Szőlőtőkém fiatal levelei kanalasodnak, torzulnak. Mi okozhatja ezt?
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A leírt tünetek alapján a szőlő-levélatka által okozott kártételre lehet következtetni. A szőlő esetében az atkafajok közül két fajspecifikus, vagyis csak szőlőn kárt okozó faj, a szőlő-levélatka (Calepitrimerus vitis) és a szőlő-gubacsatka (Eriophyes vitis) jelenléte a meghatározó. E kártevők már korán, a fakadás után megkezdik az érzékeny levelek károsítását. Az atkák közül előfordulhat még a polifág, közönséges takácsatka (Tetranychus urticae) kártétele is, ami több gazdanövényen pl. gyümölcsfákon is élősködik. A levélatka táplálkozásával hajtásrövidülést, ízköz-rövidülést okoz, emellett a levelek torzulása is megfigyelhető. Az idő előrehaladtával a torzult levelek fel is szakadoznak.
A szőlő gubacsatka kárétele nyomán a levél színe felé kidudorodások, a fonáki oldalon pedig szöszös, nemezes foltok láthatóak. Erős fertőzés esetén a foltok összefolynak, csökkentve ezzel a növény asszimilációs képességét, mellyel jelentős terméskiesést is okozhatnak. A takácsatkák a levelek fonákán táplálkoznak, melynek következtében a levelek sárgulnak, bronzosodnak, majd hullani kezdenek. Súlyos esetben a növény idő előtti teljes lombvesztése is bekövetkezhet. A sárguló leveleken jelenlétükről árulkodik még finom, pókhálószerű szövedékük megjelenése is.
Az atkák nagyszámú felszaporodására főként a száraz és meleg nyári időjárás esetében számíthatunk. A rendszeres megfigyelés, a készítmények megfelelő kiválasztása és az atkák természetes ellenségeinek, a ragadozó atkáknak a kímélése a sikeres védekezés alapja. Kiemelt szerepe van a rügypattanáskor elvégzett tavaszi lemosó permetezéseknek, az olajos készítmények atkaölő hatásának. A vegetációs időszakban végzett permetezések alkalmával a lisztharmat ellen használatos kén hatóanyag az atkák egyedszámát is gyéríti. Használata során azonban legyünk óvatosak, 20 °C felett ne alkalmazzuk, a perzselés megelőzése érdekében.
Súlyos fertőzéskor jó eredményt érhetünk el a speciális atkaölő szerekkel (pl. etoxazol, fenpiroximát hatóanyagúak). Fontos tudnunk azonban, hogy az atkák növényvédő szerekkel szembeni érzékenysége gyorsan változik, az egyoldalú hatóanyag használattal rövid időn belül kialakulhatnak a rezisztens egyedek. Érdemes ezért az egyes készítményeket felváltva, kombinálva alkalmazni. Nagy jelentősége van továbbá a tapadást elősegítő nedvesítő szerek alkalmazásának, az apró cseppképzésnek és a bőséges permetlé mennyiségnek is, hiszen csak így érhetjük el az apró, fonáki oldalon elő egyedeket is.
