Zöldség

Választékbővítő levélzöldségünk, a mángold

Dr. Szabó Anna, Miklai Margit Henrietta

A nagyüzemi termesztésből kiszoruló, választékbővítő fajok iránti érdeklődés folyamatosan megfigyelhető a termelői piacokon, főleg a fővárosban és környékén. A különleges, akár nemzetközi ízeket a magyar konyhával ötvöző szakácskönyvek, főzőműsorok olyan alapanyagokkal ismertetik meg a bátor szakácsokat, amelyek gyakran nem könnyen szerezhetőek be.

A változó, átalakuló fogyasztói igényekkel a piacnak lépést kell tartania. Erre egy jó példa az elmúlt évekből a batáta, más néven az édesburgonya, amely ma már kisebb élelmiszerboltokban is szerepel az állandó kínálatban.  Eközben olyan fajok, mint például a csicsóka vagy a spenót, amelyek, bár nem ismeretlenek, újra népszerűvé váltak.

A spenót egy korai, mind hagyományos, mind ökológiai termesztésben, szabadföldön vagy hajtatásban is termesztett zöldségnövényünk. Hazánkban azonban közel három hónapra (két tavaszi és egy őszi) korlátozódik a termesztése, hozama pedig még intenzív technológia mellett is mindössze 20 t/ha körül alakul. A spenóthoz nagyon hasonló felhasználású faj, a hazánkban sajnálatos módon kevéssé ismert és kedvelt levélzöldség növény a mángold (Beta vulgaris var. cicla). A mángold termesztése a spenóttal szemben kevésbé idényszerű, és ami talán még fontosabb, lényegesen magasabb hozammal jár, hiszen akár 50-80 t/ha levél is szedhető az állományból.

A mángold Európában őshonos faj, a Földközi-tenger partvidékéről származik. A kontinensen és hazánkban is több száz éve jelen volt a termesztésben, de idővel feledésbe merült, így napjainkban főleg csak házi termesztése jellemző, és kereskedelmi szempontból nem jelentős a faj. Jelenleg elsősorban Nyugat-Európában és Észak-Amerikában ismertebb, Svájc és Franciaország a nagyobb fogyasztói, de még ezekben az országokban is csak kis felületen történik a termesztése.

Növénytani jellemzők

A kétéves, lágyszárú növény első évben fejleszt fás karógyökeret és levélzetet, második évben magszárat nevel és magot érlel. Mivel a fogyasztott része a levele, ezért a gyakorlatban egyéves növényként termesztjük. A spenóttal ellentétben a meleg, napos időjárást kedveli, 25-30 °C-on levelei erőteljesen növekednek, de erős lehűlés hatására akár az első évben magszárat növeszthet. Virágzata gomolyos fürt, amelynek szerkezete és virágzásbiológiája igen hasonló a cékláéhoz. Termése gomolyban álló csalmatok, amelyben tokonként általában 2-6 darab apró, fekete mag található.

Mángold növény

Táplálkozás-élettani jellemzők, felhasználás

A mángold gazdasági értelemben vett termése a fényes, zöld, fajtánként különböző árnyalatú, bordázott lombja. A színes levelű fajták között találunk enyhén pirosas-lilás lombszíneket is. A feltűnő, széles, erős, fajtától függően fehér, sárga vagy piros levélnyél is felhasználható. A levélnyél akár önmagában is, a spárgához hasonló módon elkészítve (és egyben ezt a népszerű, de erősen idényjellegű zöldséget helyettesítve) fogyasztható. A levelek nyersen kissé kesernyések, de hőkezelés hatására ez eltűnik, és végül egy, a spenótéra nagyon emlékeztető, de annál lágyabb, édeskésebb íz alakul ki. Főleg a főzve történő fogyasztása jellemző, de jellegzetes ízével nyersen is jól alkalmazható egy új ízként. A színes levelű változatok ráadásul nem csaj ízük, de különleges és tetszetős kinézetük miatt is ajánlhatók. Légmentesen záródó edényben a levelek 5 napig is megőrzik frissességüket. A spenóthoz hasonlóan előkészítve, blansírozva, pürésítve és fagyasztva pedig 12 hónapig is tárolható. A magyar piacon azonban a spenóttal ellentétben csak friss zöldségként található meg, fagyasztott formában nem értékesítik.

Noha számos előnyös táplálkozás-élettani jellemzője van (pl. alacsony kalóriatartalom mellett antioxidánsok és C- és B6-vitamin, alfa- és béta-karotin tartalom stb.), azt is meg kell említeni, hogy a mángold a sóskához és rebarbarához hasonlóan oxálsavat tartalmaz, amely egy vesekő képződésre hajlamosító vegyület.

Környezeti igények

Mivel nem sok szakirodalmi forrás áll rendelkezésre a mángold környezeti igényeivel vagy termesztéstechnológiájával kapcsolatban, ezért a leírások a mángold környezeti igényeit legtöbb esetben a vele egy családba tartozó, nagyobb jelentőségű és ismertebb cékláéhoz hasonlítják. Az egyik lényeges különbség azonban, hogy a mángold hőigénye alacsonyabb, mint a cékláé, akár hidegtűrő növénynek is nevezhető, mivel hótakaró alatt akár át is telelhet. A mángold fényigénye magas, fényszegény körülmények között a leveleket mérete csökken. Jól bírja a hosszúnappalos és magas hőmérsékletű körülményeket, még ekkor sem megy magszárba.

