Zöldség

Öntözés visszafogása, jobb kötődés (paprika és paradicsom)

Agrofórum Online

A korszerű termesztéstechnológiák kapcsán a növényi stresszélettan gyakorlati alkalmazásával egyre többször találkozhatunk, lehetővé teszik a növényi életfolyamatok és a fejlődés bizonyos mértékű szabályozását, fenológiai korlátok közötti irányítását. Egyes jelenségek régóta ismertek, bár nem tudatosan, de alkalmazásuk létezett a mindennapi termesztésben, azonban a mélyebb élettani összefüggéseik sokak számára ismeretlenek voltak. Újabban a fajtakatalógusokban is egyre gyakrabban lehet ilyen és hasonló kifejezésekkel, mint a stressz-érzékenység („szárazság-stressztűrő képesség”, a „hidegstressz érzékenység” vagy a „hőstressz-szel szembeni tolerancia”) találkozni.

A stresszjelenségen belül stresszornak nevezzük azokat a környezeti elemeket, amelyek a növény életében csökkentik a növekedést és termést, továbbá a faj élettani alkalmazkodásban vagy a faj adaptációs tulajdonságaiban változásokat idéznek elő. Más megfogalmazásban stresszoroknak azokat a növényre ható külső erőket, körülményeket nevezzük, amelyek a növényi ingert kiváltják, amelyek a növény stresszválaszát létrehozzák.

Nem biztos, hogy minden stressz a növény növekedése vagy fejlődése szempontjából kedvezőtlen folyamatokat indít el. Ugyanis beszélünk gyenge, eustresszről, amelyek a növényben kedvező, stimulatív folyamatokat váltanak ki, de léteznek úgynevezett distresszek vagy gátlóhatásúak, amelyek az élettani folyamatokra minden tekintetben kedvezőtlenek.

A stresszorokat (stressz-tényezőket) különböző szempontok alapján lehet csoportosítani, emberi tevékenységre visszavezethető stressz-hatások, természetes okokra visszavezethető hatások, biotikus tényezők okozta hatások (pl. vírusok-, baktériumok-, gombák-, állatok okozta hatások) és abiotikus tényezők által kiváltott hatások (fagy, magas hőmérséklet, szárazság, stb.).

Ha a stressz okozta változások és reakciók élettani összefüggéseit jól ismerjük, úgy azokat a növénytermesztésbe beépíthetjük. Minél intenzívebb termesztéstechnológiát alkalmazunk (pl. üvegházi vízkultúrás növénytermesztés), annál több környezeti tényezőt tudunk szabályozni, annál több stimulatív stressz alkalmazására nyílik lehetőség.


Erős vegetatív növekedésű paradicsom – rosszul köt

Leggyakrabban alkalmazott stressz kezelés a zöldségkertészetekben a kedvező vegetatív-generatív növekedés arány fenntartása, egyre gyakrabban találkozunk ennek szabályozási igényével. A fajtaleírásokban, mint fontos tulajdonságot említik a generatív és a vegetatív növekedési jelleget. A generatív jellegű fajták hamarabb virágoznak, gyorsan kötnek, lombozatukhoz képest sok termést nevelnek. Ezzel ellentétben a vegetatív növekedésűek, viszonylag későn kötnek, levéltömegükhöz képest kevés termést fejlesztenek. A fogalmakat többnyire a paradicsomnál, padlizsánnál és a paprikánál használjuk, újabban azonban az uborka és a dinnyék esetében is előfordulnak.

Előny vagy hátrány egy fajta esetében a vegetatív vagy a generatív jelleg? – fogalmazódik meg a kérdés. Az intenzívebb lombképzési vagy virágképzési hajlam nem mondható előnynek, de hátrányos tulajdonságnak sem tekinthető. Csupán azért jelzik, hogy a környezeti tényezők szabályozásával elkerülhessük a túlterhelést vagy a gyenge (rossz) terméskötést, esetleg a túllombosodást.

A fajta pontos ismeretében a kertésznek kell a környezeti tényezők szabályozásával a növény generatív és vegetatív egyensúlyát fenntartani, vagyis azt a lomb és termés arányt kialakítani, amelynél a fajta a teljesítő képességének maximumát adja. Melyek azok a környezeti tényezők és technológiai elemek, amelyek a növény fejlődését az egyik vagy a másik irányba mozdítják el? Milyen stressz hatásokkal érhető el a kedvező termés/lomb arány?

