Balogh É. kérdése: A szilvafán túl sok termés van, az idősebb levelek száradni kezdtek, a fiatal hajtások sárgulnak. Gyanítom, hogy magnéziumhiányos a fa. Van magnézium-szulfátom (keserű só), nem tudom, milyen töménységben szabad vele permetezni, mert kezd érni a szilva?
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
Az idén több kertben is jellemző probléma a szilvafák túlzott termésképzése, vagyis a túlkötődés. A túlkötődés a vázágak hasadását okozhatja, emellett a termések minősége is romlik, valamint szakaszos termésképzést is kiválthat. A virágzást követő 4-5 hétben felmérhető a fák terméseinek berakódottsága. Leghatékonyabb módszer a gyümölcskezdemények ritkítására a kézi eltávolítás. A ritkítást, a késő tavaszi fagyveszély elmúltával, az első természetes gyümölcshullás után végezhetjük el.
A szilvafák tápelemhiányának esetében a makroelemeket (foszfor, kálium és nitrogén) a talajon keresztül szükséges pótolni. A mikroelemek a leghatékonyabban és a legkevesebb veszteséggel lombtrágyázás formájában juttathatók ki. A levelek sárgulását a tápanyagok közül a nitrogén, vas és magnézium hiánya okozhatja. A nitrogén hiányát a fa idősebb levelei jelzik először, a levelek színe halványodik (világoszöld lesz) majd sárgul, és végül lehullanak. A magnézium hiánytünetei a nitrogénhez hasonlóan mindig az idősebb leveleken jelennek meg a leghamarabb. Kezdetben az oldalerek közötti részek világosodnak, de az erek és a mellette található szövetek színe nem változik.
Az esetben, ha a hiánytünetek kezdetben a fiatal leveleken jelennek meg, vashiányra lehet következtetni. Először a levélerek közötti részek sárgulását észlelhetjük, az erek zöldek maradnak, melyek sárgulása csak később figyelhetjük meg. A fejlődő friss hajtások már eleve halványabb színűek lesznek. Súlyos esetben a levelek teljes kifehéredése, szélük felüli barnulása, elhalása is bekövetkezhet. Az ilyen hiánybetegség tüneteit mutató levelek általában a fán maradnak, nem hullanak le a tenyészidőszak folyamán sem.
Az erősen tömődött, túlöntözött, magas víztartalmú, rossz levegőzöttségű talajokban a vas a növény számára nem felvehető formában van jelen. Gyors eredményt érhetünk el lombtrágyázással, azonban hosszabbtávú megszüntetésére ez a megoldás nem szolgál. A tüneteket helyes termesztéstechnológiával csökkenthetjük. Fontos tehát a talaj lazítása, levegőtlenségének megszüntetése, valamint a kiegyensúlyozott tápanyagtartalom megteremtése. Növényeink számára így biztosíthatjuk a vas felvételéhez szükséges megfelelő talajállapotot.