Palántanevelés otthon? Mikor és hogyan? Mire figyeljünk?

Agrofórum Online

S. Soma kérdése: Még sosem voltak palántáim. Érdemes laikusként is belevágni a palántanevelésbe? Mire kell figyelnem?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

Palántázással a hosszú tenyészidejű zöldségfajok fejlődését gyorsítjuk fel, így biztosítva azt, hogy hamarabb kifejlődjenek, időben termést érleljenek. A fejeskáposzta, kelkáposzta, karfiol, dinnye, paprika, paradicsom és a tojásgyümölcs magjából mindenképpen palántát kell nevelni, míg az uborkát, cukkínit, patisszont, csillagtököt, brokkolit és karalábét állandó helyrevetéssel és palántáról is nevelhetjük.

A többi zöldségféle magját állandó helyrevetéssel szaporítjuk. A káposztafélék palántái a magvetéstől számítva hat hét, a paprika- és paradicsompalánták pedig nyolc hét alatt érik el kiültetési állapotot. A káposzta palántáit április 10-e táján lehet kiültetni, a magvetés ideje tehát február vége és március első napjai között van. A paradicsom és paprika esetében a kiültetésre április végén, május elején szokott sor kerülni.

A vetőmagok vásárlása során törekedjünk arra, hogy megbízható helyről szerezzük be, így biztosítva a növények fajtaazonosságát és fertőzésmentességét is. A palántázáshoz használt közeg minősége meghatározó jelentőségű, túlságosan savanyú vagy lúgos talajok szintén kedvezőtlenül hatnak a csírázásra. Amennyiben nem rendelkezünk tapasztalattal a palántanevelő közeg házi elkészítését illetően, érdemes az üzletekben kapható általános virágföldek helyett inkább erre a célra kifejlesztett közegek alkalmazása.

A palántanevelés eszközeinek előkészítése során javasolt az edényeket 10 %-os hypos oldattal fertőtleníteni. Ezt követően töltsük fel szaporító közeggel, legalább 6 cm vastagságban, utána következhet a nedvesítés. A tálcák vagy edények töltésénél figyeljünk arra, hogy a túlzott tömörítés levegőtlen viszonyokat és nehezebb nedvesítést tesz lehetővé. A túlöntözés és a szárazság egyaránt nagy problémát okozhat. A magvetés sűrűségét a mag nagysága határozza meg, minél apróbbak a magvak, annál sűrűbben kell vetni őket. A kelésig a magok számára meleget, és magas páratartalmat kell biztosítanunk. A magas páratartalmat a legegyszerűbben úgy érhetjük el, ha edényeink tetejére fóliát vagy üveglapot helyezünk.

A kelés után a növényeknek sok fényre van szükségük. Két héttel a kelés után, amikor már az első lomblevelek is fejlődésnek indultak, következhet a tűzdelés, vagyis a palánták átültetése. A műanyag edényekbe való tűzdelés esetén mindig ügyeljük arra, hogy a felesleges víz edényeink alján távozni tudjon. Kiültetés előtt egy héttel a palántákat edzeni szükséges, azaz felkészíteni a kerti körülményekre. Erre megfelelő hely lehet az erkély, veranda is, a lényeg az, hogy világos, de félárnyékos helyet találjuk számukra. Amennyiben az éjszakai hőmérséklet még hűvösebb, érdemesebb kis növényeinket erre az időszakra védett helyre költöztetni.

Hajtatott paprika tavaszi ültetése

2020. március 5. 04:36

Kétségtelen, a jövő útja a vízkultúrás hajtatás, de az úgynevezett előnövények után (pl. hónapos retek, karalábé, fejes saláta, kínai kel stb.), helye lesz a kései ültetésű paprikáknak.

Aranyat értek a fiatal tehetség dinnyével foglalkozó kutatásai

2019. július 4. 04:36

A Pro Scientia Aranyérem Odaítélő Bizottság nemrégiben tartott ülését követően nyilvánosságra hozták az idei XXXIV. OTDK versenysorozat kapcsán kitüntetésben részesülők névsorát.

673 millió forintból nemesíthetnek zöldségeket

2019. augusztus 5. 11:16

A projekt célja négy fajnál (paprika, borsó, uborka és dinnye) növényfiziológiai mérések segítségével olyan hibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó külső tényezők okozta stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak.

A chilik csodálatos világa I. - Származás, jelentőség, környezeti igények

2020. január 27. 04:39

Megfelelő állományfenntartás mellett szép eredménnyel termeszthetők e növények hazánkban, melyek egyébként erős ízük és kiváló egészségmegőrző szerepük mellett komoly díszítőértékkel is rendelkeznek.