Zöldség

Kisalagutas fóliatakarás a zöldségtermesztésben

Agrofórum Online

Magyarország szélsőséges időjárását, valamint a piaci árak sokszor drasztikus változásait látva a termesztők bizonyos része a termésbiztonság és a koraiság kihasználása szempontjából kisalagutas fóliatakarást használ. Ez a technológiai elem az intenzív szabadföldi termesztés egyik alappillére. Intenzív szabadföldi termesztésről akkor beszélhetünk, ha az adott zöldségfajt palántáról (görög- és sárgadinnye esetében oltott palántáról) szaporítjuk, valamint talaj- és növénytakarást alkalmazunk, valamint a növények öntözésére és tápoldatozására csepegtető szalagot húzunk ki a talajtakaró fólia alá.

A gyakorlati termesztésben elsősorban a görög- és sárgadinnye, étkezési paprika, cukkini, spárgatök és a csemegekukorica intenzív termesztésénél alkalmazunk kisalagutas takarást. (1. kép) Legfontosabb előnye, hogy felmelegíti, valamint megtartja a légtér hőmérsékletét, valamint védi a növényeket a szél káros hatásától, ami pl. egy oltott dinnyepalánta szempontjából nagyon fontos, mert a szél eltörheti az oltásforradási pontnál a palántákat. További előnye, hogy a magasabb hőmérséklet hatására a növények sokkal gyorsabban fejlődésnek indulnak, ezáltal a takarás fokozza a koraiságot. Időjárástól függően kb. 10-14 napos koraiságot tudunk elérni ezzel a technológiával. (2. kép) Hátrányai közé tartozik, hogy a takarás megemeli a termesztési költségeket, viszont egy korábbi szedés kompenzálhatja a magasabb bekerülési költséget.

1. kép: Sárgadinnye kisalagút alatt

Takarásra kétféle anyag közül választhatnak a termesztők. A kertészek többsége még mindig az úgynevezett hagyományos polietilén fóliákat használja, melyek nagy előnye, hogy viszonylag olcsó és könnyű a kihúzása. Hátránya viszont, hogy minden évben újra és újra meg kell vásárolni, valamint a fólia megsemmisítése nem egyszerű feladat. A legtöbb termesztő a föld szélén szokta elégetni a leszedett fóliát, ami nem nevezhető környezetbarát megoldásnak. Többféle méret közül lehet választani, amit egyes növények (pl. görög- és sárgadinnye, étkezési paprika) esetében a talajtakaró fólia szélessége határoz meg. Például egy 90 cm-es talajtakaró fóliához egy 120 cm szélességű kisalagút fólia tartozik, míg egy 120 cm-es talajtakaró fólia párja a 180 cm-es kisalagút fólia. A fólia szélessége mellet fontos paraméter a vastagság is. Ez elsősorban ültetési idő, valamint pénztárcafüggő. A fóliagyártók olyan szélességben és vastagságban gyártják le a fóliát, amilyenben a termesztő szeretné és kéri. A fent felsorolt növények többségénél a 15-25 mikron közötti intervallum terjedt el.

2. kép: Egy napon vetett csemegekukorica-állomány, bal oldalon takart, jobb oldalon takarás nélküli technológia

A kisalagút fóliát úgynevezett „vaspálcára” húzzák ki, ami sok esetben kidörzsöli a fóliát, majd egy nagyobb szél elszakítja azt. Ennek kiküszöbölésére a pálcákra elhasznált csepegtető szalagokat húznak fel, hogy csökkentség a fólia súrlódását. Vannak termesztők, akik előre kilyukasztják (perforálják) a fóliát, hogy ha hirtelen melegszik a levegő, akkor a növények ne főjenek meg alatta. A termesztők másik része lyukasztás nélküli fóliát használ, majd ültetés után, ahogy emelkedik a hőmérséklet saját maga lyukasztja ki azt. Fontos, hogy a fólia már nagyobb növényállománynál ne legyen belülről párás, megfelelően átszellőzzön, mert ellenkező esetben a gombás és baktériumos fertőzések kockázata megnő.

A másik fóliatípus az úgynevezett fátyolfóliás takarás. Működése abban rejlik, hogy ez egy szálas szerkezetű fólia, ahol a szálak között légrések vannak. Az éjszakai, hajnali páralecsapódás következtében a szálak közötti légrések a páracseppekkel betömődnek ezáltal szigetel, majd ahogy reggel melegszik a hőmérséklet és kel fel a Nap, úgy ezek a páracseppek elpárolognak és ezáltal megoldott lesz a légcsere, vagyis ezt a típusú fóliát nem kell megvágni a szellőztetés miatt, szemben a hagyományos polietilén fóliával. Másik nagy előnye, hogy ha vigyáznak rá, akkor több éven, akár 4-5 éven keresztül is felhasználható, viszont ebből adódóan drágább. Ezt a típust gyakran alkalmazzák síkfóliás talajtakarásra is pl. gyökérzöldségféléknél.

