Mi okozhatja az almafán rozsdabarna, zárva maradó virágbimbók megjelenését?

Agrofórum Online

K. György kérdése: Almafáim virágai között találtam rozsdabarna színű virágbimbókat, amik nem nyíltak ki. Mi okozhatta ezt? Mikor kell védekezni ellene?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Érdeklődő!

Sajnos az idei évre már elkésett a védekezéssel. A jelenséget a bimbólikasztó bogár (Anthonomus pomorum) okozza, a tünetek megjelenése előtt hetekkel korábban fertőzi meg az alma, körte, birsalma virágait. A bogár jelenlétét a kinyílt egészséges virágok között látható rozsdabarna, zárva maradó virágbimbók jelzik. Ezek a fertőzött „rozsdagolyók” kialakulásuk után még hetekig a fán maradnak, nem hullnak le. Enyhe, a virágok 10%-át nem meghaladó fertőzés esetén nem keletkezik lényeges kár, a bogár csak „termésritkítást” hajt végre. Házi kertekben gyakori a virágok 50-70%-ára kiterjedő károsítás, ilyen esetben a kémiai védekezés elengedhetetlen.

Károsított körtevirágzat

A bimbólikasztó bogár kifejlett állapotban a fakéreg alatt telel, gyakran erdei fákban, és amint tavasszal felmelegszik az idő, nappal a léghőmérséklet a 10-15 °C- t eléri, előbújnak a bogarak. Kezdetben csak másznak, hamarosan már repülnek is, érési táplálkozást folytatnak: rügyek leveleit furkálják, rágják. Néhány nap múlva lerakják tojásaikat egyesével a virágrügyekbe. Az azokból kifejlődő lárvák a virágbimbók porzóit, termőjét és a belső sziromleveleket kirágják, kiüresítik. Mintegy 2 hét múlva ugyanott bábbá alakulnak, 8-10 nap múlva a kifejlett bogarak kirágják magukat a károsított, rozsdabarna bimbóból. Rövid ideig még a leveleket rágják, majd nyári pauzába (pihenőre) vonulnak, végül ősszel keresik meg a telelőhelyüket.

A kártevő 3-5 mm hosszú, barnás színű ormányos bogár, fedőszárnyán jellegzetes V alakú sávval. Lárvái lábatlan kukacok, sárgás-csont színűek sötétbarna fejjel, a bábok is sárgás színűek.

Kifejlett bimbólikasztó bogár

Védekezés:

A bimbólikasztó bogár jelenlétét a fakorona ütögetésével, úgynevezett „kopogtatásával” szokták ellenőrizni. A faágak határozott ütésekor vagy rázásakor az ott ülő ormányos bogarak védekezési reakciója lép életbe, mozdulatlan állapotot felvéve levetik magukat. A lepotyogó bogarakat a talajra kiterített világos színű anyag felszínén vagy felfordított esernyő belsejében fogják fel és próbálják meghatározni, valamint egyedszámukat felmérni. Az esernyőbe kopogtatást egy személy is végezheti, és a bogarak gyérítését is szolgálja.

A fán megjelent és már aktív bimbólikasztó bogár ellen kell permetezni, mielőtt a tojásrakásuk megtörténik. A kezelés hatékonyságának alapja a jó időzítés. Amikor a rozsdabarna ki nem nyílt virágok láthatók a fán, a virágok belsejében már fejlődik a kártevő valamelyik alakja. Az alma kártevői ellen engedélyezett rovarölő szerek közül az acetamiprid, deltametrin, eszfenvalerat, lambda-cihalotrin, spinozad és a tiakloprid hatóanyagú szerektől várható kedvező ölő hatás. Elkésett permetezésnél a méhekre mérsékelten kockázatos szerek csak méhkímélő technológiával alkalmazhatók.

„Almát eszem, ropog a fogam alatt”…

2018. szeptember 17. 13:44

Az alma a legértékesebb gyümölcseink közé tartozik. A csecsemőket is először reszelt almával szoktatják a szilárd ételekhez a kiváló étrendi és emésztést javító hatása miatt.

Csökkent tavaly az olasz gyümölcs kivitel

2019. május 8. 09:37

Az olasz friss gyümölcsök mennyisége tavaly az ország minden fő exportpiacán esett, de a legnagyobb mértékben Spanyolországban, ahova 30 százalékkal tudtak kevesebbet szállítani, mint a megelőző évben.

A monília elleni védekezés virágzáskor

2020. március 31. 08:17

Csonthéjas gyümölcseink esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a virágzáskor fertőző kórokozók, köztük a legveszélyesebb: monília elleni védekezésre. Ráadásul most az időjárás is hajlamosít a járvány kialakulására, hiszen a melegebb napokat hűvösebb, csapadékosabb, párás napok váltogatják, ami nagyon kedvező a monília számára.

Sokkal kevesebb lesz idén az alma

2019. július 24. 08:42

Az előzetes termésbecslések alapján idén mintegy 450 ezer tonna almatermés várható Magyarországon, ami 25 százalékkal elmarad az átlagtól. Hazánkban az egy főre eső étkezésialma-fogyasztás 12-15 kg/év.