A szaktárca szerint több sebből vérzik, egyelőre hét település „teszteli”.
Akár a települések felében is bevezethetik a földadót, ha az kiállja az idő próbáját. A feltételes mód nem véletlen: az új helyi adóról egyelőre mindössze hét településen alkottak rendeletet, ám azok jogszerűségét is kétségbe vonja a kormány.
A Csongrád megyei Mindszent, a nógrádi Karancsalja és Nagykeresztúr, a Pest megyei Tóalmás, a vasi Rábapaty, valamint a zalai Szalapa és Kisvásárhely önkormányzata alkotott eddig rendeletet a földadóról – értesült a Földművelésügyi Minisztériumtól a Világgazdaság. Az új közteher mértéke településenként eltérő, jellemzően függ a föld aranykorona értékétől. Mindszenten például hektáronként 150 forint/aranykorona, Nagykeresztúron ezer forint/hektár, Szalapán 5 hektár felett 5 ezer forint/hektár ennek összege. Egy dologban azonban az összes földadó-rendelet megegyezik: a magántulajdonban lévő termőföldeket adóztatják, a földadó alanya tehát magánszemély.
Ebből kiindulva nagyrészt sántít az az érvelés, amellyel a Földművelésügyi és a Nemzetgazdasági Minisztérium igyekszik megakadályozni a földek megadóztatását. A szaktárca abból indul ki, hogy termőföldet nem érdemes megadóztatni, az önkormányzatok erre vonatkozó rendeletei pedig törvényellenesek. A Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Nagy István a VG-nek elmondta: a Nemzetgazdasági Minisztériummal történt több körös egyeztetés után egyértelművé vált, hogy a törvény nem csak azt tiltja meg, hogy az önkormányzatok olyasmit adóztassanak, amire már vonatkozik valamilyen – központilag vagy helyben kivetett – közteher. De a jogszabály azt is kimondja, hogy a települési adó alanya nem lehet szervezet vagy vállalkozó, csak magánszemély. Ha a magánszemély egyúttal vállalkozó is, akkor vállalkozói minőségére tekintettel a vállalkozói vagyonának körébe tartozó vagyontárgy után települési adó fizetésére nem kötelezhető – szól az állásfoglalás. Vagyis annak ellenére, hogy a termőföld adóztatását a törvény nem zárja ki, a gyakorlatban sem a gazdasági társaságként működő mezőgazdasági vállalkozást, sem az egyéni vállalkozó gazdát, sem a 600 ezer forintnál nagyobb éves bevétellel rendelkező őstermelőt nem terhelheti, így nem is fenyegeti a földadó – hangsúlyozta Nagy István. (Az őstermelők számát 350 ezerre becsülik, de 2012-ben összesen csak mintegy 60 ezren nyújtottak be ilyen címen szja-bevallást, amit a 600 ezer forintot meghaladó bevétel esetén ír elő a jogszabály.)
Az önkormányzatok így tulajdonképpen csak azokat a magánszemélynek számító földtulajdonosokat adóztathatják meg, akik nem saját maguk művelik a termőföldjüket, hanem haszonbérbe kiadják. Nagy István szerint azonban nekik is be kellene majd jelentkezniük annak hatálya alá. Márpedig az FM „fel fogja világosítani” az érintetteket arról, hogy a földadó jogszerűtlen, így nincs teendőjük – jelezte az államtitkár. Igaz: a jogszerűtlenséget mással nem indokolta.
Ha a kormány szerint a földadó jogszerűtlen, módosítsa úgy a hatályos törvényeket, hogy azt ne lehessen kivetni, ahelyett, hogy engedetlenségre buzdítaná az állampolgárokat – fogalmazott Schmidt Jenő. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint nem lehet kibújni a vállalkozási tevékenységre hivatkozva a teher alól, mivel Magyarországon csak magánszemély lehet földtulajdonos, márpedig a földadónak mindenütt a föld tulajdonosa az alanya. Ennek ellenére, mint mondta, ő is kíváncsi, kiállja-e a földadó az idő próbáját, mert ha igen, egészen biztos, hogy a települések 50 százaléka be fogja azt vezetni. Ez az arányos közteherviselés elvével is összhangban van, a föld ugyanis az egyetlen olyan jelentősebb vagyontárgy, amire semmilyen közteher nem vonatkozik. A föld fontos erőforrás, ami korábban az egész falut eltartotta, ám most már csak a tulajdonos, és/vagy annak bérlője profitál belőle – vélekedett Schmidt Jenő.
Vízválasztó lesz március
A földadó ötletéről először a Világgazdaság írt azt követően, hogy a 2015-ös adótörvény-tervezet alapján jelentősen kibővült az önkormányzatok adóztatási mozgástere. Ennek nem kis részben az az oka, hogy márciustól jelentősen átalakul a szociális támogatás rendszere, a segélyezés döntő részben az önkormányzatokra hárul, ám költségvetési forrás már nem jár ehhez automatikusan. A településeknek tehát elemi érdekük, hogy növeljék bevételeiket. A földön kívül azonban eddig – szintén Mindszenten – csak a mezőgazdasági gépekre vetették ki új adót. Scmidt Jenő TÖOSZ-elnök szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyiben ki is merült a helyhatóságok kreativitása. Mint fogalmazott, e tekintetben vízválasztó lesz a szociális törvény módosításának átalakítása, az, hogy e miatt milyen bevételcsökkenéssel, illetve kiadásnövekedéssel kell számolniuk az önkormányzatoknak.
A mindszenti példa
Mindszenten 7-8 millió forint, kb. 30-50 földtulajdonostól összesen 7-8 millió forint bevételre számítanak a földadóból – közölte érdeklődésünkre a település polgármestere. Zsótér Károly közölte, ez nagyjából a tíz százaléka az eddigi éves összbevételüknek. A mindszenti képviselőtestület szerint az 52-53 ezer forintos hektáronkénti bérletidíj-bevételből, illetve a 78-80 ezer forint összegű földalapú támogatásból bőven kitermelhető a hektáronkénti átlagosan 4.500 forintos földadó, amit a közösség céljaira fordíthatnak. A települési agrárgazdasági bizottság elnöke Hevesi István szerint viszont az új adónem csak akkor elfogadható, ha az abból befolyó pénz felhasználása felett legalább részben rendelkezhetnek az adófizetők. A gazdák ugyanis szívesen áldoznak például a labor fenntartására, vagy iskolai eszközök beszerzésére, de azt nem szeretnék, ha ez a pénz segélyezésre menne el – mondta.
(vg.hu)
