A birsalma károsítói

Agrofórum Online

H. Helga kérdése: Ebben az évben gyakorlatilag nem tudtam „egészséges” birsalmát szüretelni. Mit kell tennem ahhoz, hogy a következő évben meg tudjam védeni a termést?

Aki válaszol:
Dr. Mikulás József, címzetes főiskolai tanár, növényorvos, a mg.-i tudományok kandidátusa

A birsalmán látható kis kerek foltot, lyukat vagy lyukakat komolyan kell vennünk, mert a birs legjelentősebb állati kártevői az almamoly vagy a keleti gyümölcsmoly behatolási helye. Az almamoly lárvája rózsaszín, évente két nemzedéke van.

Az első nemzedéke május közepétől, a második július közepétől rajzik.  A keleti gyümölcsmolynak lárvája fehér, évente 3 nemzedéke fejlődik, lárva állapotban telel a gyümölcsfák védett ágrészeiben, a gyepszintben vagy a talaj legfelső rétegében. A molyok és a monília együttesen nagy vámszedői lehetnek a birstermelőnek, mert a birsalmafákat rendszere­sen károsítják. A fertőzött gyümölcs rothadásnak indul, és megje­lennek rajta a jellegzetes penészpárnák.

Rügypattanás időpontjában elsősorban a moníliás gyümölcsrothadás ellen réztartalmú készítményekkel védekezzünk. Zöldbimbós állapotban célszerű a réztartalmú készítményekkel a permetezést megismételni. A virágzás idején szerves gombaölőszekkel (például kaptán, ditianon típusú készítmények) történő permetezés a bibén keresztül behatoló gomba tevékenységét gátolja meg. A sziromhullás után folytatni kell a gyümölcsrothadás elleni védekezést.

A molyok rajzásának menetét szex-feromoncsapdákkal kísérhetjük figyelemmel. Az előrejelzéshez feromoncsapda család csapdáit használjuk. A vegyszeres védekezést a szexferomon csapdás előrejelzés alapján a kártevő rajzáscsúcsa után 4-6 nappal végezzük el, amikor a fiatal lárvák már nagy számban megjelentek. A rovarcsapdákat több időpontba kell kihelyezni. Amikor a következő csapdát kihelyezzük, akkor az előzőt be kell szedni. Az almamoly első feromoncsapdáját májustól július közepéig, majd a másodikat szeptember elejéig tartsuk szemmel.

A keleti gyümölcsmoly csapdáit április közepén, majd június és július elején helyezzük ki, a harmadik csapdát csak október közepén szedjük be. A permetezést rovarölőszerrel a rajzás erősségétől és időtartamától függően 7-14 naponta, 2-3 alkalommal javasolt ismételni. A kezelés akkor a leghatékonyabb, ha a permetezés a fiatal tojások („feketefej állapot” előtt) és a fiatal lárvák (L1) ellen irányul. A kitinszintézist gátló  védekezést 0,5 kg/ha dózisban közvetlenül a tojásrakás megkezdésekor kezdjük el. A kezelést elhúzódó rajzás esetén 10-14 nap múlva ismételjük meg.

Amennyiben végrehajtjuk a javasolt védekezéseket, várhatóan a károsítók mennyisége csökken, és következő években kevesebb védekezéssel is szép termést takaríthatunk be.

 

A Laudis felhasználásának lehetőségei, tapasztalatai a csemegekukorica gyomirtásában

2019. április 28. 04:46

A Laudis azon kevés gyomirtó szerek egyike, amely engedélyeztetése, regisztrációja párhuzamosan folyt a különböző termesztési célú kukoricákban (hibrid-előállító vonalak, takarmánykukorica és csemegekukorica), és felhasználási engedélyét együtt is kapta meg a különböző termesztési célú kukoricákban.

Milyen kórokozók károsíthatják a szeder levelét?

2019. június 20. 13:01

R. Balázs kérdése: Milyen kórokozók okozhatnak gondot a szeder levelén?

Baktériumos betegségek elleni védelem újabb kihívása csonthéjasokban

2019. november 16. 12:58

Az elmúlt időszakban (2017-2018) egy Fejér megyei kajszi és egy Pest megyei őszibarack ültetvényben a sztigminás betegség tüneteivel könnyen összetéveszthető, baktérium okozta levél- és termésfoltosság fellépését figyeltük meg.

Olvasóinktól: Fejér megyében is egyre több a rozsda és a lisztharmat

2018. január 30. 19:50

A lisztharmat és rozsda a Fejér megyei kalászos gabonákon is megjelent, ahogy repcében szárormányossal is lehet már találkozni.