Palántanevelés otthon? Mikor és hogyan? Mire figyeljünk?

Agrofórum Online

S. Soma kérdése: Még sosem voltak palántáim. Érdemes laikusként is belevágni a palántanevelésbe? Mire kell figyelnem?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

Palántázással a hosszú tenyészidejű zöldségfajok fejlődését gyorsítjuk fel, így biztosítva azt, hogy hamarabb kifejlődjenek, időben termést érleljenek. A fejeskáposzta, kelkáposzta, karfiol, dinnye, paprika, paradicsom és a tojásgyümölcs magjából mindenképpen palántát kell nevelni, míg az uborkát, cukkínit, patisszont, csillagtököt, brokkolit és karalábét állandó helyrevetéssel és palántáról is nevelhetjük.

A többi zöldségféle magját állandó helyrevetéssel szaporítjuk. A káposztafélék palántái a magvetéstől számítva hat hét, a paprika- és paradicsompalánták pedig nyolc hét alatt érik el kiültetési állapotot. A káposzta palántáit április 10-e táján lehet kiültetni, a magvetés ideje tehát február vége és március első napjai között van. A paradicsom és paprika esetében a kiültetésre április végén, május elején szokott sor kerülni.

A vetőmagok vásárlása során törekedjünk arra, hogy megbízható helyről szerezzük be, így biztosítva a növények fajtaazonosságát és fertőzésmentességét is. A palántázáshoz használt közeg minősége meghatározó jelentőségű, túlságosan savanyú vagy lúgos talajok szintén kedvezőtlenül hatnak a csírázásra. Amennyiben nem rendelkezünk tapasztalattal a palántanevelő közeg házi elkészítését illetően, érdemes az üzletekben kapható általános virágföldek helyett inkább erre a célra kifejlesztett közegek alkalmazása.

A palántanevelés eszközeinek előkészítése során javasolt az edényeket 10 %-os hypos oldattal fertőtleníteni. Ezt követően töltsük fel szaporító közeggel, legalább 6 cm vastagságban, utána következhet a nedvesítés. A tálcák vagy edények töltésénél figyeljünk arra, hogy a túlzott tömörítés levegőtlen viszonyokat és nehezebb nedvesítést tesz lehetővé. A túlöntözés és a szárazság egyaránt nagy problémát okozhat. A magvetés sűrűségét a mag nagysága határozza meg, minél apróbbak a magvak, annál sűrűbben kell vetni őket. A kelésig a magok számára meleget, és magas páratartalmat kell biztosítanunk. A magas páratartalmat a legegyszerűbben úgy érhetjük el, ha edényeink tetejére fóliát vagy üveglapot helyezünk.

A kelés után a növényeknek sok fényre van szükségük. Két héttel a kelés után, amikor már az első lomblevelek is fejlődésnek indultak, következhet a tűzdelés, vagyis a palánták átültetése. A műanyag edényekbe való tűzdelés esetén mindig ügyeljük arra, hogy a felesleges víz edényeink alján távozni tudjon. Kiültetés előtt egy héttel a palántákat edzeni szükséges, azaz felkészíteni a kerti körülményekre. Erre megfelelő hely lehet az erkély, veranda is, a lényeg az, hogy világos, de félárnyékos helyet találjuk számukra. Amennyiben az éjszakai hőmérséklet még hűvösebb, érdemesebb kis növényeinket erre az időszakra védett helyre költöztetni.

Mindenkinek előnyös lehet a rövid ellátási láncban való együttműködés

2019. március 1. 04:36

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett fórumon a zöldséget, gyümölcsöt termesztő kamarai tagok találkozhattak a további beszállítókat, partnereket kereső áruházlánc szakembereivel, akik a termelőkkel szembeni elvárásaik mellett az eddigi együttműködések tapasztalatait is ismertették.

Nufarmer Magazin Kertészeti Különszám (+pdf)

2019. július 26. 08:33

A kertészetekben megjelenő kórokozók és kártevők elleni sikeres fellépéshez speciális ismeretekre, valamint egyszerre hatékony és a fogyasztókra veszélytelen hatóanyagokra van szükség.

Klór: méreg vagy tápanyag?

2019. május 7. 08:41

A növénytermesztésben, különösen a zöldség- és gyümölcskultúrák esetében, gyakran említjük a klórérzékenységet, mint fontos növénytulajdonságot a trágyaanyagok megválasztásánál.

Takácsatkák elleni védekezés kertészeti kultúrákban

2018. szeptember 24. 07:21

Fontos tisztában lenni vele, hogy az atkák nem rovarok, hanem a pókszabásúakhoz tartoznak. Ne csodálkozzanak tehát, ha a sok rovarölő szer sem gyéríti a létszámukat.