Mi a haszna a vetésforgónak a kiskertekben?

Agrofórum Online

N. Béláné kérdése: Mi haszna van a vetésforgónak? Kiskerti alkalmazása is ajánlott?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A vetésforgó nemcsak a nagyüzemi termesztésben, hanem a házikertekben is alkalmazott és bevált módszer, melynek számos előnye ismert. A vetésforgó célja a kártevők, kórokozók és gyomnövények elszaporodásának megelőzése az adott területen, valamint a talaj tápanyag-hasznosításának és fizikai állapotának fenntartása. Javul ezáltal a termesztett növényeink termőképessége, kondíciója, így több és jobb minőségű termést takaríthatunk be.

A vetésforgó a gyakorlatban azt jelenti, hogy kertünket több részre osztjuk fel és minden részbe évente más növénycsaládba tartozó növények termesztését végezzük. A vetésforgót általában legalább három-négy részre szokás osztani, annyi részre ahány növénycsoportot termesztés alá vonunk , így a növények egy meghatározott időn belül kerülnek vissza eredeti helyükre, amit a vetésforgó körforgásának nevezünk.

A vetésforgó tervezésének legfontosabb szempontja a különböző növényfajok rokonságának ismerete. Az egy családba tartozó növényeket sem egymás mellé, sem egymást követő évben nem ültetjük vagy vetjük ugyanarra a helyre. A jól megválasztott szomszédos növények segíthetik egymás növekedését, vonzzák a hasznos rovarokat, elűzik a kártevőket, akadályozzák felszaporodásukat, korlátozzák a gyomok tömeges megjelenését.

A vetésforgó a talajuntság megelőzése céljából is hasznos megoldást jelent. A kertben ugyanis évről-évre ugyanazt a növényfajt termesztve a jelenség hatására a terméshozam csökkenése következik be. Ez érvényes az egy családba tartozó növényfajok ugyanazon a területen való termesztésére is. A talaj tápanyagait és ásványi anyagait egyoldalúan használják fel, emellett elősegítik a közös kártevők és kórokozók felszaporodását is. Egy jól megtervezett növénytársítással, a fent említett számos előnye mellett, a permetezések száma is nagymértékben csökkenthető.

  1. táblázat: A legjelentősebb növénycsaládok és fontosabb fajaik
Burgonyafélék paprika, paradicsom, burgonya, tojásgyümölcs
Pillangósvirágúak borsó, bab, földimogyoró
Kabakosok dinnyék, tökök
Káposztafélék káposzták, brokkoli, karalábé, bimbós kel, karfiol, torma, retek, mustár
Zellerfélék sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, zeller, kömény, kapor
Fészkesek saláták
Hagymaformák hagymák, spárga
Perjefélék csemegekukorica

 

Talaj, klíma, agrotechnika

2018. november 28. 04:36

A szántóföldi növénytermesztést hatalmas változások jellemezték az elmúlt évtizedekben. Új fajták, hibridek jelentek meg, a vetőmag-előállítás minőségi színvonalon valósul meg hazánkban. Ugyancsak hatalmas változások következtek be az agrotechnikai elemekben is. A szántóföldi növénytermesztés biológiai alapjainak és agrotechnikai elemeinek forradalmi változása mellett az ökológiai feltételek azok, amelyek standardok maradtak, ill. azok csak korlátozott mértékben befolyásolhatók.

Szőlőtermesztés a vulkánok árnyékában

2019. augusztus 17. 04:36

Lanzaroté borainak többsége az édességéről ismert Malvasia szőlőből származik és a terroir talajának ásványtartalma összetéveszthetetlen ízt ad az itt termő vörös-, fehér- és rozé boroknak.

Mikrobiológiai önvédelem a repcében

2018. augusztus 15. 08:03

Egészséges növényállomány csak egészséges talajban nevelhető, illetve a talajhigiénia javításával a termelés biztonsága is növekszik. Napjainkban ebben nyújt segítséget a mikrobiológia technológiája.

Változó mélységű talajművelés – AutoDepth

A talajművelés során a talaj fizikai tulajdonságainak megváltoztatásával elsősorban a víz- és levegőgazdálkodási jellemzők javítását célozzuk. Javulnak ezáltal a vízkapacitási jellemzők az altalaj és a művelt réteg között, növekszik a vízbefogadó képesség és az oxigénellátás, mindezek pedig összefüggésben vannak a hő- és tápanyag-gazdálkodási jellemzőkkel.