Hogyan teleltessük a leandert?

Agrofórum Online

S. László kérdése: Teleltetésre helyezett leánderemen apró, kerek fehéres valamiket vettem észre. Egyre több van, nem mozognak. Mik azok, védekezhetek ellenük?

Aki válaszol:

Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus 

Kedves Kérdező!

Gyakori eset. hogy a teleltetés során azok a károsítók, melyek alig észlelhető mennyiségben, de a növényen már korábban is ott voltak, számukra kedvező helyen a a növényen felszaporodnak. Teleltetésnél viszonylag alacsony hőmérsékleten tartjuk a növényeket, ápolását (öntözését) ritkábban végezzük, mint szezonban, a kedvezőtlen elváltozások gyakran már túl későn válnak szembetűnővé.

A leanderen nagyon gyakoriak a pajzstetvek. Több pajzstetű faj is fertőzheti a leandert, létezik a növényre specializálódott kisméretű leander pajzstetű (Aspidiotus nerii), de előfordulhatnak gyapjas pajzstetvek is, és a tavasztól őszig szabadban tartott leandereknél más, termesztett növényről is fertőzhetik pajzstetű fajok.

A leander pajzstetű 1-mm, teljesen kifejlődött alakja 2 mm-es kör alakú, fehéres, barnás (szennyes) színű, közepén kissé kiemelkedő testű, a kagylós pajzstetvek csoportjához tartozik. Leanderen kívül más szobai dísznövényt is fertőzhet, többek között azáleákat, cikláment, dracénákat, pálmaféléket.

Minden pajzstetű szívó kártevő, szívókájával szívja ki a növény nedvét, legyengíti azt. A leánder levelein, elsősorban annak hátoldalán, levélnyélen, hajtásán és a már megfásodott szárán is megtelepedik és különböző méretű telepeket alkot. A kikelő lárvák mozognak, szétterjednek – gyakran a szomszédos növényekre is -, bizonyos fejlődési állapotuk után helyhez kötötten élnek tovább. Magasabb hőmérsékletnél gyorsabban fejlődnek ki az újabb nemzedékei.

Védekezés ellene nehéz és gyakran sikertelen. A kémiai védekezés csak akkor lesz eredményes, ha többször megismételt kezelésből áll. Lényeges figyelembe venni, hogy a pajzstetvek a növény minden apró zugába behúzódnak, ahová a kontakt hatású szerek nem jutnak be, így a kezelések ellenére életben marad(hat)nak. A felszívódó hatású szerek biztonságos védelmet nyújtanak, tekintve, hogy azok a kezelt növény minden részébe szétterjednek.

Növényi olajok oldatával, káliszappan oldattal, mosószappanos oldattal végzett lemosó permetezések gyérítő hatásúak, lakásban is használhatók. Rovarölő szerek csak lakáson kívül, emberi tartózkodásra nem használt helyen alkalmazhatók. Cipermetrin és deltametrin hatóanyagú rovarölő szerek hatását felülmúlják az acetamiprid és tiametoxam hatóanyagú felszívódó szerek, melyeket konténeres dísznövényeknél beöntözéssel is ki lehet juttatni. E két utóbbi hatóanyag már csak zárt térben engedélyezett.

Mi történik a kecskerágókkal? Kipusztulnak?

2020. január 5. 05:37

Kecskerágó bokraim levelei sárgulnak. Ágain barna és fehéres színű vastag bevonat látható. Remélem, nem pusztulnak ki a bokraim. Mi lehet a bajuk?

Hogyan és mivel védekezzek almafáimon megjelenő kaliforniai pajzstetű ellen?

2020. július 30. 08:01

Hogyan és mivel védekezzek almafáimon megjelenő kaliforniai pajzstetű ellen?

Növényvédelmi feladatok lombhullás után

2018. október 31. 08:21

Rendkívül fontos a gyümölcs- és díszfákon ősszel előtűnő beteg részek, kár- és kórképek eltávolítása. Ezt a feladatot feltétlenül az őszi lemosó permetezés elvégzése előtt hajtsuk végre, mert csak így lesz eredményes a záró permetezés.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (15. rész)

2020. január 29. 13:36

Az őszibarack fák „réme”, a tafrinás levélfodrosodás ebben a szezonban is több hullámban fenyegette a fákat, annak ellenére, hogy viszonylag kevesebb volt a csapadék, és korán kitavaszodott.


Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/digitalnomads/public_html/staging/releases/20240911215937/public/cms/wp-includes/functions.php on line 5420