Eldőlt, hogy a 2020-ig tartó európai uniós költségvetési ciklusban milyen jogcímeken vehetnek igénybe támogatást a magyar gazdák.
Eldőlt, hogy a 2020-ig tartó európai uniós költségvetési ciklusban milyen jogcímeken vehetnek igénybe támogatást a magyar gazdák. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikai Rendszere (KAP) 2015-től egy újfajta támogatáselosztási irányzatot hoz létre. Az idén még egy átmeneti év várt a termelőkre. A kormány 2020-ig a gazdaság többi szegmense mellett a mezőgazdaságban is a kis- és középvállalkozói szektort, a családi gazdaságokat támogatja. Összesen 2500 milliárd forint áll rendelkezésre a közvetlen termelői kifizetésekre.
Átalakul a következő évtől az európai uniós közvetlen mezőgazdasági támogatások rendszere. A változások megértéséhez ismernünk kell az előző rendszert, eddig ugyanis a közvetlen támogatások rendszere három részből állt Magyarországon: a Közös Agrárpolitika (KAP) I. pillérébe tartoztak a közvetlen támogatásokra és a piaci intézkedésekre elkülönített uniós támogatások. A KAP II. pillére a vidékfejlesztésre fordítható uniós és nemzeti támogatásokat fedi le, amelynek elosztását a második Orbán-kormány megalakulása óta a Miniszterelnökség irányítja. A közvetlen támogatások elosztásának rendszerében a harmadik elem a nemzeti támogatási jogcímeket foglalja magában. Az eddigi, egységes területalapú támogatáson (SAPS) nyugvó rendszer – egységes, átalánytámogatás igénylésével – továbbvihető 2020-ig, ha a termelő az adott évben erre vonatkozóan támogatási kérelmet nyújt be.
Kötelező elem a zöldítés
Jövőre azonban jelentősen átalakul ez a támogatási rendszer, és az új támogatáselosztás alapjaiban két részből tevődik majd össze: a korábban igényelhető területalapú támogatás megmarad, emellett kötelező elem lesz a zöldítés és a fiatal gazdáknak juttatott támogatás. Az új rendszer támogatási feltételeiről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kínál részletes felvilágosítást a gazdálkodóknak, de az agrárkamara és a falugazdász-hálózat is segít.
A kormány célja, hogy az agráriumban is a kis- és középvállalkozások erősödjenek, és a régi nagybirtoki rendszerrel szemben a családi gazdaságok kerüljenek kedvezőbb helyzetbe. A 2020-ig tartó új uniós ciklus végéig, a partnerségi megállapodás értelmében 2500 milliárd forint áll rendelkezésre a közvetlen termelői kifizetésekre, vidékfejlesztésre pedig 137 milliárdot csoportosított át a kormány.
A minimumkifizetés az egy hektárra igényelhető SAPS mellett kibővül, így már az állatokra vonatkozó termeléshez kötött támogatásban is részesülhet a gazdálkodó akkor is, ha egy hektár SAPS-jogosult területtel sem rendelkezik. Ez a minimumtámogatás száz euró. A SAPS-keretre akkor jogosult a termelő, ha rendelkezik legalább húsz hektár SAPS-jogosult területtel, vagy akkor, ha az éves árbevétele nem haladja meg az ötezer eurót. Nem jogosult a területalapú támogatásra az, aki úgynevezett negatív listán szerepel.
Minden gazdálkodó számára általános támogatási jogcím a zöldítés, amely a tagállamok számára is kötelező, mértéke a közvetlen kifizetési nemzeti keretösszeg harminc százaléka. A zöldkomponens támogatásának feltétele a növénytermesztés diverzifikálása, az állandó gyepek fenntartása, valamint az ökológiai célterület fenntartása. A zöldítés lényege a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági termelési forma alkalmazása, minden gazdálkodónak kötelező ennek megőrzése érdekében lépéseket tennie.
A növénytermesztés diverzifikálása azt jelenti, hogy annak a gazdálkodónak, aki tíz hektár feletti területet művel, az adott évben legalább két különböző növénykultúrát kell termesztenie. Ez harminc hektár felett már háromféle növény termesztését jelenti egy évben. A legnagyobb területen termesztett növény a földterület legfeljebb 75 százalékát foglalhatja el, három növény esetén a két legnagyobb terület nem haladhatja meg a birtok 95 százalékát. A fennmaradó öt százalékon úgynevezett ökológiai célterületet kell fenntartani, emellett állandó gyepterületet is ki kell hagyni a termelés alá vont földek mellett. A zöldítés szabályai alól csak az ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező birtokok jelentenek kivételt, mivel ezek automatikusan jogosultak a támogatásra. Az agrár-környezetgazdálkodási programok azonban csak 2016-tól indulnak újra, korábban Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár elmondta, ennek oka, hogy az unió nem hozta meg a program 2015-ös elindításához szükséges alaprendeletet, így csak nemzeti pénzekből lehetett volna biztosítani a programhoz kötött támogatásokat.
A fiatal gazdák érdekében
Nem csak Magyarországon, de uniós szinten is problémát jelent a gazdatársadalom elöregedése. A fiatal gazdák hazánkban jelentős nemzeti indulótámogatást kapnak, az EU is támogatja őket. A támogatásra az olyan, negyvenévesnél fiatalabb földműves jogosult, aki 2015-ben kezd mezőgazdasági tevékenységbe, vagy aki gazdaságát a támogatás benyújtását megelőző öt évben hozta létre. A fiatalokat segítő pénzeket öt éven keresztül folyósítja az unió. A támogatás felső területi korláta 90 hektár.
Nemrég véglegesített a magyar kormány és az Európai Unió azt a listát, amely a közvetlen termeléshez kötött támogatásokat tartalmazza. Erre évente több mint ötvenkétmilliárd forintot fizetnek ki a gazdáknak. Összesen tizenkét jogcímre igényelhetnek közvetlen támogatást a földművesek. Ezek közül az állattartásban a hús- és tejhasznú anyatehenek, a hízott bikák, az anyajuhok és anyakecsketartók igényelhetik a pénzeket. A növénytermesztéssel foglalkozók a cukorrépa, a rizs, a gyümölcsösök, zöldségek, ipari zöldségek, szemes- és szálas fehérjenövények után hívhatnak le támogatást.
Egyéb támogatások
Megmaradt a következő költségvetési időszakra a kisgazdaságok egyszerűsített támogatása is, amely önkéntes bevalláson alapul, és a keretösszeg tíz százaléka fordítható erre a jogcímre, amely minden közvetlen kifizetést helyettesít. Az egy összegű támogatás ötszáz euró évente egy gazdának. Feltétele, hogy legalább egy hektár területtel rendelkezzen a termelő, támogatásának mértéke pedig nem érné el a normál rendszerben az ötszáz eurót.
Sok vitát kavart a nyáron az úgynevezett degresszivitás. A kormány élt azzal a lehetőséggel, hogy a támogatások tizenöt százalékát vidékfejlesztési célokra csoportosítsa át. Ez csak a SAPS-ra vonatkozik, annak is a 150 ezer euró feletti összegére. Területi korlátot is elfogadott az Országgyűlés: 1200 hektár feletti birtokméretnél a teljes területalapú támogatást megvonják, amelynek mértéke 1037 hektár és 1200 hektár között azonban csak öt százalék. Az átcsoportosítás az alaptámogatást érinti, az egyéb jogcímekre járó és a közvetlen támogatást továbbra is igényelhetik a gazdálkodók.
(Magyar Hírlap)
