A szőlőn milyen atkafajok fordulhatnak elő? Mit lehet tenni ellenük?

Agrofórum Online

S. Soma kérdése: Milyen atkafajok fordulhatnak elő a szőlőn leggyakrabban és hogyan érdemes védekezni ellenük?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A szőlő legjelentősebb kártevői közé sorolt atkák az asszimilációs felület csökkentésével jelentős terméskiesést okozhatnak. A szőlőn károsító legfontosabb atkafajok közül a szőlő-levélatka és a szőlő gubacsatka jelenléte nagyon gyakori, de ezek mellett a takácsatkák is nehezítheti a termesztést. A szőlő-levélatka és a szőlő-gubacsatka már korán, a fakadás után megkezdi a károsítást. Ebben a korai időszakban a levelek is érzékenyebb a károsításra.

Szőlő levélatka

A levélatka (Calepitrimerus vitis) szívogatásának hatására hajtásrövidülést, ízköz-rövidülés, torzuló kis levélkéket figyelhetünk meg. Később a torzult levelek felszakadoznak. A hajtásnövekedés előrehaladtával mindig a fiatal leveleken szívogatnak. Évente több nemzedéke van, a vesszők kéregrepedéseiben telelnek. A szőlő gubacsatka (Eriophyes vitis) szívogatása nyomán a levél színén kidudorodások, a fonákon pedig szöszös, nemezes foltok láthatóak. A gubacsatkák a levélatkákkal ellentétben nem mozognak a levelek fonákán, hanem a gubacsok belsejében élnek. Erős fertőzés esetén a foltok összefolynak, csökkentve ezzel a növény asszimilációs képességét.

Szőlő nemezes gubacsatka

Az atkák gyorsan alkalmazkodnak a változó életkörülményekhez (környezeti és az éghajlati tényezők). Az egyes atkaölő szerekkel szembeni érzékenységük is gyorsan változik, az egyoldalú hatóanyag használata hamar a rezisztencia kialakulásához vezethet. Az atkaölők többsége nem pusztítja el az összes fejlődési alakot, ezért felváltva, vagy a különböző készítményeket kombináltan érdemes használni. Súlyos fertőzésnél 7-10 naponta ismételni kell a védekezést (spirodiklofen, fenpiroximát). Nagy jelentősége van a nedvesítő szereknek, az apró cseppképzésnek és a bőséges permetlé mennyiségnek is, hiszen csak így tudjuk elérni az apró, a levél fonákán tartózkodó levél és gubacsatkákat is.

Meghatározó szerepe van a rügypattanáskor elvégzett tavaszi lemosó permetezésnek is, az olajos készítmények atkaölő hatásának. A vegetációs időben végzett permetezések során a lisztharmat ellen használt kén hatóanyagú készítmények is gyérítik az atkákat, ilyenkor a dózist ajánlatos megemelni. A kéntartalmú permetszereket 20 °C felett a perzselés veszélye miatt ne használjuk! A száraz és meleg nyári időjárás esetében az atkák mindig sok gondot okoznak. Megfigyeléssel, a szerek gondos kiválasztásával és a természetes ellenségeik (ragadozó atkák) kímélésével a szőlő termésének mennyiségét és minőségét is megőrizhetjük.

Ez a jövő: napszámosok helyett szőlőkombájn

2018. december 8. 13:33

Sokan félnek a szüretelőkombájn használatától, de a tapasztalatok nem igazolják a gazdák aggodalmait. Nem kellenek napszámosok, nem baj, ha sár van, a szüretelőgép hatékonyan végzi el a feladatát.

Bortermelés: csúnyán tévedtek a "szakemberek"

2019. október 27. 05:36

Tévedtek a szakemberek, elmaradt a szőlőtúltermelési válság, a vártnál kevesebb szőlő termett hazánkban és más európai országban is, így a borexport is segít levezetni az elmúlt két év alatt felhalmozódott hazai borkészleteket.

Metszésmód a szőlő optimális nedvkeringésének fenntartásával

2019. január 29. 08:58

A szőlő tőkebetegségeivel szembeni védekezési eljárások egyik alappillére a helyes metszés. A WINETWORK projekt keretében összegyűltek a szőlő tőkebetegségeivel és a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek, illetve azok a jó gyakorlatok, melyek alkalmazásával az európai szőlő- és bortermelést nagyban fenyegető két betegség megfékezhető. Ezek közé tartozik a metszés is.

Wine Australia: népszerűsíteni kell a borászati ágazatot

2020. április 12. 09:38

A munkaerőhiány miatt nagyon fontos feladat, hogy a fiatalok előtt ne csak fogyasztói szempontokból népszerűsítsék az ágazatot.