A szőlőn milyen atkafajok fordulhatnak elő? Mit lehet tenni ellenük?

Agrofórum Online

S. Soma kérdése: Milyen atkafajok fordulhatnak elő a szőlőn leggyakrabban és hogyan érdemes védekezni ellenük?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A szőlő legjelentősebb kártevői közé sorolt atkák az asszimilációs felület csökkentésével jelentős terméskiesést okozhatnak. A szőlőn károsító legfontosabb atkafajok közül a szőlő-levélatka és a szőlő gubacsatka jelenléte nagyon gyakori, de ezek mellett a takácsatkák is nehezítheti a termesztést. A szőlő-levélatka és a szőlő-gubacsatka már korán, a fakadás után megkezdi a károsítást. Ebben a korai időszakban a levelek is érzékenyebb a károsításra.

Szőlő levélatka

A levélatka (Calepitrimerus vitis) szívogatásának hatására hajtásrövidülést, ízköz-rövidülés, torzuló kis levélkéket figyelhetünk meg. Később a torzult levelek felszakadoznak. A hajtásnövekedés előrehaladtával mindig a fiatal leveleken szívogatnak. Évente több nemzedéke van, a vesszők kéregrepedéseiben telelnek. A szőlő gubacsatka (Eriophyes vitis) szívogatása nyomán a levél színén kidudorodások, a fonákon pedig szöszös, nemezes foltok láthatóak. A gubacsatkák a levélatkákkal ellentétben nem mozognak a levelek fonákán, hanem a gubacsok belsejében élnek. Erős fertőzés esetén a foltok összefolynak, csökkentve ezzel a növény asszimilációs képességét.

Szőlő nemezes gubacsatka

Az atkák gyorsan alkalmazkodnak a változó életkörülményekhez (környezeti és az éghajlati tényezők). Az egyes atkaölő szerekkel szembeni érzékenységük is gyorsan változik, az egyoldalú hatóanyag használata hamar a rezisztencia kialakulásához vezethet. Az atkaölők többsége nem pusztítja el az összes fejlődési alakot, ezért felváltva, vagy a különböző készítményeket kombináltan érdemes használni. Súlyos fertőzésnél 7-10 naponta ismételni kell a védekezést (spirodiklofen, fenpiroximát). Nagy jelentősége van a nedvesítő szereknek, az apró cseppképzésnek és a bőséges permetlé mennyiségnek is, hiszen csak így tudjuk elérni az apró, a levél fonákán tartózkodó levél és gubacsatkákat is.

Meghatározó szerepe van a rügypattanáskor elvégzett tavaszi lemosó permetezésnek is, az olajos készítmények atkaölő hatásának. A vegetációs időben végzett permetezések során a lisztharmat ellen használt kén hatóanyagú készítmények is gyérítik az atkákat, ilyenkor a dózist ajánlatos megemelni. A kéntartalmú permetszereket 20 °C felett a perzselés veszélye miatt ne használjuk! A száraz és meleg nyári időjárás esetében az atkák mindig sok gondot okoznak. Megfigyeléssel, a szerek gondos kiválasztásával és a természetes ellenségeik (ragadozó atkák) kímélésével a szőlő termésének mennyiségét és minőségét is megőrizhetjük.

Drágábban vehetünk bort idén

2018. július 26. 06:32

Amennyiben a termékek átvételi ára nem követi a termelési költségek, illetve a szőlőár növekedését, abban az esetben megtörhet a szőlő-bor ágazat eddigi fejlődési pályája.

Egy szőlőfajta története - Teutonoktól a Rizling nemzedékig

2019. április 28. 06:34

A fajta népszerűségének és sikerének fenntartása érdekében a Német Borászati Intézet létrehozta a „Rizling nemzedék” elnevezésű szervezetet, amely a 35 évesnél fiatalabb gazdákat buzdítja a rizling kultúra fejlesztésére, ápolására.

Rekordokat döntenek az olaszok!

2018. november 22. 11:01

Olaszország szőlőtermése 15 százalékos volumennövekedést mutat a tavalyi évhez képest.

Gondolatok a szüretről Tokaj-Hegyalján - interjú Balassa Istvánnal

2018. október 16. 02:37

Összességében elmondható, hogy egy nagyon meleg, változatos csapadékeloszlású, korai éréssel dúsított évjárat áll mögöttünk, ami komoly kihívások elé állította mind a szőlészeket, mind a borászokat.