Támad a peronoszpóra – lesz-e így hagyma?

Agrofórum Online

R. Tibor kérdése: Mikor kell elkezdeni a peronoszpóra ellen vöröshagymában a védekezést?

Aki válaszol: Tóth János kertészmérnök, okleveles növényorvos, szaktanácsadó

A hagymaperonoszpóra (Peronospora destructor) a vöröshagyma legsúlyosabb betegsége az egész világon. Számára kedvező hőmérsékleten (20-25 0C) és magas páratartalom mellett járványszerűen terjed, akár egy hét alatt az egész tábla megbetegszik, és jelentős károkat okozhat. A leveleken és a kocsányokon világoszöld vagy zöldessárga foltok keletkeznek, amelyek fokozatosan nagyobbodnak és összeolvadnak.

Főleg nedves időben a foltokat barnásszürke bevonat lepi el, amelyből a kórokozó szél útján terjed át a környező növényekre. A megtámadott levelek idő előtt elszáradnak, a fertőzött leveleken másodlagosan egyéb gombakórokozók telepednek meg, amelyek a foltoknak sötét színeződést kölcsönöznek. Ennek következtében a levelek és a virágkocsányok elhalnak, megtörnek és elfekszenek. Az asszimilációs felület jelentős csökkenése miatt a hagymák aprók, éretlenek és rosszul tárolhatók lesznek.

A hagymaperonoszpóra a talajban telel át, petespóra alakjában, amely tavasszal, nyár elején közvetlenül csíratömlővel fejlődik tovább, és a légzőnyílásokon át fertőzi a növények leveleit. A fertőzést követő 10-14 nap múlva jelennek meg a betegség tünetei, ha az időjárás kedvező a gomba szaporítószervei tömegesen képződnek és biztosítják a gyors elterjedést. A betegség vetőmaggal is terjed, de a következő évre való átvitelben a legnagyobb jelentősége a dughagyma termesztés során a fertőzött dughagymáknak van, amiben a gomba gombafonállal (micélummal) telel át.

A hagymaperonoszpóra mindenekelőtt a vöröshagymát, salottahagymát, de a póréhagymát és a metélőhagymát is fertőzi, ezért az ellene való védekezés alapja a helyes vetésforgó (minimum 4 év) alkalmazása, valamint a táblák térbeli elkülönítése, különös tekintettel, ha a gazdálkodó áttelelő és tavaszi vetésű hagyma fajtákat is termel. A betegségek megelőzése szempontjából előnyösebb a ritkább állományú vetés, kerülni kell az ikersoros vetésszerkezetet, valamint a táblák kialakítása során kedvező, ha a hagyma a napsütötte és széljárta helyekre kerül (sohasem a folyók és víztározók mellett, magas növények, fák és épületek árnyékában). Az egyoldalú, nitrogén túlsúlyos tápanyag-utánpótlás fellazítja a növény szöveteit, mely növeli a peronoszpóra fertőzésének a mértékét.

A védekezés időpontjának a meghatározásához szükséges az állomány rendszeres, gondos átvizsgálása, általában június végén, július elején, a hagyma fejesedésének kezdetén, a mélyebb fekvésű területeken jelennek meg az első levéltünetek, mely után azonnal szükséges védekezni. A kémiai védekezésre a felszívódó (szisztémikus) benalaxil, metalaxil, dimetomorf, propamokarb és az azoxistrobin, valamint a fluazinam kontakt hatóanyag tartalmú készítmények használhatóak. A felsorolt hatóanyagokat minden esetben réz, rézoxiklorid, rézhidroxid, bordói keverék valamint mankoceb tartalmú kontakt gombaölő szerek valamelyikével szükséges kombinálni.

(A szerző felvételei)

Mely növények hagymáit, gumóit szükséges felszednünk ősszel?

2019. november 1. 11:17

Melyek azok a dísznövény fajok, amelyek gumója, hagymája, gyöktörzse nem vészeli át kertünkben a telet? Milyen teendőink vannak a felszedés során? Hogyan tároljuk ezeket a növényi szerveket?

Milyen gyomírtó szerrel kezelhető a hagyma?

2019. augusztus 29. 09:17

Sz. László kérdése: a foliába vetett hagymát milyen gyomírtóval kezelhetem állományban?

A házikertekben is megjelenhet a hagymavész

2020. július 13. 07:16

Évek óta nevelek hagymát családi fogyasztásra. Tavasszal a zöldhagymák levelein, később a fokhagyma leveleken is ugyanolyan apró vörösbarna foltok fejlődtek. Mik lehetnek ezek és hogyan lehet ellene védekezni?

Vöröshagyma-termesztés a világon és Magyarországon

2018. október 6. 13:54

A vöröshagyma esetében nálunk a jelenlegi világtendenciák nem érvényesülnek. A termelés történelmi mélyponton van, nagyságrendje ma már a hazai szükségleteket sem fedezi. Az előrelépés csak a termesztés korszerűsítésétől várható. Ehhez nyújt segítséget a szerző a fajtatípusok és a különböző termesztési módok ismeretésével.