Zöldség

Klór: méreg vagy tápanyag?

Agrofórum Online

A növénytermesztésben, különösen a zöldség- és gyümölcskultúrák esetében, gyakran említjük a klórérzékenységet, mint fontos növénytulajdonságot a trágyaanyagok megválasztásánál.

Az 50-es évek közepéig a klórról, mint kémiai elemről az agrokémiában kevés szó esett, és később is többnyire csak káros, toxikus hatása került említésre. Az analitika fejlődése lehetővé tette a klórnak, mint esszenciális (lényeges, alapvető) mikroelemnek a kimutatását, amely fontos szerepet játszik az ozmoregulációban és a növények turgor szabályozásában. (Ozmoregulációnak, azaz az ozmózis szabályozásának azt a folyamatot nevezzük, amely során a növény számára kedvező vízpotenciál alakul ki, amivel hozzájárul  a sejt turgorának fenntartásához.)

Mindemellett a klór számos enzim aktivitására is kihatással van, továbbá szerepet játszik a fotoszintézisben, és néhány termesztett növénynek, mint a cukorrépának és a spenótnak kedvezően befolyásolja a nitrogén hasznosulását. Tekintettel arra, hogy a termesztett növény, mint mikroelemből, egészen minimális mennyiséget igényel, ami a termőtalajokban és öntözővizekben is előfordul, hiányával a termesztési gyakorlatban nagyon ritkán lehet találkozni. Ugyanakkor túladagolása, jelenléte a kívánt szintnél nagyobb koncentrációban, jól ismert jelenség az agrokémiában.

A klórmérgezés a levelek hegyén és szélén mutatkozik először sötétebb zöld, illetve barna, majd elszáradó, nekrotikus foltok formájában. A levelek széle töredezik, bereped, súlyos esetben a beteg levelek elszáradnak és lehullnak. Bizonyos növények esetében a klórmérgezés szimptómái a kezdeti káliumhiány és a NO3-mérgezésre tüneteire utalnak, ami a klórnak a klorofillt károsító hatásából adódik. A klórmérgezési tünetek gyakran más, így a sókártétel tüneteivel együtt jelentkeznek, magukban a termesztett növényeken ritkán figyelhetők meg.

A mérgezés mértékére, a tünetek megjelenésére, más környezeti tényezők is hatással vannak. Fényszegény időszakban (téli és kora tavaszi zöldség- és dísznövényhajtatás) sokkal érzékenyebbek a növények, de ez állapítható meg a növénykondícióval kapcsolatosan is, a legyengült növényállomány vagy ültetvény érzékenyebben reagál. A NH4-trágyázás a klórmérgezést fokozza, a tünetek intenzívebben jelentkeznek. Tekintettel arra, hogy a klór egyes tápelemekhez hasonlóan (pl. NO3-nitrogén) gyorsan mozognak a növényben, a tünetek a klór felvétele után rövid idő alatt mutatkoznak.

A klór szennyvizekkel, műtrágyákkal, istállótrágyával, fertőtlenítő anyagokkal, bizonyos esetekben esővízzel kerül a talajba (pl. ipari körzetek), ahol ionos formában van jelen a talajoldatban, komplexeket nem képez. Ebből adódik, hogy a termesztés során jelentős klórfelhalmozódás ritkán figyelhető meg, a kis adszorpciós kapacitású talajokból gyorsabban (humusz szegény homok talajok), a kötöttekből valamivel lassabban mosódik ki. Leggyakoribb „klórforrás”-t a káliumtrágyák jelentik, amelyek káliumklorid formában tartalmazzák a káliumot (pl. 40-60 %-os kálisó).

A termesztett növények jelentős különbséget, toleranciát, illetve érzékenységet mutatnak a klórral szemben. Egyesek számára kifejezetten hasznos tápelem, míg mások igen kis koncentrációra is kedvezőtlenül reagálnak, így a termesztett növények leveleiben 500-1 000 ppm-től nem ritkán 10 000 ppm-ig is mérhető.

