Kajszibarack fáimon a késő tavaszi fagyok hatására csak pár gyümölcsöt szüretelhettem. A nyár folyamán jelentkezhetnek-e még kórokozók a fákon?
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
Azon kajszifákon, ahol a szüret után a lomb védelmét elhanyagolják, a sztigminás és a gnomóniás levélbetegség jelentős mértékű korai lombhullást okozhat. Az apiognomóniás levélfoltosság (Apiognomonia erythrostoma) tünetei kizárólag a levélen észlelhetőek. Egyes évjáratokban járványszerű fellépése a nyár közepére akár teljes lombvesztést is okoz, mely az ültetvény kondíciójára és a következő évi termésre is hatással van. A tünetek 4-5 mm átmérőjű, először halványsárgás, majd később elmosódott szélű foltok formájában jelentkeznek a leveleken. A foltok nagyobbodnak, a levél nagy részére kiterjednek, kezdetben vörösesbarnára, majd szürkésre színeződnek. Az így kialakult foltokat sárga udvar veszi körbe.
A beteg levelek kanalasodnak, majd lehullnak. A sztigminás levélfoltosság (Stigmina carpophila) hatására a kajszi levelén pár mm átmérőjű sárgászöld foltok jelennek meg, amik barna, keskeny szegéllyel határoltak. A foltok közepe később kieseik, barna szegélyük azonban megmarad. A hajtásokon is jelentkezhetnek a tünetek, hosszú ovális barna foltok formájában, amik a nyár vége felé kiszürkülnek. A fertőzött vesszők bőrszövete felrepedezhet, amennyiben a folt a vesszőt körülöleli, akkor a vessző elszárad.
E levélfoltosságok elleni védelem a kajszibarack növényvédelmének egyik sarkalatos pontja, ezért elsősorban a betegség kialakulásának megelőzésre kell törekednünk. Az ősszel lehullott levelek összegyűjtésével és megsemmisítésével vagy talajba forgatásával és bomlásuk elősegítésével a következő évi fertőzés mértéke csökkenthető. Ősszel és tavasszal a rügypattanás előtt nagy lémennyiségű rezes lemosó kezeléssel alapozhatjuk meg a kórokozók elleni védekezést. Csapadékos időszakban nagyobb a fertőzés veszélye. Súlyos járvány általában az intenzív májusi esők hatására alakul ki.
A kémiai védekezéseket ezért ajánlatos ennek megfelelően időzíteni. Bimbós állapotban, virágzáskor, valamin sziromhullás után a moníliás fertőzés elleni védekezéssel összehangolna makoceb, ciprodinil, penkonazol hatóanyagú szerekkel permetezzünk. A vegetációs időszakban a további kezelések szükségessége esetében ugyanezen készítmények is felhasználhatóak a kórokozók terjedésének megelőzésében. A sztigminás betegség esetében metszéskor a beteg vesszők levágása és megsemmisítése is akadályozza terjedésüket.