Generatív jelleget indukáló tényezők: Vegetatív jelleget indukáló tényezők:
intenzív fény gyenge fény
vörös és sárga fénytartomány rövid hullámú fény
alacsony léghőmérséklet magas léghőmérséklet
kevés víz (átmeneti vízhiány) sok víz
sok nitrogén kevés nitrogén
sok foszfor foszforhiány
alacsony levegő-páratartalom magas páratartalom
gyökerek sérülése folyamatos gyökérnövekedés
nagy tenyészterület sűrű növényállomány
magas EC alacsony EC
hőmérséklet ingadozás kiegyenlített hőmérséklet

Az említett tényezők között vannak, amelyek könnyen, akár szabadföldi körülmények között is szabályozhatók, mások változtatása bonyolult, költséges, nehezen kivitelezhető még üvegházban is. Jó példa erre a nitrogén-túladagolás, mint stressz-hatás. Ha a nitrogéntúltrágyázás jelentős mennyiségű víz adagolása mellet történik, akkor vegetatív növekedést generál, ha vízhiány mellett adunk sok nitrogén (sóstressz), akkor az a virágzást váltja ki. Vízmegvonással a nagy lombot fejlesztő, nehezen virágzó és rosszul kötő növényeket generatív irányba „terelhetjük”, amire sokszor szükség van a zöldségtermesztésben.

(Terbe István – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A metrafenon hatása a csiperketermesztésben megjelenő gomba kórokozókra

2020. május 29. 04:36

Magyarországon a legnagyobb mennyiségben csiperkegombát fogyasztunk, aminek nagy előnye, hogy nem szezonális termék, termesztése az év 12 hónapjában folyamatosan zajlik. Ez a termesztési mód azonban kedvez a gomba károsítóinak a felszaporodásban.

Kisalagutas fóliatakarás a zöldségtermesztésben

2020. május 28. 07:37

A gyakorlati termesztésben elsősorban a görög- és sárgadinnye, étkezési paprika, cukkini, spárgatök és a csemegekukorica intenzív termesztésénél alkalmazunk kisalagutas takarást.

A póré: kellemes ízű, sokoldalúan felhasználható, egészséges zöldségkülönlegesség

2020. május 21. 07:39

A póréhagyma (Allium ampeloprasum L. var. porrum) az Alliaceae (hagymafélék) családjába tartozó, kétéves, lapos levelű, hagymatestet nem fejlesztő hagymaféle.

Támrendszeres konzervuborka termesztése III. - Tápanyagellátás

2020. május 17. 04:36

Az uborka – más zöldségfélékhez, pl. paprika vagy paradicsomhoz hasonlítva – sok nitrogént és valamivel kevesebb káliumot, továbbá egészen kevés foszfort igényel.

Támrendszeres konzervuborka termesztése II. - Kémiai talajtulajdonságok

2020. május 16. 04:36

Gyakran szokott a talaj sótartalmával gond lenni, amire az uborka különösen érzékeny. Bár a zöldségféléket sóérzékeny növények kategóriájába soroljuk, de az uborka ezen belül is a különösen érzékenyek csoportjába tartozik.

Idén több hajtatott zöldséget takaríthatnak be a termelők

2018. április 23. 11:53

A magyar primőráru több szempontból jobb az importnál: a frissesség mellett a belföldön termelt fajták döntő többsége megfelel a magyar fogyasztói elvárásoknak és élelmiszerbiztonsági szempontból is megbízhatóbbak

Kényes egyensúly: gazdaságosság, fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás

2019. november 12. 08:19

A hollandiai Nunhem adott otthont a BASF 2019. október 9. és 10. között megrendezett nemzetközi sajtótájékoztatójának, amelyen a multinacionális vállalat főbb stratégiai irányvonalait mutatták be.

Már elindult a spárgaszezon Csongrád megyében

2019. március 27. 14:03

A zöldség a térségben sokaknak nyújt megélhetést, fogyasztásának élettani hatásai kiválóak, s bár a termés túlnyomó része exportra megy, a magyar piacon is egyre népszerűbb.