R. Anikó kérdése: Veteményesem ásása közben számos pajor került elő. Hogyan tudok védekezni ellenük vegyszermentes megoldással?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Növényeinket a talajban élő rovarok és azok különböző fejlődési alakjai gyakran szokták károsítani. Leggyakoribbak a cserebogarak lárvái, amiket csimaszoknak, pajoroknak is neveznek. Sok cserebogárfaj él hazánkban, ezek nagyságukban, és ezzel összefüggésben fejlődésük hosszában is eltérnek. Vannak 1 év alatt kifejlődő és kis 1-1,5 cm méretű fajok, míg 3 éves fejlődési idejű, több cm-es cserebogárfajok (májusi cserebogár). Utóbbiak lárvái több évig fejlődnek a földben, a lárvák méretei arányosak a kifejlett bogarak nagyságával.
Májusi cserebogár
Lárva, báb vagy imágó alakban telelnek a talaj mély rétegeiben, a talaj felmelegedésével aktivizálódnak. A kifejlett lárvák bábokká alakulnak, a talajt elhagyó kifejlődött bogarakról, rajzásukról a talaj felszínén kerek, 1 cm körüli lyukak árulkodnak. Az alsó talajrétegekből a felszín közelébe húzódó lárvák megkezdik táplálkozásukat, azaz károsításukat. A cserebogárpajorok csak élő növényi részeket fogyasztanak, megrágnak minden élő, nedves, növényi részt, elsősorban a legkorábban kiültetett növényeket.
Házikertekben, és üzemi méretekben is alkalmazzák a talajban élő lárvák összegyűjtését csalogatással: burgonyagumókat, zöldség- vagy virágpalántákat korán kihelyezik a felhasználásra szánt területre a fő vetemény előtt. A már aktív és éhes csimaszokat a csalinövények illata odavonzza, a csalikat a lárvákkal együtt néhány nap múlva össze kell gyűjteni, majd eltávolítani. A csalogatás lényege, hogy csak addig marad ott a lárva, amíg él a növény, hervadása után másik, élő lédús táplálékot keres a kártevő. Ismert a csalogató vetés módszere is, a területre korábban vetett és kicsírázott növények odavonzzák magukhoz a talajban élő és táplálékra váró lárvákat. Gyümölcsösökben a sorok közé vetett csalogató növényekkel, időbeni eltávolításukkal, is gyérítik a cserebogárlárvák számát.
Májusi cserebogár lárvája (pajor)
A talajban élő lárvák elleni hagyományos talajfertőtlenítő rovarölő szerek mellett, melyre itt nem térek ki, mivel a kérdés nem erre irányult, forgalomban vannak rovarparazita bio preparátumok is. Hatóanyaguk természetben előforduló, talajból izolált rovarpatogén gombák, melyek emberre, állatokra nem veszélyesek, csak a rovarokat, azok minden fejlődési alakját – lárvákat, bábokat és bogarakat – támadják meg.
Az Arthrobotrys oligospora spóráit tartalmazó Artis pro mikrobiológiai készítmény leállítja a talajban élő, vele érintkezésbe kerülő rovarok szaporodását és kártételét. Talajban 1-2 hónapig marad életben a gomba, utána a kezelést javasolt megismételni. Hasonló hatást fejt ki a talajban élő rovarokra a Bora WP mikrobiológiai készítmény (hatóanyaga Beauveria bassiana), ennek hatása lassúbb, de hosszabb ideig eltart. A készítmények csak nedves talajban „dolgoznak”, a gombák fennmaradásának feltétele a nyirkos talaj és a számukra táplálékul szolgáló rovarok, melyek nélkül elpusztulnak. Gombaölő és gyomirtó szerekkel együtt nem adagolhatók. Házi- és hobbikertekben is – a peszticid-terhelés csökkentésére – érdemes kipróbálni. Felhasználásukkor figyelembe kell venni, hogy hatóanyagaik élő szervezetek, ezért a hagyományos vegyszerektől eltérő alkalmazást igényelnek.
