K. Balázs kérdése: Birsfám levelei foltosodnak, sőt a termésen is megjelentek már a sötétbarna, összeolvadó foltok, egy-egy le is hullott teljes érés előtt. Mi okozhatja ezt és hogyan tudnék védekezni?
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A birsfák levelén található kb. 3-4 mm nagyságú világosbarna foltokat a birs diplokarponos betegségének (kórokozó: Diplocarpon sorauei) jelenléte okozza. A foltok közepén fekete pont figyelhető meg, mely a kórokozó jellegzetes képlete. A foltok idővel nagyobbodnak, egybeolvadnak. Ennek ellenére viszont mindegyik folt így is jól elkülöníthető, hiszen minden egyes folt közepén csak egy fekete képlet található. A levélnyélen károsításának hatására ovális foltok figyelhetőek meg.
A hajtáson és vesszőn is a foltok alakja ovális, viszont enyhén kiemelkedő. Az idő előrehaladtával a kutikula parásodik, felrepedezik, majd lepereg. A kórokozó a gyümölcsöt is támadja. A terméseken 4-6 mm nagyságú sötétbarna, összeolvadó foltok találhatóak. A betegség gazdanövénye elsősorban a birs, de szorványosan körtefákon is előfordulhat, jellemzően főleg vadkörtén. A faiskolákban az alanyok előállítását nehezíti, fejlődésüket gyengíti az idő előtt bekövetkező lombhullással.
A fertőzési forrás elsősorban a lehullott levél, kisebb jelentősége van a beteg vesszőkön tavasszal képződő képletek fertőzésének. A fiatal levelekre kerülő sprórák fertőzésének hatására 20 fokos hőmérséklet esetén már egy hét múlva megjelennek a tünetek. A csapadékos időjárás kedvez a gomba számára. Esős időjárás esetén gyakori a betegség járványszerű fellépése.
A védekezés alapja a beteg lomb összegyűjtése, elégetése, talajba forgatása, mellyel így csökkenthetjük a következő évi fertőzést elindító képletek mennyiségét. A levelek lebomlását elősegíthetjük nitrogén tartalmú műtrágyával. A faiskolai károk megelőzése érdekében még a tünetek megjelenése előtt rendszeres permetezés javasolt.
A kémiai védekezést már a fák egérfüles állapotában el kell kezdeni és egészen június közepéig folytatni szükséges. A kontakt szerek közül a mankoceb, folpet, a felszívódó növényvédőszerek közül pedig a penkonazol, tebukonazol, difenokonazol és ciprodinil hatóanyagú készítmények eredményesen használhatóak.