A kisalagút fóliák kihúzása történhet kézzel és géppel egyaránt, ami elsősorban a termesztőtől, valamint a gépesítéstől függ. A kézi húzáshoz több emberre van szükség, valamint a pálcázást is előre meg kell oldani. Amennyiben géppel történik a fóliahúzás, úgy vannak olyan géptípusok, amelyeknél nem kell előre lepálcázni, mert azt a húzással egy menetben végzi a gép. Mindkét technológiának megvan a maga előnye és hátránya is. Az egyik legfontosabb alapkövetelmény azonban, hogy a fólia feszes legyen, mert ellenkező esetben a szél nagy károkat tud benne okozni, valamint a fólia későbbi kilyukasztása, majd az úgynevezett „ablakolása” nehezebb feladat lesz, hiszen egy laza fóliába sokkal nehezebb lyukat vágni, mint egy feszesbe. (3. kép)

3. kép: Görögdinnye kisalagút alatt

Fontos, hogy a fólia szélét teljesen le kell földelni, mert a szél gyorsan fel tudja kapni, és ha belekap, akkor nagy károkat tud okozni. Az alagútfóliát általában 3-6 hét közötti időszakra szokták kihúzni a növények fölé. Ezt elsősorban az időjárás, valamint a növény fejlettségi állapota határozza meg. Sok esetben például csemegekukoricánál már a növény túlnövi a fóliát, amit már korábban középen kettéhasítottak, de pl. a szél miatt még nem távolították el, ezzel is edzik a növényeket.

A kisalagút fólia eltávolítása után mindenképpen érdemes a növényállományunkat növényvédőszeres-kezelésben részesíteni.

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A metrafenon hatása a csiperketermesztésben megjelenő gomba kórokozókra

2020. május 29. 04:36

Magyarországon a legnagyobb mennyiségben csiperkegombát fogyasztunk, aminek nagy előnye, hogy nem szezonális termék, termesztése az év 12 hónapjában folyamatosan zajlik. Ez a termesztési mód azonban kedvez a gomba károsítóinak a felszaporodásban.

A póré: kellemes ízű, sokoldalúan felhasználható, egészséges zöldségkülönlegesség

2020. május 21. 07:39

A póréhagyma (Allium ampeloprasum L. var. porrum) az Alliaceae (hagymafélék) családjába tartozó, kétéves, lapos levelű, hagymatestet nem fejlesztő hagymaféle.

Támrendszeres konzervuborka termesztése III. - Tápanyagellátás

2020. május 17. 04:36

Az uborka – más zöldségfélékhez, pl. paprika vagy paradicsomhoz hasonlítva – sok nitrogént és valamivel kevesebb káliumot, továbbá egészen kevés foszfort igényel.

Támrendszeres konzervuborka termesztése II. - Kémiai talajtulajdonságok

2020. május 16. 04:36

Gyakran szokott a talaj sótartalmával gond lenni, amire az uborka különösen érzékeny. Bár a zöldségféléket sóérzékeny növények kategóriájába soroljuk, de az uborka ezen belül is a különösen érzékenyek csoportjába tartozik.

Zöldség-palántanevelés és buktatói (II.)

2019. november 3. 04:36

Kétségtelen, hogy a legtöbb vita a palántanevelés kapcsán a földkeverékek minősége és használhatósága körül zajlik. A fertőzöttség veszélye minden olyan közeg esetében fennáll, amelyet már növénytermesztésre használtak.

A kén nélkülözhetetlen tápanyaga a zöldségféléknek

2019. augusztus 26. 09:57

A kénről sokan nem tudják, hogy Nightinale, Beckenbach és társai már a 40-es években, Amerikában, több vonatkozásban tisztázták az élettani szerepét. Tévesen a kén „felfedezését” is, a múltszázad második felére datálják, amikor Európában a 80-as évek végén, a 90-es évek elején a kénhiány jelenségét dán, német és holland kutatók a keresztesvirágúakon, gyümölcsfákon és más olajos növények termesztése során tömegesen tapasztalták.

Utolsó helyen állunk az EU-ban a napi zöldségfogyasztás tekintetében

2019. október 31. 13:16

A javasolt napi ötszöri étkezés helyett a háromszori étkezés a leggyakoribb, legtöbben az uzsonnát és a vacsorát hagyják ki, amikor kiemelt szerepet kaphatnának a zöldségek és a gyümölcsök.

Mindenkinek előnyös lehet a rövid ellátási láncban való együttműködés

2019. március 1. 04:36

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett fórumon a zöldséget, gyümölcsöt termesztő kamarai tagok találkozhattak a további beszállítókat, partnereket kereső áruházlánc szakembereivel, akik a termelőkkel szembeni elvárásaik mellett az eddigi együttműködések tapasztalatait is ismertették.


Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/digitalnomads/public_html/staging/releases/20240911215937/public/cms/wp-includes/functions.php on line 5420