G. Csaba kérdése: Hogyan tudok védekezni sárgarépában a fonálférgek ellen?
Aki válaszol:
Tóth János kertészmérnök, okleveles növényorvos, szaktanácsadó
Magyarországon több fonálféreg faj is ismert, melyek közül a szabadföldi és az üvegházi gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne hapla/Meloidogyne incognita) fertőzik a sárgarépát. A fonálférgek a növény szöveteiben élnek, a lárvák a hegyükkel behatolnak a gyökerekbe, váladékaikkal gubacsok képzésére kényszerítik a gyökereket, melyek a néhány mm-es nagyságtól akár a borsószem méretig terjedhetnek. Az ivarérett nőstények megdagadnak és a gubacsok zselés anyagába kb. 500 petét raknak. A petékből lárvák kelnek ki, amelyek további növényeket képesek megfertőzni. A fonálférgeknek a magyarországi körülmények között szabadföldön évente 2-3 nemzedéke van, míg a növényházakban a fejlődésük folyamatos, évente akár 10 nemzedékük is kifejlődhet. A fertőzött növény föld feletti részei a fejlődésben visszamaradnak, a karógyökerek rövidülnek és „bajuszosodnak”. A növények korábban elhalnak.
Fotó: Tóth János
Tömeges előfordulása esetén csökkenti a sárgarépa terméshozamát és piacosságát. Káros mennyiségben csak lokálisan fordul elő, elsősorban a homokosabb talajú területeken. Tápnövényköre rendkívül széles, egyes adatok szerint 600-nál több fajt foglal magába (pl.: petrezselyem, paprika, paradicsom, kajszi, szőlő, kétszikű gyomok).
A fonálférgek elleni védekezés alapja a megfelelő vetésforgó kialakítása. A fertőzésre hajlamos gazdasági növényeink minimum 3-4 év után kerüljenek vissza ugyanarra a területre. Megfelelő előveteménynek számítanak a gabonafélék valamint a kukorica, melyek antagonistaként hatnak a fonálférgekre. Mézontófű, mustár, olajretek és szudánifű zöldtrágyanövények termesztésével tovább tudjuk gyéríteni a fonálférgek számát, valamint különös hangsúlyt kell fektetni az esetlegesen ugaron tartott terület gyommentességére, hiszen a legtöbb kétszikű gyomnövény is megfelelő gazdanövényként szolgál a fonálférgeknek (pl. varjúmák).
Növényházi körülmények között védekezhetünk a fertőzött talaj cseréjével, valamint a talaj átgőzölésével. Ebben az esetben lehetővé kell tenni, hogy a talajfertőtlenítésül szolgáló 98 0C-os gőz hatása legalább 60 cm-es mélységig érvényesüljön.
Fotó: Tóth János
Amennyiben lehetséges, ellenálló vagy legalábbis toleráns fajtákat célszerű termeszteni. Szabadföldön és hajtatásban egyaránt, a felhasználási előírások szigorú betartásával eredményesen használhatjuk az Arthrobotrys oligospora hiperparazita gombát tartalmazó biológiai készítményt a fonálférgek ellen.
Hajtatott zöldségfélék termesztése előtt 3 évente egyszer – zárt termesztő berendezésekben – a metám-nátrium hatóanyagú készítménnyel totális (kórokozó, kártevő, gyommagvak) talajfertőtlenítést végezhetünk. A kezelést vetés, illetve ültetés előtt 4-5 héttel ajánlott elvégezni. A szer kizárólag csepegtető öntözéssel és a talajt lefedő, gázzáró műanyag fólia használatával juttatható ki.
Fotó: Tóth János
Szabadföldi sárgarépa termesztés során általános (kórokozó, kártevő, gyommagvak) talajfertőtlenítésre a dazomet hatóanyagú készítmény, míg kifejezetten fonálféreg elleni védekezésre vetés előtt legalább 10 cm mélyen a talajba dolgozva az oxamil hatóanyagú talajfertőtlenítő granulátum alkalmazható.
