan, kockázatos, és hajtatni is csak palántáról történő szaporítással lehetséges.
Padlizsán vagy tojásgyümölcs (régi néven törökparadicsom) a Csucsorfélékhez tartozik, közvetlen rokona a burgonyának, a paradicsomnak és a paprikának, amiből lehet következtetni környezeti igényére is, azaz sok meleget és fényt, sok vizet, tápanyagban gazdag, laza, levegős talajt igényel. A termesztési körülményektől függően szabadföldön 50-100 cm-re, de hajtatásban, metszve 250 cm magasra nő, levelei tojás alakúak, enyhén szőrözöttek. Önbeporzó növény, magja apró, ezermagtömege 3,5-4,5 g, 1 g magban 220-280 szem van, csírázóképességét 3-5 évig képes megtartani. Termése alak és szín tekintetében nagyon változatos, Nyugat-Európában keresik a fehér termésű fajtákat (2. kép).
2. kép: Újabban érdeklődés mutatkozik a fehér színű padlizsán iránt is
Palántaigény számításakor abból kell kiindulni, hogy fólia alatt, két szárra történő nevelés esetén, négyzetméterenként 2,5-3 növényt ültetnek az árutermelő kertészek, vagyis 1000 m2-re – rátartást is számolva – 3000-3600 palántának megfelelő mennyiségű magot kell elvetni. (A tenyészterületre vonatkozóan nincs egységes álláspont a gyakorlatban, a termésmennyiség, a fitotechnikai munkák, a növényvédelem, az ismert termékenyülési gondok szorosan összefüggnek egymással. 2,5-3 növény/m2 tőállomány esetén 2-3 főszár meghagyását tartják legjobbnak a termesztők, az ezzel kapcsolatos kísérletek is ezt a növénysűrűséget igazolták.)
Palántanevelése is szinte megegyezik a paprikáéval. Február végén szaporítóládába sűrűre vetjük (500 növény/láda), és kétszikleveles, legkésőbb kétlombleveles korban széttűzdeljük 7×7 vagy 8×8-as tápkockákba, esetleg 10-es cserépbe. Van, ahol szálas palántáról is szaporítják, ez a módszer hajtatás esetén kevésbé javasolható. Tavasszal a palántanevelés időbeosztása az alábbiak szerint alakul:
vetéstől – kelésig 7 – 10 nap
vetéstől – tűzdelésig 3 – 4 hét
vetéstől – ültetésig 8 – 9 hét
Palántanevelés idején – a paprikához hasonlóan – érzékeny a hőmérsékletre, ennek megfelelően a következő értékek tartását javasoljuk:
csírázáskor: 28 – 30 ºC
szikleveles korban nappal: 18 – 20 ºC
szikleveles korban éjjel: 16 – 18 ºC
lombleveles korban nappal,
- napos idő esetén: 24 – 25 ºC
- borús idő esetén: 20 – 22 ºC
lombleveles korban éjjel,
- napos időt követően: 20 – 22 ºC
- borús időt követően: 18 – 20 ºC
Magas éjszakai léghőmérséklet, vagy azonos éjszakai és nappali hőmérséklet mellett, mivel ilyen esetben erős a növény disszimilációja, leáll a növény fejlődése. A termesztési tapasztalatok azt mutatják, hogy 4-5 ºC hőkülönbség a legjobb.
Padlizsán esetében is javasolt az oltás, néhány betegség (fuzárium, verticillium) és kártevő (fonálféreg) ellen hatásos védekezésnek bizonyult, ennek ellenére nálunk a gyakorlatban még alig alkalmazzák. Jelentősen növeli a palántanevelési költséget, és maga a palántanevelés ideje is hosszabb.
A palántanevelés során, főleg a fűtött hajtatásra szánt padlizsán esetében, kritikus környezeti tényező a fény. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy ahhoz a kevés fényhez, ami ebben az időszakban van, maximális mennyiségben hozzájussanak a palánták. (Fényhiány esetén elmarad a virágzat szöveteinek differenciálódása, vagy csak fejletlen virágkezdemények képződnek, amelyek idővel abortálódnak.) Ha már összeérnek, esetleg egymást takarják a palánták levelei, szét kell rakni az állományt, és ha kell, ezt többször is célszerű megismételni a kiültetésig. Megnyúlt palánták esetében szükségessé válhat támasztó pálcák használata (3. kép), amit célszerűbb szétrakással megelőzni.
