K. Lajos kérdése: A csapadékos időjárás miatt megjelent a paradicsomvész, hogy tudok ellene védekezni?
Aki válaszol: Tóth János kertészmérnök, okleveles növényorvos, szaktanácsadó
A paradicsomvész (Phytophthora infestans) a paradicsom egyik legveszedelmesebb betegsége, amely szabad földön gyakran jelentkezik, hajtatóházakban is esetenként súlyos károkat okoz. Paradicsomon kívül burgonyán és a burgonyafélék családjába tartozó gyomfajokon is megtalálható. Járványszerű fellépésére magas légnedvesség mellett (90% fölött), kiadósabb esőzésekkor és alacsonyabb váltakozó hőmérsékleteken (melegebb nappalok és hűvös éjszakák) kell számítani.
A levélen szürkészöld, vizenyős, majd zöldesbarna, elmosódott szélű foltok jelennek meg. A foltok fonáki részén, leggyakrabban az egészséges és beteg rész határán, finom, fehér sporangiumtartó gyep jelenik meg. A levelek később szennyesszürkék lesznek, petyhüdten lógnak, majd elszáradnak. A levélnyélen és a száron szabálytalan alakú és nagyságú, vizenyős, majd sötétbarna foltok láthatók. A bogyón nagy kiterjedésű, elmosódott szélű, vörösbarna foltok jelentkeznek, ezáltal a bogyó belső szövetei szürkésbarnák, az érett bogyók foltjai könnyen rothadnak, áthatóan kellemetlen bűzt árasztanak.
A fertőzési források a paradicsom és a burgonya elhalt növényrészei és a burgonyagumó, ahol a kórokozó áttelel. A tenyészidőben a légáramlatok által szállított sporangiumokkal terjed, melyekből nedvesség hatására mozgó alakok szabadulnak ki, ami által vízben is terjedhetnek. A növényfelület nedvességének időtartamát az eső, a harmat, valamint az öntözés befolyásolja. Néhány órán át tartó növényfelület-nedvesség elegendő ahhoz, hogy a fertőzés bekövetkezzen.
A terület kiválasztásánál a paradicsomot olyan helyeken érdemes termelni, ahol megfelelő a légmozgás és elegendő napfény van, lehetőleg már napfelkeltekor, hogy minél rövidebb ideig legyen a levélfelület nedves. Soha ne termesszünk paradicsomot folyók és víztározók közelében, ajánlatos az előző évi telepítéshez képest kellő távolságra kiültetni a paradicsomot.
A paradicsomvész elleni kémiai védekezés akkor eredményes, ha azt megelőzésképpen, azaz preventív módon hajtjuk végre. Szabad földön ezért a védekezést május második felében meg kell kezdeni, majd a tenyészidőszak végéig a megfelelő élelmezés egészségügyi idő betartásával folytatni kell. Alacsonyabb fertőzés esetén a kontakthatású, erősebb fertőzési nyomás esetén viszont a kontakt és szisztémikus hatóanyag kombinációkat tartalmazó készítmények az eredményesek.
A kontakthatású készítmények közül a réz, mankoceb, kaptán, metirám, vagy klórtalonil hatóanyagú termékek, míg a felszívódó hatóanyagok közül a cimoxanil, dimetomorf, propamokarb, benalaxil, metalaxil, ciazofamid és az azoxistrobin, illetve ezek kombináció alkalmazhatóak a paradicsomvész ellen. A fent említett hatóanyagok közül erős fertőzés esetén a fertőzés gyors blokkolására a cimoxanil hatóanyagú készítményeket emelném ki.
