Sárgarépa és petrezselyem gyomirtása

Agrofórum Online

K. Ágoston kérdése: Az idén vágtam bele sárgarépa és petrezselyem termesztésébe. Hogyan tudom őket gyomirtani?

Aki válaszol:
Tóth János kertészmérnök, okleveles növényorvos, szaktanácsadó

Magyarországon a legtöbb kertészeti kultúra kiskultúrának számít, melyek növényvédelmére igen kevés számú hatóanyag van jelenleg engedélyezve. A sárgarépa és a gyökérpetrezselyem gyomirtására összesen 3 hatóanyag áll rendelkezésünkre, ezért ezeknek a kultúráknak a gyommentesen tartása komplex gondolkodást igényel.

Az évelő egyszikű, vagyis a tarackosok- és az évelő kétszikű, azaz a mélyen gyökerező nagylevelű gyomok ellen kizárólag az elővetemény tarlóján tudunk védekezni glifozát hatóanyagú készítményekkel, ezért a terület kiválasztása és a megfelelő elővetemény (általában kalászos kultúrák) kulcsfontosságúak.

Fotó: Tóth János

A sárgarépa és a petrezselyem vetése után (4-5 nappal), de még a kelésük előtt (preemergensen) lehetőségünk nyílik a magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen a pendimetalin és a fluorkloridon hatóanyagokkal a védekezésre. A pendimetalin a legtöbb magról kelő egyszikű és néhány kétszikű, míg a fluorkloridon a magról kelő kétszikű gyomok ellen nyújt védelmet. Az alkalmazott dózist mindkét hatóanyag esetében az engedélyezett keretek között, a talaj humusztartalmához kell igazítani. 1–1,5 % -os, vagy annál kisebb szerves anyag tartalom mellett az alacsonyabb dózisokat kell használni a fitotoxicitás elkerülése végett.

Az idei évtől kémiai módszerekkel állományban (posztemergensen) már nem tudunk a kétszikű gyomok ellen védekezni, ezért célszerű a pendimetalin és a fluorkloridon hatóanyagokat kombinálva kijuttatni, ekkor azonban szükséges a dózisokat csökkenteni. Egy középkötött, humuszos homoktalaj (1-1,5 %) esetében preemergensen 3l pendimetalin (330 g/l) tartalmú készítményt és 1 – 1,2 l fluorkloridon (250 g/l) tartalmú készítményt lehet kombinálva kijuttatni. A pendimetalint bedolgozni szigorúan tilos! A tökéletes gyomirtó hatás eléréséhez a kijuttatást követő 2 héten belül 10-20 mm bemosó csapadék szükséges.

Fotó: Tóth János

Az idő előre haladásával csökkeni fog a preemergens gyomirtás hatása, ezért indokolt lehet állományban a mechanikai védekezés. Síkba vetett kultúrák esetében egyszerű sorközművelő kultivátorral, míg bakhátas termesztés esetén, töltögető kapával felszerelt kultivátorral (gyakran kukorica kultivátorokat alakítanak át erre a célra) lehet mechanikailag védekezni a gyomok ellen, mellyel egyszerre fel is lazítjuk, levegőssé tesszük a kelesztő öntözések során letömörödött talajt.

A sárgarépa esetében állományban még tudunk védekezni a magról kelő és évelő egyszikű gyomok ellen, melyre a kletodim hatóanyagú készítmény áll a rendelkezésünkre. A magról kelő egyszikűek ellen a gyomok 1-3 leveles fejlettségénél (gyökérváltás), míg az évelő egyszikű gyomok ellen azok 15-20 cm –es magasságánál a leghatékonyabb a védekezés.

Burgonyaválság Európában!

2018. október 29. 14:26

Az aszályos és forró nyarat követően szeptember 26-án a német mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy az idei burgonyatermés 25 százalékkal marad el a szokásostól, és a gumók sokkal kisebbek a vártnál.

Viszlát málna, hello kivi?

2018. július 16. 11:47

A közelmúltban látott napvilágot a hír, miszerint a klimatikus változások hatására több bogyósgyümölcs termesztése is ellehetetlenül hazánkban. Talán ez volt az első eset, amikor a hazai fogyasztók szembesültek azzal, hogy a sokat emlegetett időjárási változások következménye már nem csak a távoli jövőben határozza meg a mindennapjainkat, hanem itt és most.

Folytatódott az alma lendületes drágulása

2020. július 12. 10:17

Éves összehasonlításban az alma drágult a legjobban, de a citrom 45 százalékos és a narancs 43 százalékos ralija is kiemelkedik a zöldségek és gyümölcsök országos fogyasztói átlagárának változásai közül.

673 millió forintból nemesíthetnek zöldségeket

2019. augusztus 5. 11:16

A projekt célja négy fajnál (paprika, borsó, uborka és dinnye) növényfiziológiai mérések segítségével olyan hibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó külső tényezők okozta stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak.