Mitől sárgul a krumplim levele?

Aki válaszol: Tóth János kertészmérnök, okleveles növényorvos, szaktanácsadó

Tisztelt Uram!

Az Ön által küldött fényképek alapján, gyomirtó hatásra gondolok. A burgonya kémiai gyomirtására a gazdálkodóknak több hatóanyag is a rendelkezésükre áll:

A burgonya gyommentességét a kultúrnövény ültetése utáni, kihajtása előtti (preemergensen), a végleges bakhátak kialakítása utáni gyomirtás alapozza meg. Ezekre a metribuzin, metobromuron, fluorkloridon, flumioxazim, pendimetalin, s-metolaklór, klomazon és a proszulfokarb hatóanyagok önmagukban vagy kombinációban a burgonyában előforduló legtöbb magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen eredményesen alkalmazhatóak. A megfelelő hatás eléréséhez a kezelést követő két héten belül 10-20 mm bemosó csapadék szükséges. A metribuzin, a metobromuron, a fluorkloridon és a flumioxazim hatóanyagok az 1 % vagy az ez alatti szerves anyag tartalmú területeken károsíthatják a burgonyát, főleg a kihajtás időszakában lehulló nagyobb mennyiségű csapadék esetén a hajtásokon fitotoxikus tüneteket okozhatnak.

Az Ön által küldött fénykép alapján én a metribuzin hatóanyagra szavaznék, mely a levelek sárgulását, súlyosabb esetekben a levélszélek elszáradását okozhatja.  A fluorkloridon esetében levélérmenti sárgulás, a flumioxazim esetében pedig a levelek perzselődésében nyilvánulnak meg a tünetek. Ezeket a tüneteket a burgonya többnyire maradéktalanul kinövi, de fényképek alapján érdemes lehet az egyéb növényvédelmi kezelésekkel egymenetben olyan lombtrágyákat, biostimulátorokat alkalmazni, melyek „stresszoldó” hatása révén a kultúrnövényünk hamarabb átlendül ezen a tüneten.

Egyes burgonya fajták a metribuzin hatóanyagra érzékenyek, ilyen esetekben a készítmény használata – az érzékenység mértékétől függően – egyáltalán nem, vagy csak preemergensen, kihajtás előtt javasolt. A magyar fajták közül a White Lady, a Balatoni rózsa és a Démon fajtákat állományban nem szabad metribuzinnal kezelni. Mivel a lista folyamatosan változhat, a gyomirtó szer érzékenységről minden fajta esetében kérjen tájékoztatást a fajtatulajdonostól.

Állományban (posztemergensen) – az arra nem érzékeny fajtákban- a már fentebb említett metribuzin hatóanyagú készítményekkel, valamint fajtától függetlenül a rimszulfuron tartalmú készítménnyel tudunk kémiai úton védekezni.

A tenyészidőszak végén, állományszárítás céljából a diquat-dibromid, vagy a piraflufen-etil tartalmú készítményeket alkalmazhatjuk.