Érdemes beáztatni a magokat vetés előtt?

Agrofórum Online

K. Csaba kérdése: Azt tanácsolták ismerőseim, hogy vetés előtt áztassam be a magokat. Mi az előnye, érdemes-e csinálni?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus 

Kedves Érdeklődő!

A növények magjai azért képesek évekig is életben maradni nyugalmi állapotban, mert víztartalmukat elveszítik, beszáradnak. Vetésnél a talaj nedvességéből felvéve a vizet megduzzadnak, újra aktív állapotba kerülnek, folytatják életfolyamatukat. Az időjárás szeszélyeitől függően a talaj nem mindig kellően nedves, ekkor a magvak duzzadása nem történik meg, vagy leáll.

Régi kertészeti praktika a vetőmagok vetés előtti megduzzasztása. A kezelés lényege, hogy a teljes nyugalmi állapotban lévő, kiszáradt szöveteket életre keltjük és a folyamatot ellenőrzött, a mag számára közel optimális, szabályozott körülmények között gyorsítjuk fel.

Mi történik a hagyományos módon földbe elvetett maggal? A vetési barázdába szórjuk a magokat, majd talajt húzunk rá, és beöntözzük, azaz a talajt benedvesítjük, amennyiben annak technikai feltételei adottak. A nedvesség mellett döntő a talaj hőmérséklete is. A különböző növényfajok magjainak más-más a csírázási hőmérsékleti igénye. Ha az elevetett mag talaja alacsonyabb hőmérsékletű a mag igényénél, a csírázás vagy meg sem indul, vagy ha már megtörtént, leáll, és a talajban élő növényi kórokozók a sínylődő csíranövényt megfertőzik. A csírázás folyamata az időjárás nem kiszámítható változásainak ki van szolgáltatva.

1. ábra: A csírázás szakaszai

A vetőmagok előduzzasztásával a csírázási folyamatot felgyorsítjuk és lerövidítjük. Ismert tény, hogy sok magnál a csírázás észlelhető jele, a gyököcskék megjelenése 7-10 napot is igénybe vehet, ezen az időszakon lehet gyorsabban átsegíteni a vetőmagokat. A magok duzzasztása alatt azok tömege többszörösére is nőhet, a maghéj kisimul (1. ábra: b, c állapot). Nagyszámú és kisméretű magok vetésénél ne várjuk meg a csírák kibújását (1. ábra: d, e, f állapot), mert azok letörhetnek, sérülhetnek. Ellenben nagy szemű magoknál, babnál, borsónál, kukoricánál, ha gondosan végezzük a magok talajba helyezését, szemenként, egyesével – szándékosan nem vetést írtam – akkor a kicsírázott magvak nem károsodnak. Ezzel a módszerrel 10-14 napot is nyerhetünk a növények koraiságában.

Hasonló kezelést érdemes alkalmazni a virághagymáknál, gumóknál is, melyek többnyire teljesen kiszáradt állapotban kerülnek a vásárlókhoz. Ne bízzuk a véletlenre, és kiültetés előtt legalább 24 órára áztassuk be azokat is, hogy megduzzadjanak, az életfolyamataikat elindítsuk, felgyorsítsuk. Ezzel nagyobb esélyt kapnak a megeredésükre.

 

MEGJELENT: ŐSZI ÉS TAVASZI TAKARMÁNYBORSÓ

2018. augusztus 28. 08:39

A SAATEN-UNION Tudástár sorozat első, ingyenesen letölthető szakmai kiadványa az őszi és tavaszi takarmányborsóról. Hiánypótló összefoglaló neves kutatók, fejlesztők, nemesítők és termelők cikkeivel, érdekes adatokkal és gyakorlati tanácsokkal.

A BASF belép a napraforgó-vetőmagok piacára

2019. június 28. 16:17

A napraforgó hibridek először várhatóan 2020-ban jelennek meg a piacokon.

Elkészült a Syngenta kukorica és napraforgó vetőmag-kutatóbázisa

2020. június 25. 12:49

Európa legnagyobb kapacitású kukorica- és napraforgóvetőmag-kutatóbázisát építette fel a svájci székhelyű Syngenta Mezőtúron.

Iránból érdeklődnek a magyar vetőmag iránt

2018. november 14. 15:35

Az iráni fél magyar partnerekkel fontolgatja a kukorica- és szója vetőmagok iráni termesztését.