R. Frigyes kérdése: Szilfák levelein figyeltem meg kacskaringós rágásnyomokat. Milyen kártevőre utal ez az érdekes kárkép?
Aki válaszol:
Dr. Mikulás József, címzetes főiskolai tanár, növényorvos, a mg.-i tudományok kandidátusa
Kedves Olvasó!
A szilfának sok károsítója van, többek között a szilfavész, ami miatt az egész fa elszárad. Az állati kártevők közül meg kell említeni a gubacstetűt, a szillevélbogarat, az aknázómolyt stb. A fák lombozatát a kanyargós szillevéldarázs károsította. A kanyargós szillevéldarazsat Japánban írták le, de Kínában is honosnak tekinthető. Kártételére 11 évvel ezelőtt figyeltünk fel. A 2008-ban Kecskeméten sikeresen kinevelt példányokat Dr. Stephan Blank német kutató azonosította. Európában számos helyen szintén megtalálták. Szűznemzéssel szaporodik, a fajnak csak nőstényei ismertek. Évente 4 nemzedéke fejlődik. A második nemzedék a napokban rajzik. A talajban, gubóban telel.
Kanyargós szillevéldarázs károsítása
A szillevéldarazsak áprilistól szeptemberig repülnek, a nőstények kékeszöld tojásaikat a fűrészes szélű szillevelek szegélyébe süllyesztik. A lárvák jellegzetes, kacskaringós vonalban haladva rágnak, innen a faj magyar elnevezése. Az idősebb lárvák a hajtásokat fokozatosan felélik, tarrágáskor a szilfák ágain csak a levél főere marad meg. A kártétel mértéke bizonyos esetekben akár 50–100%-os lombvesztés is lehet. Az utolsó lárvastádiumban jellegzetes kokont készít, mely többnyire a levelek, levélmaradványok fonáki részén figyelhető meg, majd ebben bábozódik. A lerágott hajtások újrahajtanak, de ki vannak téve a téli elfagyás veszélyének. A telelés a talajban, a lárva állapotban történik.
Kanyargós szillevéldarázs lárvája
Hazánk klimatikus adottságai, úgy tűnik megfelelőek a kártevő számára, hiszen legalább 11 éve jelen van az ország területén. Nagy távolságokra történő terjedését a légáramlatokon túlmenően az is segítheti, hogy az imágók jó repülők.
Kanyargós szillevéldarázs tojásrakás közben
A fiatal álhernyók ellen kijuttatott, kontakt hatású rovarölő szerek megfelelő védelmet adhatnak.
Jó hír, hogy természetes ellenségeként Magyarországon két poloska fajt, az aranyszemű fátyolkát és egy fürkészdarazsat sikerült azonosítani.
