Hogyan szabadulhatnék meg az évelő gyomoktól kiskertemben?
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
Az évelő gyomnövények nem csak mechanikai, de kémiai módszerekkel történő irtása is meglehetősen nehéz feladat. Leggyakrabban előforduló és legismertebb évelő gyomfajaink közé tartozik az apró szulák, mezei aszat, selyemkóró, madársóska és a pongyola pitypang. Évelő gyomnövényeink talajban lévő vegetatív szaporító képleteikkel pl.: tarack, rizóma, gumó, hagyma, inda, több évig is képesek fennmaradni, szaporító képességüket megtartani. Mechanikai úton, kapálással, ásással történő irtásuk esetében, nagy gondot kell fordítani ezen szaporító képletek eltávolítására, a talaj alapos megtisztítására is. Az évelő gyomnövények mechanikai úton történő irtása annak ellenére, hogy nehéz és időigényes folyamat, sikeres lehet, ha évközben, kitartóan rendszeres kapálással elvégezzük irtásukat. A többszöri kapálással ugyanis a szaporító képletek tápanyagtartalmának kimerítését, majd a sok gondot okozó gyomnövények végleges elhalását okozzuk.
A kémiai növényvédelem is megoldást jelenthet ezen gyomfajok ellen, azonban csak igen erős hatású készítményekkel lehet hatékonyan irtani. További nehézség, hogy a kiskerti tulajdonosok számára is elérhető, III. kategóriába tartozó gyomirtó szerek száma csekély. Az évelő egyszikű és az évelő kétszikű gyomok ellen kizárólag az elővetemény tarlóján tudunk hatékonyan védekezni totális gyomirtó szerekkel pl. glifozát hatóanyagú készítményekkel. A totális gyomirtó szereket csak kultúrnövénytől mentes területen használhatjuk. A készítményt a gyomnövények intenzív növekedési szakaszában ajánlatos kijuttatni, ezáltal a hatóanyag a gyomnövény föld alatti szaporító képleteibe is eljut. Tarackbúza, fenyércirok és nád esetében pl. kedvezőbb hatás érhető el ősszel, ekkor a legintenzívebb ugyanis a tápanyag áramlása a rizómák felé. Szulákféléknél virágzás idején, mezei aszat ellen pedig annak tőlevélrózsás állapotában van a kezelés optimális időpontja. A hatás kifejtéséhez fontos továbbá az is, hogy a hatóanyag felszívódjon a gyomnövényben, így a permetezés elvégzése után az felszáradjon, a növényekre pár órán belül csapadék ne hulljon.
