Körtefáim levelein és kicsi termésein sok furcsa elváltozást látok. Milyen kártevők fordulnak elő a körtén ilyenkor, miről ismerhetem fel azokat?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Olvasó!
Valóban így van, a körtefán virágzástól kilombosodásig számos kártevő nevelkedik, gyakran súlyos elváltozásokat okozva. A körténél ez azért is feltűnő, mert a körte levelei gyorsan befeketednek a külső behatásokra.
Virágzáskor a virágok között rozsdabarna, ki nem nyíló bimbók láthatók, abban csontszínű lárvák majd bábok fejlődnek. Ez a bimbólikasztó bogár kártétele. Rügyfakadáskori kezeléssel lehet a bogár bimbókba történő tojásrakását megakadályozni. A már megtermékenyült apró termésekbe rakja petéit a poloskaszagú körtedarázs,1 lárva fejlődik a termésben. Hasonló kártételt okoz a körtetermés gubacsszúnyog, fertőzésénél 10-20 db sárgás színű 3mm – es lárvák élnek a kis termésekben. A terméskezdemények növekedésben elmaradnak, megbarnulnak, megfeketednek, belőlük a kifejlett lárvák kibújnak, talajba húzódnak továbbfejődésre. A virágbimbókat fertőzi mindkét kártevő, akkor lehet rovarölő szeres permetezéssel védekezni ellenük.
A fiatal hajtásokat gyakran elrágja a hajtástörő eszelény, a sérült hajtások lógnak, majd feketén elhalnak, gyakran ebbe helyezik tojásaikat az apró ormányos bogarak. A hajtáshervasztó darázs is utódai felnevelése miatt károsítja a fiatal zsenge körte hajtásokat: spirális formában, körben, számos helyen megszúrja a hajtást, bele helyezi tojásait. Szúrás nyomán néhány órán belül hervadnak, lekonyulnak a hajtások, pár nap múlva a szúrás helye megbarnul, megfeketedik, jól láthatóvá válik. Mindkét hajtáskárosító felszaporodása ellen a fertőzött hajtások levágásával, eltávolításával védekezhetünk. Sajátos kártételt okoz a szivarsodró eszelény: több levelet is összesodor szivarhoz hasonló alakban és szerkezetben, az érintett levelek némelyikének levélnyelét elrágja, és a szorosan egymáshoz simuló középső levélre helyezi utódát, a petéjét. A kis lárva az elfonnyadt képletben talál optimális környezetet fejlődéséhez. A fémes kék színű, néhány mm-es nagyságú ormányos bogár a szőlő és a hársfa levelein is hasonló levélcsomókban neveli fel utódait.
Mindhárom kártevőnél a károsított hajtások összegyűjtésével, megsemmisítésével lehet védekezni. Körte és egyéb gyümölcsfák leveleit rágásukkal károsítják a különböző színű, de hasonló alakú, és nagyságú (2-4mm hosszú) úgynevezett levélbarkók. Kártételük általában nem jelentős. Minden bogár a fa rázására, ütögetésére leveti magát önvédelmi ösztönből. Gyérítésükre bevált módszer a fa koronájának megrázása a fa alá terített fóliára. A lepotyogó, kezdetben mozdulatlan bogarak onnan könnyen összegyűjthetők és hatástalaníthatók.
Levelek kiterülésével a levéltetvek is minden évben megjelennek, szívogatásuk hatására a levelek megvastagodnak, csavarodnak, deformálódnak. A hajtásvégi zsenge körte levelek széleit a főérig gyakran besodorja a körtelevél-gubacsszúnyog. A bepöndörödött levélben fejlődnek utódai, lárvái 1-2 mm hosszúak csupán, a kifejlett szúnyogok is aprók 1,2-2 mm nagyságúak. A körte-gubacsatka a leveleken lapos, de kissé kiemelkedő, 2-3 mm-es foltokat okoz, melyek kezdetben zöld színűek, később megbarnulnak. A foltokban élnek a szabad szemmel nem látható levélatkák, rügyekben telelnek. Rügypattanáskor lemosó permetezés hat ellene.
A körte levélbolha fajok a hajtásvégi zsenge leveleket fertőzik, azokon torzulást, megvastagodást, majd ízköz-rövidülést okoznak. Mézharmatot termelnek, amin korompenész telepedik meg, megfeketedik a fa. Téli olajos lemosó permetezés, majd rügypattanástól a lárvák felszaporodásakor alkalmazott rovarölő szeres kezelés (abamektin, actamiprid, elemi kén, spirodiklofen, tiakloprid hatóanyagok) lehet szükséges.