Miért nem érik be teljesen a szeder?

Agrofórum Online

R. Istvánné kérdése: Szeder terméseim egy része világosabb, olyan mintha nem érett volna meg. Mi okozza ezt?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A szeder termesztése során a kártevők közül a leggyakrabban levéltetvekkel találkozhatunk, de a kis málnabogár által okozott károk is gyakran előfordulhatnak. A szeder gubacsatka (Acalitus essigi) jelenlétére az érő gyümölcsök nem megfelelő színeződése utal. A kártevő apró, mikroszkópikus mérete miatt szabad szemmel nem érzékelhető.

Szívogatásának hatására a bogyó be nem érő részeket tartalmaz, ezáltal a gyümölcs egy-egy része nem megfelelően színeződik, halványabb, rózsaszínes árnyalatú marad. Ezek a deformált világos részek nem is puhulnak meg kellő mértékben. A keményedés mellett, ezek a részek savanyúak is maradnak, tehát a károsodott termések íze is csökkent értékű. A fertőzött bogyók idővel fokozatosan száradnak és halványulnak. A kártevő nagyobb méretű populációjának megjelenése esetében jelentős termésveszteség is kialakulhat. Az apró atkák a szederbokrok rügyeinek pikkelylevelei alatt telelnek át, ami a védekezés szempontjából is fontos jelentőségű.

A védekezés a megfelelő termőhely megválasztásával kezdődik. Az egészséges szaporítóanyag megvásárlásával, a beteg és letermett részek eltávolításával is sokat tehetünk a károk megelőzése érdekében. Fontos az atkák ellenségeinek, vagyis a ragadozóatkák megtelepedésének elősegítése is.

A kémiai védekezés szempontjából leghatékonyabb a rügypattanáskor elvégzett kezelések alkalmazása. Az ekkor elvégzett lemosó permetezés kén- és olajtartalmú szerek kombinációjával jó eredményt érhetünk el. Ezen túlmenően még virágzáskor és terméskötődéskor ajánlott megelőző jelleggel is egy permetezést beiktatni. A készítmények közül szederben atkák ellen a fenpiroximát hatóanyagú készítmény eredményesen használható. A permetezés idejének megválasztásakor minden esetben tekintettel kell lenni a készítmény élelmezésügyi várakozási idejének betartására is! Amennyiben a terméseken az atkák által okozott torzulás megjelent, a kártevő ellen már nem tudunk védekezni.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (2. rész)

2019. november 20. 12:07

2019-ben a száraz és enyhe tél kedvezett a mezei pocok szaporodásának. Az Alföld és a Dunántúl túlnyomó többségén a fertőzöttség elérte a veszélyes mértékű, 2 darab/100 négyzetméter szintet.

A tápanyag-utánpótlás hatása a kártevők életmódjára és kártételére

2019. január 14. 08:45

Napjaink növénytermesztési tevékenysége elképzelhetetlen a kultúrnövények igényeit kielégítő tápanyag-utánpótlás nélkül. A kijuttatott makroelemek alapjaiban határozzák meg a növény vegetatív, generatív fejlődését, szabják meg annak adaptív képességeit.

Tovább fokozódik a mezei pocok és a vetési bagolylepke kártétele

2018. október 17. 08:54

A mezei pocok kártétele most elsősorban az évelő pillangós területeket, az őszi káposztarepce és kalászos vetéseket fenyegeti, mert a rágcsálók betelepedése már megindult az árokpartok, ruderális területek irányából. Az őszi káposztarepce területeinken pedig fokozódik a vetési bagolylepke lárvájának a kártétele is.

Hogyan készüljünk fel a levéltetvek elleni védekezésre?

2020. március 11. 05:37

D. Rozália kérdése: Tavaly szinte minden növényem levéltetves volt, összezsugorodtak leveleik. Hogyan készüljek fel, mikor érdemes ellenük védekezni?