P. Gábor: A frissen kikelt borsómat elléptek a levéltetvek. Mit tehetek ellene?
Aki válaszol: Tóth János kertészmérnök, okleveles növényorvos, szaktanácsadó
A borsó egyik fő kártevője a borsó-levéltetű, mely mind a zöld növényi részeket, mind virágzatot és a termést is károsítja. Gyors felszaporodásával, akár néhány nap alatt komoly károkat tud okozni. Virágzáskor a borsó nagyon érzékeny, a szívogatásuk hatására lecsökken a virágok kötődésnek aránya, így kevesebb termést realizálhatunk eredményeképpen. Továbbá a hajtásvég torzul, sárgul majd elszárad. Mindemellett vírusvektorként is igen jelentős szerepet tölt be.
Meleg, korai tavasz kedvez a megjelenésének. A levéltetveknek rendkívül érdekes életciklusuk van. A tavaszi nemzedéksor megindítója, az áttelelő petékből kikelő ősanya, másnéven „fundatrix”, mely szárnyatlan szűznemző nőstény. A levéltetveknek megvan az a csodálatos képességük, hogy ivaros szaporodás nélkül képesek utódot létrehozni. Ezáltal hihetetlenül gyorsan tudnak hatalmas telepeket alkotni. Az ősanya leánynemzedékei, vagyis „fundatrigének” szárnyatlan és szárnyas szűznemző nőstények. A szárnyas alakok a fő gazdanövényt elhagyják, és új telepeket hoznak létre, míg a szárnyatlan alakok a fő tápnövényen maradnak, és azon szaporodnak.
Amennyiben hirtelen felmelegedések történnek és a napi hőmérsékletek elérik a 18°C-ot, akkor több faj is megjelenhet a borsóban. Mivel a borsó egy korai növény és a ruderáliákon a környező mezővédő sávokon telelnek a levéltetvek és ott a kitavaszodáskor nem megfelelő íz világa van a fakadó növényzetnek. A zsenge borsó hajtások kedvező íz világot teremtenek az áttelelő alakok érési táplálkozásához és tömeges tojásrakásához és tömeges elevenszüléséhez. A szárnyas alakok szél szárnyán szállítódva több 100 méteres távolságból is betelepedhetnek a fiatal borsó növedékbe.
Láthatjuk, hogy a levéltetvek elleni védekezést nem szabad elhanyagolni, mert komoly kárt okozhat. A legfontosabb a védekezési stratégiában az időzítés, érdemes még a jelentősebb telepek megjelenése előtt inszekticides kezelést végrehajtani. A levéltetveknek a természetben is megtalálhatóak a természetes ellenségei, vagyis a zengőlegyek. Érdemes a zengőlegyekre odafigyelni és olyan kezelést választani, ami nem bántja őket, például a flonikamid.. A kezelésre továbbá használhatunk piretroidokat, mint deltametrint, alfacipermetrint, lambda-cihalotrint, ezekről tudni kell, hogy nem kímélik a hasznos élőszervezeteket.