Sz. Tamás kérdése: Tisztelt Németh Zoltán Úr! Egyik kertész ismerősöm kizárólag egy bioaktív készítményt használ a gyümölcsfáira, de szinte valamennyi növényére a kertben (gyümölcsfák, palánták, eper, málna, tuja, buxus stb.). Azt mondta, hogy ezzel, a lisztharmat kivételével tulajdonképpen az összes kártékony gombafajt és baktériumot távol tudja tartani a kertjétől, ő semmi mással nem permetez, csak ezt használja 7-10-14 naponta fertőzési nyomástól függően, valamint a permetlébe váltakozva kever kontakt vagy felszívódó rovarölőt (egyik alkalommal acetaprimidet, aztán piretroidokat). A kérdésem az volna, hogy ez igaz lehet? Valóban elegendő lenne a kertben e készítmény gombaölőnek, és az a technika, amit leírtam?
Aki válaszol:
Németh Zoltán, okleveles kertészmérnök, növényvédelmi szakmérnök
Válaszomat a készítmény általános ismertetésével kezdem:
„Különleges, aminosav- és glükózsavbázisú lombtrágya aktívréz- (9% Cu) és aminosav- (3,4%) tartalommal. A készítményt 100% növényi enzimatikus hidrolízissel (sörgyártási technológia) állítják elő. A szerves nitrogén és aminosavval együtt kijuttatott rézkombináció hatására a növény természetes ellenálló képessége jelentősen növekszik. Az aminosav azonnal felszívódik a lombon keresztül, és vele együtt a réz a szállítószövetekbe jut. A réz nem a lombfelszínen, hanem a szövetekben fejti ki hatását, ennek köszönhetően gomba- és baktériumos betegségek nem képesek a növényen megtelepedni.”
Az kétségtelen tény, hogy napjainkban egyre jobban terjed a bioaktív összetevők felhasználása, mind a növénytermesztésben, mind a kertészetben. Esetünkben azonban szeretnék a konkrét növényvédelmi összefüggésekre koncentrálni. Ahogy a gyártó leírásából megtudható, a készítmény 9% aktív rezet tartalmaz. A réz már több mint 150 éve ismert hatóanyag, mely több ponton is blokkolja a kórokozók életfolyamatait. A rezek esetében rezisztencia nem alakulhat ki. Meg kell továbbá említeni, hogy csak megelőző jelleggel hatékony, a gomba támadásakor már a növény felületén kell lennie, kuratív (gyógyító) hatása nincs.
Az elemi réztartalmú készítmények (rézszulfát (régi elnevezéssel rézgálic), rézhidroxid, rézoxid, rézoxiklorid, bordói keverékek) felhasználhatóak a legtöbb gombabetegség, illetve baktériumos fertőzések ellen. (Például az almatermésűek legveszedelmesebb baktériumos kórokozója a tűzelhalás (Erwinia amylovora) ellen is).
Ennek alapján kertész ismerőse elfogadható módszert követ, hiszen állandó lefedettséget biztosít a különböző kórokozók vonatkozásában (varasodás, peronoszpóra, levéllyukacsosodás, alternária, fómás rothadás, paradicsomvész, burgonyavész, rozsdák, málna didimellás vesszőfoltosság stb.) az időjárás függvényében 7-10-14 naponta. A rovarölő készítmények váltogatása is megfelelő, de felhívom figyelmét, hogy virágzásban csak a „méhekre nem jelölésköteles” acetaprimid használható.
Ugyanakkor azt is szeretném jelezni, hogy két nagyon fontos kórokozó csoport kimaradt a technológiából.
Az egyik a szürkepenész vagy szürkerothadás (Botritys), mely pl. a szőlőt, szamócát, szedret, málnát, paradicsomot károsítja, itt nem hatásos a réz, tehát e kultúrák esetében speciális készítményeket kell alkalmazni (ciprodinil, kaptán, azoxistrobin stb.).
1. kép: Szürkepenész szőlőn
2. kép: Szürkepenész szamócán
A másik fontos kórokozó a lisztharmat. A teljesség igénye nélkül nézzük, mely fajokat támad: alma, szőlő, őszibarack, héjas gyümölcsök, köszméte, petrezselyem, kabakosok (uborka, görögdinnye, tökfélék), paprika, zöldborsó stb.
3. kép: Lisztharmat tökfélén
4. kép: Lisztharmat almán
5. kép: Lisztharmat zöldborsón
Alkalmazható az elemi kén, mely amellett, hogy a lisztharmat ellen hatékony, még atkagyérítő hatása is van. Szóba jöhetnek azonban más hatóanyagok is, pl.: difenokonazol, penkonazol, bupimirát.
