Zöldség

Vegetatív vagy generatív fejlődés

Agrofórum Online

A kertész egyik legfontosabb, egyben legnehezebb feladata, hogy a növény termőegyensúlyát szabályozza. Ugyanis az erős generatív jelleg a termésminőség romlásához vezethet (apró termések), míg a túlzott vegetatív növekedés hatására a lombozat megerősödik, a bogyókat a növény lerúgja, vagy meg sem köti, ebből adódóan keveset terem.

Számos tényező határozza azt meg, hogy a növény fejlődése milyen irányt vesz. Maga a fajta is lehet generatív vagy vegetatív növekedésre hajlamos, ennek megfelelően beszélünk generatív jellegű fajtákról, illetve erős lombot fejlesztő, vegetatív növekedésre hajlamos fajtákról. Utóbbi időben ezeket a tulajdonságokat a fajtaismertető katalógusokban több faj esetében is feltüntetik (pl. paprika, paradicsom, uborka, stb.), mint fontos fajtatulajdonságot. A generatív jellegű fajták hamar virágoznak, gyorsan kötnek, lombozatukhoz képest sok termést nevelnek. Ezzel ellentétben a vegetatív növekedésűek viszonylag későn kötnek, levéltömegükhöz képest kevés bogyót növesztenek.

Előny vagy hátrány egy fajta esetében a vegetatív vagy a generatív jelleg? Előnynek, de hátránynak sem lehet tekinteni, viszont a termesztőnek pontosan tisztában kell lennie vele, ellenkező esetben igen komoly gondjai adódhatnak a károsan erős lombfejlődésből vagy a túlzott terméskötődésből. Az aránytalanul sok levelet fejlesztő növény keveset terem, nehezen köt, és a terméseit lassan tudja beérlelni. A túlzottan generatív jellegű növekedés esetén a növény korán fog teremni, de a termések a lombozat hiányában aprók maradnak, sőt idővel leáll, vagy nagymértékben lecsökken a növény növekedési üteme, gyakran csak apró, értékesíthetetlen, kényszerérett bogyók képződnek.

A fajta pontos ismeretében a kertésznek kell a környezeti tényezők szabályozásával és a fitotechnikai munkákkal (levelezés, kacsozás, metszés, tetejezés) a növény generatív és vegetatív egyensúlyát fenntartani, vagyis azt a lomb és termés arányt kialakítani, amelynél a fajta a jó minőség mellett a teljesítőképességének maximumát adja. Melyek azok a környezeti tényezők és technológiai elemek, amelyek a növény fejlődését az egyik vagy a másik irányba változtatják?

Télen, kora tavasszal a hőmérséklet és a fény (megvilágítás) az egyensúlyt nagymértékben befolyásoló tényezők, de a fűtés és a páratartalom szabályozásával, szellőztetéssel is jól lehet a generatív-vegetatív egyensúly fenntartását szabályozni. A sok víz, az állandóan nedves talaj a növény vegetatív jellegét fokozza, míg a talaj gyakori (átmeneti) kiszáradása a virágzást és a terméskötést serkenti. Télen, borús időben, részben növényvédelmi okok miatt is, a generatív növekedés fokozása érdekében kevesebbet öntöznek, igyekezni kell a talajt szárazon tartani (EC növelés). Miután a növények kötöttek, már nem kell erős terméselrúgással számolni, fokozatosan növelhetjük a víz- illetve tápoldat-adagokat.

Később, tavasszal, miután a fény (fényerő, megvilágítás időtartama) már nem korlátozó tényező az öntözés szabályozásával és tápoldatozással tudjuk hatékonyan a fejlődés egyensúlyát fenntartani. Termőkorban a tápoldat-összetétel változtatása is hatékony módszer. Elsősorban a nitrogén és a kálium, valamint a nitrogén és a foszfor tápelemek arányának módosítása olyan lehetőség a kertész kezében, amellyel könnyen, és hatásosan közbeléphet. További lehetőségeket kínál a tápoldat töménységének, azaz az EC értékének változtatása, ugyanis a magas EC generatív irányban indukálja a fejlődést.

Hangsúlyozni szükséges, hogy a felsorolt tényezők generatív vagy vegetatív jelleget indukáló hatása csak bizonyos határok között értendő, például a sok nitrogén: bőséges vízellátás mellett vegetatív, vízhiány esetén – az EC értéket növelve – generatív hatású.

(Terbe István – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A metrafenon hatása a csiperketermesztésben megjelenő gomba kórokozókra

2020. május 29. 04:36

Magyarországon a legnagyobb mennyiségben csiperkegombát fogyasztunk, aminek nagy előnye, hogy nem szezonális termék, termesztése az év 12 hónapjában folyamatosan zajlik. Ez a termesztési mód azonban kedvez a gomba károsítóinak a felszaporodásban.

Kisalagutas fóliatakarás a zöldségtermesztésben

2020. május 28. 07:37

A gyakorlati termesztésben elsősorban a görög- és sárgadinnye, étkezési paprika, cukkini, spárgatök és a csemegekukorica intenzív termesztésénél alkalmazunk kisalagutas takarást.

A póré: kellemes ízű, sokoldalúan felhasználható, egészséges zöldségkülönlegesség

2020. május 21. 07:39

A póréhagyma (Allium ampeloprasum L. var. porrum) az Alliaceae (hagymafélék) családjába tartozó, kétéves, lapos levelű, hagymatestet nem fejlesztő hagymaféle.

Támrendszeres konzervuborka termesztése III. - Tápanyagellátás

2020. május 17. 04:36

Az uborka – más zöldségfélékhez, pl. paprika vagy paradicsomhoz hasonlítva – sok nitrogént és valamivel kevesebb káliumot, továbbá egészen kevés foszfort igényel.

Kézimunkaerő-szükséglet csökkentésének lehetőségei a zöldségtermesztésben

2019. május 25. 04:02

Az elmúlt években a mezőgazdaságban jelentkező súlyos munkaerőhiány különösen érintette a nagyszámú szakképzett és megbízható munkást igénylő zöldségtermesztési ágazatot.

Bajban van a hazai szabadföldi zöldségtermesztés?

2020. június 9. 10:06

A csökkenő növényvédő szer paletta, az egyre nagyobb munkaerőhiány, a növekvő előállítási árak miatt eddig is többen feladták már a termesztés ezen formáját. Idén a fagyos, szeles tavasz, valamint a berobbanó COVID-járvány még több termelőt bizonytalanított el. Vajon van még jövő ebben az ágazatban?

Alig eszünk spenótot

2018. május 17. 10:47

Körülbelül százötven–kétszáz hektáron folyik a spenót nagyüzemi körülmények közötti termelése, főleg fagyasztott célra, emellett viszont elsősorban a helyi piacok és kiskertek növényévé vált.

Idén több hajtatott zöldséget takaríthatnak be a termelők

2018. április 23. 11:53

A magyar primőráru több szempontból jobb az importnál: a frissesség mellett a belföldön termelt fajták döntő többsége megfelel a magyar fogyasztói elvárásoknak és élelmiszerbiztonsági szempontból is megbízhatóbbak