A hársfákat is ellepte a poloska?

Agrofórum Online

F. Mária kérdése: Hársfánk törzsén sűrűn egymás mellett számtalan poloskákhoz hasonlító bogarak nyüzsögnek. Mivel védekezhetek ellenük?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Érdeklődő!

Minden bizonnyal a hársbodobács (Oxycarenus lavaterae) telepeit látta a hársfájuk törzsén. Ez a rovar 1995-ben jelent meg hazánkban a Dunántúlon, azóta elterjedt az egész országban. A mediterrán vidéket és Afrika trópusi országait tekintik őshazájának. Vagy az éghajlatváltozás vagy a rovar gyors adaptálódó képessége miatt ma már Dél-Európa országai mellett Közép-Európában is jelen van. De megtelepedett Francia országban, Spanyolországban és Hollandiában is. Utóbbi országba fertőzött faiskolai anyaggal hurcolták be. A kifejlett rovarok (imágók) elsősorban különböző hársfa (Tilia) fajok törzsének, ágainak kérgén telelnek, ritkábban nyár (Populus), platán (Platanus) és vadgesztenye (Aesculus) fák törzsein is telelőre vonulhatnak. Évente 2 nemzedékük fejlődik. Vegetációs időszakban a bodobácsok a mályvafélék családjába tartozó Lavatera, Althea, Hibiscus és Malva fajokon károsítanak, elsősorban azok termésén.

Áttelelő telepei a hársfák kérgén, azok repedésein, sebein, kéregrész hiányos részein találhatók, több száz rovar összetömörödve, egymáshoz szorosan töltik ki a fakéreg hézagait, mélyedéseit. Kifejlett rovarok telelnek. Az imágók hossza 4,5-5,5 mm, fej, csáp és elő-tor fekete, szárnyuk piros, fekete és fehér színkombinációból sajátságos mintázatot mutat. A hasonló méretű bodobács lárvák potroha piros, többi részük fekete. Egyedszámukat radikálisan csökkenti a tartósan mínusz 10°C alatti téli hőmérséklet.

Nagy egyedszámban megjelenő kolóniáik miatt jelenlétük feltűnő, és gyakran riasztó hatású a városi emberek számára. Különösen kellemetlen, hogy a telelőre vonuló bodobácsok gyakran tömegesen behúzódnak házakba, lakásokba, gazdasági épületekbe. Első hazai jelenlétére is ilyen eset hívta fel a szakemberek figyelmét. Tömeges egyedszáma miatt egyes országok az invazív rovarok közé sorolják.

Megfigyelések és szakirodalmi adatok szerint a hársbodobácsok a felsorolt gazdanövényeknél csak a terméseket fogyasztják, lényeges kárt a növényeken nem okoznak. Jelenleg nem tekintik kártevőnek. Kémiai védekezés ellenük általában nem indokolt. Közterületen lévő sorfáknál szigorú előírások szabályozzák a növényvédelmi kezeléseket. Jelenleg még együtt, a telepeiken tömörülten, dermedt állapotban találhatók a bodobácsok. Paraffinolajos fatörzs és vázág permetezéssel – lemosás szerűen – egyedszámuk lényegesen csökkenthető.

Mindent a mocsári hibiszkuszról

2020. július 23. 12:00

A mocsári hibiszkusszal legelőször a munkám során találkoztam a kertészetben. Szinte irreálisnak tűnt a növény egy szem hajtásán a koronaként trónoló tányérnyi virág. Azóta számtalan helyen, előkertekben, parkokban, virágkiállításokon, de még az ország egyik legnagyobb állatkertjének sétányain is találkoztam vele. Ismerkedjünk meg ezzel a nem mindennapi növénnyel, és járjunk a végére: mit kell tennünk, hogy a kertünkben is jól érezze magát?

Kerti kalendárium – júliusi teendők a házikertben

2020. július 14. 13:13

Júliusban is várnak ránk a díszkertben gondozott növények, a veteményest lakó zöldségfélék, a gyümölcsfák, a gyógy-és fűszernövények, sőt a gyep is. Előtérbe kerülnek a júliusban károsító kórokozók és kártevők, fokozottan ügyelnünk kell az öntözésre és a gyomnövényekre is.

Szárazságtűrő dísznövények II. rész – egynyári dísznövények

2019. február 16. 04:36

Melyek azok az egynyári dísznövényfajok, melyeket nyugodt szívvel telepíthetünk lazább szerkezetű kerti talajokba olyan évben is, amikor kifejezetten meleg, aszályos időjárást jósolnak?

Milyen egynyári dísznövényekről szedhetünk magot?

2020. szeptember 3. 15:40

Mikor és hogyan kell azokat begyűjteni?