Megjelent a paradicsomvész

Agrofórum Online

K. Lajos kérdése: A csapadékos időjárás miatt megjelent a paradicsomvész, hogy tudok ellene védekezni?

Aki válaszol: Tóth János kertészmérnök, okleveles növényorvos, szaktanácsadó

A paradicsomvész (Phytophthora infestans) a paradicsom egyik legveszedelmesebb betegsége, amely szabad földön gyakran jelentkezik, hajtatóházakban is esetenként súlyos károkat okoz. Paradicsomon kívül burgonyán és a burgonyafélék családjába tartozó gyomfajokon is megtalálható. Járványszerű fellépésére magas légnedvesség mellett (90% fölött), kiadósabb esőzésekkor és alacsonyabb váltakozó hőmérsékleteken (melegebb nappalok és hűvös éjszakák) kell számítani.

A levélen szürkészöld, vizenyős, majd zöldesbarna, elmosódott szélű foltok jelennek meg. A foltok fonáki részén, leggyakrabban az egészséges és beteg rész határán, finom, fehér sporangiumtartó gyep jelenik meg. A levelek később szennyesszürkék lesznek, petyhüdten lógnak, majd elszáradnak. A levélnyélen és a száron szabálytalan alakú és nagyságú, vizenyős, majd sötétbarna foltok láthatók. A bogyón nagy kiterjedésű, elmosódott szélű, vörösbarna foltok jelentkeznek, ezáltal a bogyó belső szövetei szürkésbarnák, az érett bogyók foltjai könnyen rothadnak, áthatóan kellemetlen bűzt árasztanak.

A fertőzési források a paradicsom és a burgonya elhalt növényrészei és a burgonyagumó, ahol a kórokozó áttelel. A tenyészidőben a légáramlatok által szállított sporangiumokkal terjed, melyekből nedvesség hatására mozgó alakok szabadulnak ki, ami által vízben is terjedhetnek. A növényfelület nedvességének időtartamát az eső, a harmat, valamint az öntözés befolyásolja. Néhány órán át tartó növényfelület-nedvesség elegendő ahhoz, hogy a fertőzés bekövetkezzen.

A terület kiválasztásánál a paradicsomot olyan helyeken érdemes termelni, ahol megfelelő a légmozgás és elegendő napfény van, lehetőleg már napfelkeltekor, hogy minél rövidebb ideig legyen a levélfelület nedves. Soha ne termesszünk paradicsomot folyók és víztározók közelében, ajánlatos az előző évi telepítéshez képest kellő távolságra kiültetni a paradicsomot.

A paradicsomvész elleni kémiai védekezés akkor eredményes, ha azt megelőzésképpen, azaz preventív módon hajtjuk végre. Szabad földön ezért a védekezést május második felében meg kell kezdeni, majd a tenyészidőszak végéig a megfelelő élelmezés egészségügyi idő betartásával folytatni kell. Alacsonyabb fertőzés esetén a kontakthatású, erősebb fertőzési nyomás esetén viszont a kontakt és szisztémikus hatóanyag kombinációkat tartalmazó készítmények az eredményesek.

A kontakthatású készítmények közül a réz, mankoceb, kaptán, metirám, vagy klórtalonil hatóanyagú termékek, míg a felszívódó hatóanyagok közül a cimoxanil, dimetomorf, propamokarb, benalaxil, metalaxil, ciazofamid és az azoxistrobin, illetve ezek kombináció alkalmazhatóak a paradicsomvész ellen. A fent említett hatóanyagok közül erős fertőzés esetén a fertőzés gyors blokkolására a cimoxanil hatóanyagú készítményeket emelném ki.

A páratartalom és szabályozása

2019. augusztus 5. 04:36

Míg a késő őszi, téli és kora tavaszi hónapokban, tehát a hajtatásban a magas, a nyári hónapokban, elsősorban szabadföldön az alacsony páratartalom jelent a zöldségtermesztésben gondot.

Takarékos öntözés

2018. április 4. 14:13

Pontosan meg kell határozni, hogy a növénynek az egyes fejlődési fázisaiban mennyi vízre van minimálisan szüksége

A paradicsomot fertőző új vírus: TBRFV (Tomato Brown Rugose Fruit Virus)

2020. február 19. 04:36

Természetes körülmények között súlyos tüneteket eddig növényházi paradicsomtermesztésben figyeltek meg, a vírus a mechanikai terjedése miatt eddig szabadföldön jelentős károkat nem okozott.

Paradicsommal kapcsolatos étkezési szokások és két tájfajta értékelése

2019. augusztus 26. 04:37

A 2018-ban végzett kutatásom során két paradicsom tájfajtát, a sárga bogyószínű Ceglédit és a rózsaszínes-piros árnyalatú Faddit vetettem alá növényvédelmi és termesztéstechnológiai vizsgálatnak. A kutatás mellékágát egy fogyasztói kérdőív adta, melynek eredményeit a következőkben ismertetem.