A törvény hatására csökken a kereslet mind a tulajdonosi, mind pedig a bérlői piacon, legalább is erre lehet következtetni.
Az idén tavasszal hatályba lépett földforgalmi törvény alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökségei – május eleje és június vége között – 4 ezer adásvételről nyilvánítottak véleményt, egy évvel korábban, 2013 második negyedévében még 30 ezer termőföld adásvétel történt – áll az FHB Termőföldárindex 2014 című kiadványban.
Az évente megjelenő kiadványt az FHB Jelzálogbank Nyrt. és az FHB Ingatlan Zrt. juttatta el az MTI-nek.
A piaci változás oka az a törvényi szabályozás, amely nem földműveléssel foglalkozóknak legfeljebb 1 hektár termőföld vásárlását engedélyezi. Ennél nagyobb termőterületet – 300 hektárig – csak földművesek vásárolhatnak, de ehhez meg kell szerezniük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara véleményét, amit a helyi gazdák földbizottsága is véleményez. A vásárlási engedélyt a mezőgazdasági szakigazgatási szerve adja meg.
Társaságoknál – miután továbbra sem lehet a tulajdonukban termőföld – a bérletet korlátozta a törvény, a korábbi 2500 hektárról 1200 hektárra csökkentve azt. Az állattartó telepek fenntartói és a vetőmag termelők lettek kivételek: azok 1800 hektárt bérelhetnek.
A törvény hatására csökken a kereslet mind a tulajdonosi, mind pedig a bérlői piacon, legalább is erre lehet következtetni az idei – eddig ismert – adatokból. Ehhez azonban tudni kell azt is, hogy az elmúlt két évben – éppen a készülő új földforgalmi törvény miatt – magasabb volt a kereslet, mint ami az addigi trendből következett volna. Ez az árakat is felhajtotta.
A 2007-es árakat 100 százaléknak véve, a szántó ára 2011-ben 130 százalékon állt, míg a múlt évben már 180 százalékot mutatott. Az erdő ára 120 százalékra emelkedett 2011-re, viszont tavaly már 160 százalékon cserélt gazdát az erdő. Legkevésbé a gyümölcsös ára emelkedett a várható intézkedések hatására, mivel 2011-ben 95 százalékra esett, majd 2013-ra is alig lépte túl a 120 százalékot.
Mindez forintban azt jelenti, hogy a szántóföld átlagára 2013-ban 945 ezer forint volt, hektáronként. Közép-Magyarországon és valamennyi dunántúli régióban a fajlagos ár túllépte az egymilliót, míg a legolcsóbb Észak-magyarországi ár alig haladta meg az 550 ezer forintot. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyzi a kiadvány: ez az ár is 30 százalékkal magasabb a 2012-esnél.
Az adásvételeknél az átlagos parcella nagysága erdőnél 4,06, gyepnél 2,44, szántónál 2,12, gyümölcsösnél 0,88, míg a szőlőnél 0,5 hektár volt, a tavalyi adatok szerint.
Az FHB bemutatja a termőföld hozamának az alakulást is: 2000-től máig 280 százalékra nőtt a hozam. Ez fölötte van a BUX és a lakásár növekedésének is. A bérbe adott szántónál 5,6, míg a gyepnél 5,7 százalék az elérhető hozam. Gyümölcsösnél 4,9, az erdőnél pedig 3,5 százalékos hozam érhető el bérbeadáskor.
(MTI)
