Zöldség

Mikor fejtrágyázzunk?

Agrofórum Online

A zöldségtermesztésben a nagyszámú növényfajból és a változatos termesztéstechnológiákból adódóan a trágyázás időpontja és a trágyamennyiség megosztása nagyon eltérő lehet. A faj és fajta vonatkozásában a trágyamegosztásnál a fajlagos tápanyagigény és a gyökeresedés mélysége mellett a tenyészidő hossza játszik fontos szerepet. Minél nagyobb egy zöldség fajlagos tápanyagigénye, minél nagyobb a várható termés nagyságából adódó trágyaigény, annál valószínűbb, hogy a kijuttatandó fejtrágyát több részletben kell kiadni.

Ez különösen indokolt a sóérzékenyebb fajok esetében (pl. uborka, fehér termésű paprika, karfiol, stb.) lásd táblázat.

A fejtrágyázások időpontját gyakran fenológiai fázisokhoz kötjük, és akkor adjuk a fejtrágyát (tápoldatot), amikor az egyes tápanyagok az adott faj esetében a legjobb hatékonysággal érvényesülnek. (Ez nemcsak fajonként, néha fajtatípusonként, fajtánként is eltérő lehet.)

A paprika és a paradicsom esetében az első terméskötéseket követő napokban növekszik meg ugrásszerűen a tápanyagfelvétel, mindenekelőtt nitrogénből és káliumból. Ennél korábban adott nagyobb mennyiségű nitrogén könnyen virág- és terméselrúgáshoz vezethet.

A görög- és sárgadinnyék esetében is a terméskötést követően indul meg egy fokozott mértékű tápanyagfelvétel, de a nitrogénezést célszerű kicsivel korábban, már a virágzás kezdetén fokozatosan elkezdeni, hogy a növények a kötések idejére kondícióban alkalmasak legyenek a termések megtartására.

A káposztaféléknél a fejképződés kezdete jelent ugrásszerű tápanyagigény növekedést, ezért célszerű a fejtrágyázást ekkorra időzíteni. Ugyanakkor a túlkésőn adott nitrogén-fejtrágya a tárolhatóságot nagymértékben rontja, ebből adódóan a betakarítás előtt 3-4 héttel a tárolási káposzta- és gyökérzöldségféléket nem szoktuk fejtrágyázni.

A levélzöldségfélék esetében a későn adott nitrogén nemcsak a fejesedést rontja – pl. a fejes saláta esetében laza fejek képződhetnek – de a nem kívánatos nitráttartalmat is káros mértékben megemeli.

A retek és a karalábé esetében, ha fajtához nem is, de legalább fajtatípushoz (gumóátmérőhöz) célszerű az utolsó tápoldatozás idejét kötni, mert a későn adott, nagyobb mennyiségű nitrogén a gumók felrepedését válthatja ki.

A korai burgonyánál a virágzás idején adott nitrogénnek van igen kedvező hatása a gumóképzésre.

A palánták esetében az első lomblevelek megjelenéséhez kötjük a tápoldatozás kezdetét.

Zöldségfajok Hatóanyag Alaptrágya Indítótrágya Fejtrágya
Sóra érzékeny fajok N 50 50 50
K2O 200 100 100
Sóra közepesen érzékeny fajok N 80 50 50
K2O 250 120 120
Sóra kevésbé érzékeny zöldségfajok N 100 50 80
K2O 300 150 150

(Sóérzékeny zöldségfajok: fehér termésű paprika, fejes saláta, uborka, palánták; sóra kevésbé érzékeny fajok: paradicsom, káposzta, spárga)

(Terbe István – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A metrafenon hatása a csiperketermesztésben megjelenő gomba kórokozókra

2020. május 29. 04:36

Magyarországon a legnagyobb mennyiségben csiperkegombát fogyasztunk, aminek nagy előnye, hogy nem szezonális termék, termesztése az év 12 hónapjában folyamatosan zajlik. Ez a termesztési mód azonban kedvez a gomba károsítóinak a felszaporodásban.

Kisalagutas fóliatakarás a zöldségtermesztésben

2020. május 28. 07:37

A gyakorlati termesztésben elsősorban a görög- és sárgadinnye, étkezési paprika, cukkini, spárgatök és a csemegekukorica intenzív termesztésénél alkalmazunk kisalagutas takarást.

A póré: kellemes ízű, sokoldalúan felhasználható, egészséges zöldségkülönlegesség

2020. május 21. 07:39

A póréhagyma (Allium ampeloprasum L. var. porrum) az Alliaceae (hagymafélék) családjába tartozó, kétéves, lapos levelű, hagymatestet nem fejlesztő hagymaféle.

Támrendszeres konzervuborka termesztése III. - Tápanyagellátás

2020. május 17. 04:36

Az uborka – más zöldségfélékhez, pl. paprika vagy paradicsomhoz hasonlítva – sok nitrogént és valamivel kevesebb káliumot, továbbá egészen kevés foszfort igényel.