Miért lyukas a szelídgesztenye termése?

Agrofórum Online

K. Ibolya kérdése: Szelídgesztenyém termései elkezdtek potyogni és néhányukon lyukakat találtam. Mi okozza ezt?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A szelídgesztenye termésein található nyílásokért két kártevő is felelőssé tehető. Az egyik a gesztenyeormányos (Curculio elephas) a másik pedig a gesztenyemoly (Cydia splendana). Mindkét kártevőre jellemző, hogy táplálkozásuk hatására a mag élvezhetetlenné válik, mivel a termést tönkretéve, annak belsejében morzsalékos ürülékük, rágcsálékuk található. A kártételük úgy különböztethető meg, hogy a gesztenyeormányos röpnyílása kör alakú a gesztenyemolyé pedig ovális.

A gesztenyemoly fiatal szürkésfehér hernyója a külső héj és a mag között rövid járatot rág, majd behatol a termés belsejébe. A károsodott termések még azelőtt a talajra hullnak, mielőtt még a hernyó fejlődését befejezné. A fertőzött termés héja megráncosodik, fénytelen lesz, belseje megrázva zörög. A termésekben a hernyó rágcsálék- és ürülékszemcsék között pókhálószerű szövedékszálakat is készít.

A gesztenyeormányos Magyarországon augusztus 20-a környékén rajzik a gesztenyésekben. A legerősebb rajzásra napos időben a déli órákban lehet számítani. A nőstények leggyakrabban a gesztenye kupacsába helyezik el tojásaikat. A lárvák felélik a termések belsejét így csak a rágcsálékuk és ürülékük marad vissza. A gesztenyeérés idején a termésekből kirágják magukat és a talajba vonulnak, ahol áttelnek. A bábozódásukra a következő év júliusában kerül sor.

A gesztenyeormányos főként ott tud nagymértékben elszaporodni, ahol a termést nem szedik fel rendszeresen a fák alól. Lárvája csak a földre hullott makkból rágja ki magát. A rendszeres és alapos termésbetakarítás után általában csak a raktározásnál hagyja el a termést.

A termést károsító rovarok elleni védekezésre a szelídgesztenye esetében csak kevés lehetőség áll rendelkezésre. A talaj bolygatásával, vagyis mechanikai művelésével áttelelő alakjaiknak fejlődése meggátolható. Védekezést jelenthet továbbá a korai szüret is. A fa alá kiterített ponyvára leeső terméseket elhagyó lárvák nem tudnak a talajba menekülni, bábozódó helyet keresni. A lárvák a termések begyűjtése után a ponyváról összegyűjthetők és megsemmisíthetők.

Repcevetést megelőző talajmunkák – Forgatás nélküli talajművelés, magágykészítés

2019. július 26. 04:36

A korábbi évtizedek tévhitei szerint elegendő 5-7 évente lazítani a talajt. Napjainkban már tudjuk, akár évente is szükséges lehet a lazító használata – észszerűen alkalmazva. A lazítókat korábban elmunkáló elem nélkül üzemeltették, így a nyitva hagyott, rögös felszínen keresztül elpárolgott a talajnedvesség.

Változó mélységű talajművelés – AutoDepth

A talajművelés során a talaj fizikai tulajdonságainak megváltoztatásával elsősorban a víz- és levegőgazdálkodási jellemzők javítását célozzuk. Javulnak ezáltal a vízkapacitási jellemzők az altalaj és a művelt réteg között, növekszik a vízbefogadó képesség és az oxigénellátás, mindezek pedig összefüggésben vannak a hő- és tápanyag-gazdálkodási jellemzőkkel.

Égbe szökő terméshozam helyes talajműveléssel: talajlazítók a DONDI-tól

2020. április 17. 11:30

Amennyiben intenzív növénytermesztést folytatunk, a termésbiztonság és a kimagasló hozam biztosításához lényeges, hogy elkerüljük a művelőtalp-tömörödést szántóföldjeinken. A tömörödött rétegek jelenléte ugyanis több szempontból profitunk ellensége a mezőgazdaságban. Növeli a munka energiaigényét, ami extra költségekkel jár. Romlik a termény minősége, hiszen ilyenkor a talaj se levegőzés, se nedvesség szempontjából nem biztosít megfelelő közeget a növények fejlődéséhez.

A nyári talajművelés eljárásai és eszközei (2/2.)

2019. május 26. 06:28

A nyári talajművelés fő feladata a nyár elején, közepén betakarított növények tarlójának művelése, ápolása és a lazításos alapművelés műveleteinek elvégzése. Az összeállításban olvashatnak a tarlóhántás eszközeiről, a hántott tarló ápolásáról és a forgatásnélküli alapművelést megalapozó nyárvégi középmélylazításról.