A birsalma károsítói

Agrofórum Online

H. Helga kérdése: Ebben az évben gyakorlatilag nem tudtam „egészséges” birsalmát szüretelni. Mit kell tennem ahhoz, hogy a következő évben meg tudjam védeni a termést?

Aki válaszol:
Dr. Mikulás József, címzetes főiskolai tanár, növényorvos, a mg.-i tudományok kandidátusa

A birsalmán látható kis kerek foltot, lyukat vagy lyukakat komolyan kell vennünk, mert a birs legjelentősebb állati kártevői az almamoly vagy a keleti gyümölcsmoly behatolási helye. Az almamoly lárvája rózsaszín, évente két nemzedéke van.

Az első nemzedéke május közepétől, a második július közepétől rajzik.  A keleti gyümölcsmolynak lárvája fehér, évente 3 nemzedéke fejlődik, lárva állapotban telel a gyümölcsfák védett ágrészeiben, a gyepszintben vagy a talaj legfelső rétegében. A molyok és a monília együttesen nagy vámszedői lehetnek a birstermelőnek, mert a birsalmafákat rendszere­sen károsítják. A fertőzött gyümölcs rothadásnak indul, és megje­lennek rajta a jellegzetes penészpárnák.

Rügypattanás időpontjában elsősorban a moníliás gyümölcsrothadás ellen réztartalmú készítményekkel védekezzünk. Zöldbimbós állapotban célszerű a réztartalmú készítményekkel a permetezést megismételni. A virágzás idején szerves gombaölőszekkel (például kaptán, ditianon típusú készítmények) történő permetezés a bibén keresztül behatoló gomba tevékenységét gátolja meg. A sziromhullás után folytatni kell a gyümölcsrothadás elleni védekezést.

A molyok rajzásának menetét szex-feromoncsapdákkal kísérhetjük figyelemmel. Az előrejelzéshez feromoncsapda család csapdáit használjuk. A vegyszeres védekezést a szexferomon csapdás előrejelzés alapján a kártevő rajzáscsúcsa után 4-6 nappal végezzük el, amikor a fiatal lárvák már nagy számban megjelentek. A rovarcsapdákat több időpontba kell kihelyezni. Amikor a következő csapdát kihelyezzük, akkor az előzőt be kell szedni. Az almamoly első feromoncsapdáját májustól július közepéig, majd a másodikat szeptember elejéig tartsuk szemmel.

A keleti gyümölcsmoly csapdáit április közepén, majd június és július elején helyezzük ki, a harmadik csapdát csak október közepén szedjük be. A permetezést rovarölőszerrel a rajzás erősségétől és időtartamától függően 7-14 naponta, 2-3 alkalommal javasolt ismételni. A kezelés akkor a leghatékonyabb, ha a permetezés a fiatal tojások („feketefej állapot” előtt) és a fiatal lárvák (L1) ellen irányul. A kitinszintézist gátló  védekezést 0,5 kg/ha dózisban közvetlenül a tojásrakás megkezdésekor kezdjük el. A kezelést elhúzódó rajzás esetén 10-14 nap múlva ismételjük meg.

Amennyiben végrehajtjuk a javasolt védekezéseket, várhatóan a károsítók mennyisége csökken, és következő években kevesebb védekezéssel is szép termést takaríthatunk be.

 

Száraknázó lepkék elterjedése és jelentőségük a világ kukoricatermesztésében

2018. november 22. 10:50

A száraknázók a velük együtt élő összes kártevőt figyelembe véve az adott termőterület legveszélyesebb károsítói, melyek elleni küzdelem az esetek többségében konkrét technológiába illesztett biotechnológiai vagy kémiai védekezést is megkövetel. A különböző kontinensek, és azok régióinak jelentős, kukoricaszárat aknázó lepkefajaival és azok elterjedési területeivel ismerkedhetünk meg az írás segítségével.

A Syngenta kalászos gombaölő szer portfóliója 2020-ban is maximális védelmet biztosít a levél és kalászbetegségekkel szemben

2020. március 14. 08:24

A sikeres és nyereséges kalászos gabonatermesztés magas szintű és szakszerűen kivitelezett termesztéstechnológiát igényel, ennek szerves részét képezi a gyomnövények, kártevők és kórokozók ellen kivitelezett okszerű növényvédelem.

Európában a szőlőinket és csonthéjasainkat is fenyegető karantén baktérium, a Xylella fastidiosa

2019. szeptember 10. 11:49

A cikk átfogó képet nyújt az Amerikában őshonos Xylella fastidiosa baktériumról, eddigi európai térhódításáról, a főbb fertőzési esetekről. Bemutatja az okozott tüneteket a főbb gazdanövényeinken: szőlőn és csonthéjas gyümölcsűeken, valamint egyes fás szárú dísznövényeken. Felhívja a figyelmet a Xylella fastidiosa behurcolásának és terjedésének megakadályozására szolgáló hatósági intézkedések főbb elemeire és a készenléti terv szerepére a kórokozó terjedése elleni eredményes fellépésben.

A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés – A kukorica szár- és levélbetegségei (2/2.)

2019. június 9. 04:36

A fuzáriumos betegségeken kívül egyéb gombás betegségeit is ismerjük a kukoricának. A cikkben ezek közül mutatjuk be a legjelentősebbeket, megemlítve még néhány Magyarországon is előforduló érdekesebb kórokozót.