Mi a teendő, ha sárgul a spenót levele?

Agrofórum Online

Sz. Lajos kérdése: Az eső után, napsütéses délutánon kimentem a kertembe és a spenót levele messziről sárgult. Közelebbről még jobban látszódott és szürke színűvé vált. Mi ez és mit tehetek ellene? Ettől még fogyasztható?

Aki válaszol:
Tóth János kertészmérnök, okleveles növényorvos, szaktanácsadó

Kedves Olvasó!

Az elmúlt napok csapadékos időjárása kedvez a gombabetegségek megjelenésének. Az esők elmúltával kisüt a nap, felmelegszik az idő és fel kell készülnünk a védekezésre.

A spenót egyik fő gombabetegsége a peronoszpóra (Peronospora spinaciae), melyet megtalált a kertjében. Érdekes módon a betegség csak csapadékos években jelentkezik. Az elmúlt 2 hónapban nem esett csapadék országunkban, de azokban a kertekben, ahol állandó öntözés mellett termelnek, ott ettől függetlenül, amikor kedvező körülmények alakulnak ki, megjelenik a kórokozó.

A betegség tüneteként a levél színén elmosódó szabálytalan alakú sárgászöld, majd sárga foltok jelennek meg. A folt fonáki részén lilásbarna sporangiumtartó gyep látható. A levelek megvastagodnak, begörbülnek és törékenyek lesznek.

Spenót peronoszpóra

A kórokozó elsősorban az ősszel vetett téli fajták levelében micéliummal telel át és kora tavasszal a levél fonákán sporangiumtartót fejleszt. A sporangiumok légmozgással vagy vízcseppekkel a tavasszal vetett nyári fajták levelére kerülnek, ahol már 8-10 °C-on 85% relatív páratartalom esetén csíratömlőt fejlesztenek és a kutikulán át fertőznek.

Néhány napon belül újabb sporangiumgenerációk jönnek létre. A pusztuló levelekben oospórák is képződnek, amelyek rövid nyugalmi idő után, még a vegetációs időszakban csíratömlőt fejlesztenek. A betegség járványszerűen akkor lép fel, ha csapadékos az időjárás, magas a relatív páratartalom és a hőmérséklet 8-18 °C. A növények először a negyedik levél képződésekor fertőződnek.

Spenót peronoszpóra

A legegyszerűbb védekezés a megelőzés, vagyis érdemes peronoszpóra-ellenálló fajtákat termeszteni. Egyes fajták a kórokozó mindhárom (A, B, C), míg más fajták csak egy-egy fiziológiai rasszával szemben ellenállóak. Kémiai védekezésre csak a fogékony fajták esetében van szükség, kiskertekben a beteg levelek eltávolításával is lehet védekezni. A peronoszpóra nem humánpatogén gomba, így számunkra nem ártalmas. Amennyiben mégis szeretnénk az állományunkat megvédeni, akkor legkésőbb 3, majd 5 lombleveles korban az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával lehet védekezni. Védekezésre az azoxistrobin és kombináció, valamint a mancoceb és bordóilé hatóanyagú készítmény jöhet számításba.

A szárrozsda hazai felbukkanásáról

2019. július 2. 07:59

A szárrozsda meglehetősen későn jelent meg, így a tápnövényeinek számító kenyérbúzafajták túlnyomó többsége már túlságosan érett volt ahhoz, hogy a kórokozó megtámadja. Viszont a nagyon hosszú tenyészidejű fajták, hibridbúzák, illetve egyes szintén hosszú tenyészidejű pelyvás gabonák (tönke, tönköly) még eléggé zöldek most is ahhoz, hogy a szárrozsda rajtuk megtelepedjen.

Megszólalt a vészcsengő – Európai együttműködés a szárrozsda ellen

2019. április 26. 04:36

A szárrozsda ismételt fellángolása mellett a búza egy másik rozsdabetegsége is fokozódó problémát jelent. A sárgarozsdának ugyanis egy új agresszív rassza tört be a Európába.

Mitől lett foltos a borostyán levele?

2019. november 22. 04:37

Á. Edit kérdése: A temetőben a sírokra futtatott borostyán levelein foltosodás jelentkezett. Mi károsíthatja a borostyánt?