Zöldség

Ősszel foszfort a zöldségeknek!

Agrofórum Online

Biztatónak mondható, hogy a korábbi évekhez képest a nitrogén esetében 18%-kal, a foszfor esetében 10%-kal nőtt a felhasználás. A foszfor esetében még így is 20-30%-kal kevesebbet használunk, mint azt a talajok tápanyag-ellátottsága indokolná.

1. kép: Súlyos foszforhiány kiültetett fiatal paradicsom növényen

A foszfor esetében – abból adódóan, hogy jelentős mértékben kötődik a talajhoz, évente csak 5-7 cm-t halad lefelé – nem kell kimosódási veszteséggel számolni. Ez kétségtelen előny a nitrogénhez képest, ugyanakkor hátrány is, amennyiben ősszel, az alaptrágyázás idején, a szántást megelőzően nem került sor a foszfortrágyázásra, később a tenyészidőben nem vagy csak nagyon nehezen pótolható.

A zöldségfélék P-igénye – mint a legtöbb termesztett növényé – a tenyészidő elején jelentős (1. táblázat), a mélyre szántott foszfort nem tudják sem a helyrevetett, sem a palántázott kultúrák hasznosítani. Ebből adódóan szükséges a foszfortrágya megosztása, nagyobb részét ősszel jutassuk ki (80-90%), kisebb mennyiséget az ültetés vagy a vetés alkalmával sekélyen, a gyökerek közelébe, starter formájában dolgozzuk a talajba (10-20%).

1. táblázat: Szabadföldi zöldségnövények fajlagos tápanyag- és számított trágyaigénye

    Zöldségfaj   Fajlagos tápanyagigény (kg/t) Közepes termés esetén kijuttatandó tápanyagmennyiség (kg/ha) *
N P2O5 K2O N P2O5 K2O
Paprika 2,4 0,9 3,5 96 36 140
Paradicsom 2,4 1,0 4,5 168 70 315
Uborka 3,0 1,5 4,0 150 75 200
Borsó 16,0 5,6 15,2 96 66 91
Bab 12,0 4,0 13,0 102 34 110
Fejes saláta 4,0 1,8 5,0 120 54 150
Görögdinnye 2,4 1,1 5,6 144 66 336
Cs. kukorica 10,0 4,0 11,0 150 60 165
Sárgarépa 4,3 1,8 6,0 215 90 300
Fejes káposzta 3,5 1,3 4,3 245 91 301
Vöröshagyma 3,4 0,9 3,5 102 27 105
K. burgonya 5,9 2,2 8,0 118 44 160

  * Közepes talaj-tápanyagellátottság esetén, tápanyagveszteséggel nem számolt elméleti, kerekített érték.

A foszfor trágyák sóindexe alacsony, ebből adódóan nincs vagy minimális a perzselő hatásuk, nem zavarják a gyökeresedést, a kelést. Szükség esetén nagyobb mennyiség is adható belőlük.

Leggyakrabban a foszforhiányt a palántanevelés alkalmával, a kiültetést követő hetekben (1. kép) és újabban a konténeres termesztés során lehet megfigyelni (ezeknél a technológiáknál használatos tőzegek erősen megkötik).

Hiányát a tünetek megjelenésekor, ellentétben a nitrogénnel, az említett okok miatt csak lassan és nehezen lehet pótolni. Kritikus esetben többszöri lombtrágyázással, vagy az intenzív zöldségtermesztésben használatos, magas foszfortartalmú karbamid-foszfát hatóanyagú tápoldatozó műtrágyákkal lehetséges orvosolni.

(Terbe István – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A metrafenon hatása a csiperketermesztésben megjelenő gomba kórokozókra

2020. május 29. 04:36

Magyarországon a legnagyobb mennyiségben csiperkegombát fogyasztunk, aminek nagy előnye, hogy nem szezonális termék, termesztése az év 12 hónapjában folyamatosan zajlik. Ez a termesztési mód azonban kedvez a gomba károsítóinak a felszaporodásban.

Kisalagutas fóliatakarás a zöldségtermesztésben

2020. május 28. 07:37

A gyakorlati termesztésben elsősorban a görög- és sárgadinnye, étkezési paprika, cukkini, spárgatök és a csemegekukorica intenzív termesztésénél alkalmazunk kisalagutas takarást.

A póré: kellemes ízű, sokoldalúan felhasználható, egészséges zöldségkülönlegesség

2020. május 21. 07:39

A póréhagyma (Allium ampeloprasum L. var. porrum) az Alliaceae (hagymafélék) családjába tartozó, kétéves, lapos levelű, hagymatestet nem fejlesztő hagymaféle.

Támrendszeres konzervuborka termesztése III. - Tápanyagellátás

2020. május 17. 04:36

Az uborka – más zöldségfélékhez, pl. paprika vagy paradicsomhoz hasonlítva – sok nitrogént és valamivel kevesebb káliumot, továbbá egészen kevés foszfort igényel.

Nitrogént a búzának…, de mikor és mennyit?

2018. március 19. 09:34

A növények nitrogénigénye nem állandó, az a tenyészidőszak során folyamatosan változik. Mikorra is érdemes időzíteni a kijuttatást?

Napraforgó tápanyag-ellátási sajátosságok

2018. március 16. 06:58

A YaraMila műtrágyákban olyan kiegyensúlyozott nitrogénforrást találunk, amely ammonium és nitrát alapú nitrogént tartalmaz.

Jó termés kedvezőtlen évjáratban is? Meghatározó a tápanyagellátás szerepe!

2020. április 7. 08:46

Az időjárás – különösen az utóbbi években – egyre melegebb és szélsőségesebb, a csapadékeloszlás egyre kiszámíthatatlanabb, és ez újabb és újabb kihívások elé állítja a mezőgazdaságot is. Különösen a kukorica sínyli meg a forró, aszályos időszakokat.

Hasznosabb-e a precízen kijuttatott tápanyag?

2018. december 2. 20:57

Beszélgetés Lajos Mihály szaktanácsadóval, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetőjével.