Miért lyukas a szelídgesztenye termése?

Agrofórum Online

K. Ibolya kérdése: Szelídgesztenyém termései elkezdtek potyogni és néhányukon lyukakat találtam. Mi okozza ezt?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A szelídgesztenye termésein található nyílásokért két kártevő is felelőssé tehető. Az egyik a gesztenyeormányos (Curculio elephas) a másik pedig a gesztenyemoly (Cydia splendana). Mindkét kártevőre jellemző, hogy táplálkozásuk hatására a mag élvezhetetlenné válik, mivel a termést tönkretéve, annak belsejében morzsalékos ürülékük, rágcsálékuk található. A kártételük úgy különböztethető meg, hogy a gesztenyeormányos röpnyílása kör alakú a gesztenyemolyé pedig ovális.

A gesztenyemoly fiatal szürkésfehér hernyója a külső héj és a mag között rövid járatot rág, majd behatol a termés belsejébe. A károsodott termések még azelőtt a talajra hullnak, mielőtt még a hernyó fejlődését befejezné. A fertőzött termés héja megráncosodik, fénytelen lesz, belseje megrázva zörög. A termésekben a hernyó rágcsálék- és ürülékszemcsék között pókhálószerű szövedékszálakat is készít.

A gesztenyeormányos Magyarországon augusztus 20-a környékén rajzik a gesztenyésekben. A legerősebb rajzásra napos időben a déli órákban lehet számítani. A nőstények leggyakrabban a gesztenye kupacsába helyezik el tojásaikat. A lárvák felélik a termések belsejét így csak a rágcsálékuk és ürülékük marad vissza. A gesztenyeérés idején a termésekből kirágják magukat és a talajba vonulnak, ahol áttelnek. A bábozódásukra a következő év júliusában kerül sor.

A gesztenyeormányos főként ott tud nagymértékben elszaporodni, ahol a termést nem szedik fel rendszeresen a fák alól. Lárvája csak a földre hullott makkból rágja ki magát. A rendszeres és alapos termésbetakarítás után általában csak a raktározásnál hagyja el a termést.

A termést károsító rovarok elleni védekezésre a szelídgesztenye esetében csak kevés lehetőség áll rendelkezésre. A talaj bolygatásával, vagyis mechanikai művelésével áttelelő alakjaiknak fejlődése meggátolható. Védekezést jelenthet továbbá a korai szüret is. A fa alá kiterített ponyvára leeső terméseket elhagyó lárvák nem tudnak a talajba menekülni, bábozódó helyet keresni. A lárvák a termések begyűjtése után a ponyváról összegyűjthetők és megsemmisíthetők.

Változó mélységű talajművelés – AutoDepth

A talajművelés során a talaj fizikai tulajdonságainak megváltoztatásával elsősorban a víz- és levegőgazdálkodási jellemzők javítását célozzuk. Javulnak ezáltal a vízkapacitási jellemzők az altalaj és a művelt réteg között, növekszik a vízbefogadó képesség és az oxigénellátás, mindezek pedig összefüggésben vannak a hő- és tápanyag-gazdálkodási jellemzőkkel.

„Néhány táblánkról több követ szedünk le, mint búzát” - Az első magyarországi ELHO kőfelszedő a Sümegi vár tövében

2020. május 6. 13:19

Nem kis munka a sokszor focilabda, alkalmanként MTZ elsőkerék méretű kövek összegyűjtése a mezőgazdasági területekről, ám elengedhetetlen. Az ilyen műveletekre szokták azt mondani, hogy „szükséges rossz”. Ezekből pedig érdemes kihozni a legjobbat, a legtöbbet. Így van ez Tóth Tamás egyéni vállalkozónál is, a Veszprém megyei gazdálkodónál ugyanis nagyon komoly járulékos költségeket okoznak a helyi viszonyok.

Az ultra-sekély talajművelésben rejlő agronómiai lehetőségek

2020. augusztus 12. 08:57

Joggal merül fel a kérdés, ha most újdonságként itt van a fenti címben említett az ultra-sekély művelés, akkor vajon létezik-e sekélyművelés is? Nos, a válasz talán azért egyszerű, mert az okszerű sekélyművelés kidolgozása is a Väderstad nevéhez kötődik, egészen pontosan egy 20 évvel ezelőtt bemutatott munkagéphez, a Väderstad Carrier-hez, akkori nevén Rexius Carrier-hez.

A talajművelés fejlődéstörténete - Horizontális – vertikális – precíziós alapművelés

2018. október 7. 14:00

A talajművelési technológiát meghatározó alapművelés történhet forgatással és forgatás nélkül. Ennek előnyeit és hátrányait, valamint a rendelkezésre álló talajművelő eszközöket veszi sorra a Szerző.