Általában a szántóföldi növények (gabonafélék, kukorica, káposztarepce) kevésbé érzékenyek a klórra, sőt egyesek, mint például a cukorrépa kifejezetten igényli. Ilyen tekintetben kivételnek számít a dohány, a gyapot és a burgonya. A kertészeti növények három csoportra oszthatók:

  • Klórra különösen érzékenyek: egyes dísznövények (pl. broméliák, orchideák), fenyőfélék, azáleák és rododendronok, továbbá a zöldségek közül az uborka, dinnye-félék, paprika, vöröshagyma, bab, valamint a bogyós gyümölcsűek és egyes szőlőalanyok.
  • Klórra kismértékben érzékenyek: almástermésűek, csonthéjasok, általában az étkezési és borszőlő fajták, továbbá ide tartozik a legtöbb zöldségféle (fejes saláta, fokhagyma, póréhagyma, cékla, cikória, padlizsán, káposztafélék).
  • Klórral szemben toleránsak, illetve nevezik őket klórkedvelőknek is: mángold, zeller, spenót, spárga, gyökérzöldségfélék, borsó.

Bár, mint a fentiekben említésre is került, a klórérzékenységet a környezeti tényezők is befolyásolják, valamint a fajták, fajtatípusok között is jelentős ilyen tekintetben a különbség, ezért törekedni kell a klórérzékeny növények esetében a klórmentes műtrágyák, mindenekelőtt a klórmentes káliumtrágyák (káliumszulfát, káliumnitrát) használatára.

Kiindulva a klórnak a talajban történő mozgásából, kimosódásából, a klórtartalmú műtrágyák használata – különösen homoktalajok esetében – ősszel, alaptrágya formájában javasolt, ugyanakkor fejtrágyának nem. Tápoldatos és vízkultúrás termesztésben a szulfát és nitrát formákat részesítsük előnybe! Ugyan így a fertőtlenítő szereket nagyobb töménységben tartalmazó istállótrágyák (hígtrágyák) használatát is mellőzük a zöldségtermesztésben, mindenekelőtt a zöldséghajtatásban.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A metrafenon hatása a csiperketermesztésben megjelenő gomba kórokozókra

2020. május 29. 04:36

Magyarországon a legnagyobb mennyiségben csiperkegombát fogyasztunk, aminek nagy előnye, hogy nem szezonális termék, termesztése az év 12 hónapjában folyamatosan zajlik. Ez a termesztési mód azonban kedvez a gomba károsítóinak a felszaporodásban.

Kisalagutas fóliatakarás a zöldségtermesztésben

2020. május 28. 07:37

A gyakorlati termesztésben elsősorban a görög- és sárgadinnye, étkezési paprika, cukkini, spárgatök és a csemegekukorica intenzív termesztésénél alkalmazunk kisalagutas takarást.

A póré: kellemes ízű, sokoldalúan felhasználható, egészséges zöldségkülönlegesség

2020. május 21. 07:39

A póréhagyma (Allium ampeloprasum L. var. porrum) az Alliaceae (hagymafélék) családjába tartozó, kétéves, lapos levelű, hagymatestet nem fejlesztő hagymaféle.

Támrendszeres konzervuborka termesztése III. - Tápanyagellátás

2020. május 17. 04:36

Az uborka – más zöldségfélékhez, pl. paprika vagy paradicsomhoz hasonlítva – sok nitrogént és valamivel kevesebb káliumot, továbbá egészen kevés foszfort igényel.

Különleges zöldségnövények

2018. június 28. 09:35

Természetes a kíváncsiságunk. Egy idő után vágyunk is az újra. Szeretnénk új ízeket és színeket a tányérunkra, egy egyszerű reggeli szendvics mellé ugyanúgy, mint egy otthoni kerti sütögetésnél vagy gourmet-vacsoránál is. Az étkezéseink során páratlan gasztronómiai élményben gazdagíthatnak a különböző formában elénk kerülő zöldségnövények.

Farkas Sándor: a kormány segíti a kertészeti ágazat sikerét

2019. március 8. 09:40

A magyar mezőgazdaság kibocsátása tavaly 2720 milliárd forint volt, nyolc év alatt folyóáron 61,3 százalékkal nőtt. A kertészeti ágazatok súlya meghatározó, kibocsátásuk tavaly meghaladta 356 milliárd forintot - ismertette az államtitkár.

Hajtatott padlizsán palántanevelése

2020. február 18. 04:37

A padlizsán termesztésének egyik akadálya a környezettel szemben támasztott magas igénye. Ilyen tekintetben leginkább a paprikához hasonlít, de még annál is több meleget kíván.

Utolsó helyen állunk az EU-ban a napi zöldségfogyasztás tekintetében

2019. október 31. 13:16

A javasolt napi ötszöri étkezés helyett a háromszori étkezés a leggyakoribb, legtöbben az uzsonnát és a vacsorát hagyják ki, amikor kiemelt szerepet kaphatnának a zöldségek és a gyümölcsök.