3. kép: Kőgyapot kockában nevelt padlizsánpalánta
A tojásgyümölcs 20-21 ºC hőmérsékletű talajban érzi jól magát, amit a kiültetés idején csak talajfűtéssel, földön elhelyezett fűtőcsövek alkalmazásával lehet elérni. Hideg talajban nincs gyökérfejlődés, lassú a tápanyagok felvétele. Erre a palántákat elő kell készíteni, még a palántanevelőben, az utolsó hetekben, foszforsúlyos komplex műtrágya 0,2-0,3%-os oldatával javasolt a beöntözésük.
Egészséges lombozattal, 6-7 levéllel rendelkező, 50-60 napos, 20-25 cm magas, bimbós fejlettségű, a tápkockát fehér gyökérzettel intenzíven átszőtt palánták mondhatók ideálisnak az ültetéshez.
A termesztő-létesítmények technikai színvonalától, a hajtatóház fűtési szintjétől függően a következő ültetési időpontok javasolhatók:
- Igen korai hajtatás: ültetés december-januárban. A leggyengébb fényviszonyok mellett, a téli hónapokban történik a hajtatás, különösen nagy a gombás betegségek fertőzésének a veszélye. Az árak magasak, azonban a nagy ráfordítás és a számos bizonytalansági faktor miatt a jövedelmezőség kétséges.
- Korai hajtatás: ültetés februárban. Erre az időszakra a javuló fényviszonyok jellemzőek, kezdeti fejlődési nehézségek után a növény termőidőszakára kedvező feltételek alakulnak ki. Várhatóan az értékesítési árak is kedvezőek.
- Enyhe fűtésű hajtatás: ültetés március vége, április eleje. Ebben az időszakban a fényviszonyok már közel optimálisak, a növekvő piaci igényeket elfogatható árak követik.
- Hideghajtatás (fűtés nélküli fólia): ültetés április végén, május elején. A termesztés minimális ráfordítással megoldható, de a hozam is a rövid tenyészidőszakból adódóan alacsony, a bevétel szerény.
- Nyári fóliás termesztés: esetenként túlzott napsugárzás és felmelegedés zavarhatja a terméskötődést, ezért szükségessé válhat az árnyékolás is. A termés egy részének érését a már újból kedvezőbb árakat kínáló szeptember hónapra időzíthetjük.
- Őszi hajtatás: kevés hazai tapasztalat van ezen a téren, a csökkenő fényviszonyok egyre kedvezőtlenebb termékenyülési viszonyokat teremtenek, és várhatóan komoly nehézségekkel jár a növényvédelmi gondok megoldása is. A tervezhető jövedelem csekély.
- Hosszú kultúrás hajtatás: kiültetés decemberben-januárban. A kiültetési időszak még kedvezőtlen körülmények közé esik, de a termésérés időszakában már kedvezőbbek a fényviszonyok. A hosszú kultúrás termesztésnek fontos technikai feltételei vannak, ilyenek: nagy légtér, legalább 3 méteres kordonmagasság, nyári árnyékolás, kifogástalan szellőztetési lehetőség, tápoldatozás, párásítás.
Ültetéskor úgy helyezzük a palántát a talajba, hogy a tápkocka teteje éppen a talaj színe alá, 1-2 cm-re kerüljön. A kiültetést, független a talaj nedvességétől, alapos beöntözés kövesse. Gyökeresedés szempontjából előnyös, ha ebben az időszakban is, mint a palántaneveléskor, víz helyett foszforsúlyos komplex műtrágya híg oldatát használjuk. Gyökérrendszere erősebb, mint a paprikáé és a paradicsomé, ezért túl erős indításnál (sok víz, sok nitrogén) – különösen oltott palánta esetén – fennáll annak a veszélye, hogy vegetatív növekedésbe megy át, és a virágokat ledobja.
