Mire van szüksége a gyümölcsfáknak telepítés előtt és után?

Agrofórum Online

G.T. István kérdése: A fiatal gyümölcsfáimnak milyen tápanyagokat kell kijuttatni, és mikor? Ezeknek a tápanyagoknak mik a tulajdonságaik, és hol tudom beszerezni? Csak magán célú, hobbi gyümölcsösöm van, de még laikus vagyok e téren. 32 db gyümölcsfa vegyesen, meg szőlő, ribizli, málna, szeder. Ezen növények szakszerű ellátása a cél, a megfelelő terméshozam elérése érdekében.

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A gyümölcsfák hosszú évekig, évtizedekig azonos helyen lévő monokultúrának számítanak, ezáltal az éves tápanyagellátás nem csak az adott évi gyümölcsök minőségére, hanem a következő évek termésmennyiségére is hatással van.

A fák eltérő mennyiségben, de egész vegetációs időszakban igénylik a tápanyagok felvételét. Az egyes gyümölcsfajok eltérő tápanyag szükséglettel rendelkeznek pl. az almának a kalcium, a csonthéjasoknak és bogyósoknak megnövekedett kálium igénye. A gyümölcstermesztés tápanyagellátásának központjában a nitrogén áll, amely a gyümölcsök vegetatív és generatív teljesítményére hat.

Mivel e tápelem könnyen mozog a talajban, elég a felszínre tavasszal kijuttatni, sekélyen bedolgozni. A fák kálium- és foszfortrágyázásának optimális időpontja őszre tehető, nehezebb talajba mozgásuk miatt e tápelemek talajba dolgozása szükséges. A kálium a növény betegség és hideg-ellenállóképességét, vízgazdálkodását, a termés minőségét befolyásolja. Ezek mellett a gyümölcsök színeződésére, beltartalmára, ízére is hatással van. A foszfor főként a növekedés és generatív fejlődésben nagyon fontos tényező, valamint közvetlen szerepe van a magképződésben és ezen keresztül a termésre is hatással van.

A magnézium a növekedésben meghatározó tápelem és jelentősége elsősorban a fotoszintézishez kötődik. A kalciumhiány tünetei  a gyümölcsök tárolási betegségeivel függenek össze. A tárolt gyümölcsök héj alatti szöveteinek barnulása, elhalása a jellegzetes tünet. A keserű húsfoltosság szintén a hiány következménye, az érzékeny almafajtákon már az érés során elkezdődik, de általában a tárolás alatt erősödnek fel a tünetek.

A gyümölcstermő növények mikroelem ellátottságának (Fe, B, Cu, Zn, Mo) javítására a lombtrágyázás terjedt el. A növények a lombozatra, a rügyekre és a gyümölcsökre kijuttatott tápelemeket képesek felvenni és hasznosítani. Legnagyobb hatékonysággal és intenzitással a fiatal levelek hasznosítják a kijuttatott tápanyagokat, ezért a lombtrágyázás az intenzív hajtásnövekedés időszakában a leghatékonyabb. A kijuttatott tápanyagok felvételére a 20-25 fok körüli hőmérséklet a legkedvezőbb, melyet lehetőleg az esti órákban, szélcsendes időben végezzünk el. Ez alatti és feletti hőmérsékleteken a tápanyagfelvétel intenzitása erősen csökken. A lombtrágyák általában a növényvédő szerekkel egyszerre kipermetezhetők, de ezek kombinálhatóságáról meg kell győződni.

A műtrágyák és lombtrágyák többféle módon is beszerezhetőek, gazdaboltokban, kertészetekben, növényi árudákban, öntözéstechnikai szaküzletekben, valamint a szupermarketekben is.

A napraforgó helyes tápanyagellátása

2018. május 29. 08:14

A napraforgó hazánkban az olajipari növények közül leginkább elterjedt és termesztett növény. Jó tápanyaghasznosító képessége miatt gyakran kerülhet számára nem túl optimális termőhelyi körülmények közé.

A tápanyag-utánpótlás jelentősége az ipari paradicsom termesztésben alacsony humusztartalmú homoktalajon

2018. december 7. 07:48

Az ipari paradicsom termésmennyiségének fokozásában az öntözés mellett rendkívül fontos sarokpontot képvisel a tápanyagokon keresztül történő szabályozás. Ugyanakkor az évjárathatástól függően meglehetősen sokrétű kimenetellel rendelkezhet egy-egy tápelem kijuttatása.

Fejeskáposzta-palánták integrált szemléletű táplálása

2019. március 24. 09:46

A fejes káposzta egyike azoknak a zöldségféléknek, mely étkezésünkben szinte heti sűrűséggel jelen van.

Miért fontos a kálium és a magnézium esetében a harmonikus tápanyagellátás?

2018. október 5. 06:01

A harmonikus tápanyagellátás fogalmán azt értjük, hogy a termesztett növény számára olyan mennyiségben és arányban biztosítjuk a létfontosságú tápelemeket.