A tápanyagutánpótlás tervezésénél szintén a céklát vehetjük iránymutatónak, annak ellenére, hogy az utóbbi esetében nem a levél, hanem a gyökér a fogyasztott rész. A levélzöldségek esetében ajánlott nitrogéntrágyázás biztosítja a levelek intenzív fejlődését.

A mángold vízigénye nem magas, a folyamatos és jó minőségű terméshez azonban szükséges a kiegyenlítettem nedves talaj és pára biztosítása. A sorok takarása fóliával vagy mulccsal hozzájárul a megfelelő talajnedvesség viszonyok biztosításához és a terület gyommentesen tartásához.

A növény nem különösebben igényes a talajra, de a magas hozam érdekében a középkötött, mély termőrétegű, jó vízelvezető képességű, tápanyagban gazdag és kissé savanyú (pH 6,0-6,8) talajokon történő termesztés ajánlott.

Termesztés

A helyre vetéssel történő szaporítás előnye, hogy az enyhébb késő tavaszi fagyok nem tesznek kárt az állományban. A hozamra azonban negatív hatással van a tartósan alacsony hőmérséklet, így április előtt nem ajánlott elkezdeni a vetést. A palánták nevelése februárban kezdhető fűtött fóliaházban, így az állomány májusban ültethető. A vetés mélysége 3-4 cm, az ajánlott sortávolság 35-50 cm, a tőtávolság 30-35 cm.  A kelési idő 8-14 nap.

A fejlődő állomány növényápolási munkái közül ki kell emelni a gyomirtás fontosságát. Később a nagyméretű levelek elegendő árnyékot vetnek a talajra és meggátolják a gyomnövények kelését, fejlődését.

A mángold fontosabb kártevői közé tartoznak a levéltetvek, földibolhák, poloskák, aknázómolyok és a csigák. Gombás betegségek közül a cerkospóra levélfoltosság előfordulásával kell számolni, amely jelentős veszteségeket okozhat, különösen a nyár végén, amikor a magas hőmérséklet magas páratartalommal párosul, és a nedves levelek lassabban száradnak fel.

A mángold cerkospórás levélfoltossága

Az állomány szedését a vetés után 60-70 nappal lehet kezdeni és ez egészen a fagyokig folyamatosan végezhető, amíg az állomány általános egészségi állapota ezt lehetővé teszi. A külső leveleket kézzel, határozott mozdulattal törjük le, vagy késsel vágjuk le. Mindenképpen ügyelni kell rá, hogy a szedés során ne sérüljön a hajtáscsúcs, illetve, hogy ne szedjük túl a töveket, mert az a növények legyengüléséhez vezet.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A metrafenon hatása a csiperketermesztésben megjelenő gomba kórokozókra

2020. május 29. 04:36

Magyarországon a legnagyobb mennyiségben csiperkegombát fogyasztunk, aminek nagy előnye, hogy nem szezonális termék, termesztése az év 12 hónapjában folyamatosan zajlik. Ez a termesztési mód azonban kedvez a gomba károsítóinak a felszaporodásban.

Kisalagutas fóliatakarás a zöldségtermesztésben

2020. május 28. 07:37

A gyakorlati termesztésben elsősorban a görög- és sárgadinnye, étkezési paprika, cukkini, spárgatök és a csemegekukorica intenzív termesztésénél alkalmazunk kisalagutas takarást.

A póré: kellemes ízű, sokoldalúan felhasználható, egészséges zöldségkülönlegesség

2020. május 21. 07:39

A póréhagyma (Allium ampeloprasum L. var. porrum) az Alliaceae (hagymafélék) családjába tartozó, kétéves, lapos levelű, hagymatestet nem fejlesztő hagymaféle.

Támrendszeres konzervuborka termesztése III. - Tápanyagellátás

2020. május 17. 04:36

Az uborka – más zöldségfélékhez, pl. paprika vagy paradicsomhoz hasonlítva – sok nitrogént és valamivel kevesebb káliumot, továbbá egészen kevés foszfort igényel.

Kezdődik a növényvédelmi szezon a szántókon, gyümölcsösökben

2018. március 23. 07:13

Kell még jó néhány nap, hogy bármiféle talajmunkát lehessen végezni a határban.

Alig eszünk spenótot

2018. május 17. 10:47

Körülbelül százötven–kétszáz hektáron folyik a spenót nagyüzemi körülmények közötti termelése, főleg fagyasztott célra, emellett viszont elsősorban a helyi piacok és kiskertek növényévé vált.

Régi-új kedvelt zöldségünk, a spenót

A spenót felhasználását tekintve fontos ipari növény a mélyhűtőipar, a szárítóipar és a konzervipar számára. Friss fogyasztásra sokkal kevesebbet használunk, mint a feldolgozóipar.

Permetezni kell: kedvez az időjárás a tafrina kialakulásának

2020. március 3. 15:15

2020 első két hónapja nem kényeztette el a gazdálkodókat csapadék tekintetében. Január-február hónapokban csupán egy havi mennyiség hullott le, mindehhez pedig több évtizede nem látott, magas téli hőmérséklet társult. Szerencsére az elmúlt esztendő utolsó két hónapja csapadékban bővelkedett, mindkét hónapban többhavi csapadék hullott, eső formájában.