2015. december 31-ig van lehetőség az előző időszak vidékfejlesztési forrásainak megvalósítására, elszámolására és kifizetésére is.
Semmiféle hátrányt nem szenvedett a vidékfejlesztési program az államtitkárság Kecskemétre költözése miatt – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden a Képviselői Irodaházban.
Kis Miklós Zsolt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ellenőrző albizottsága keddre meghirdetett ülésén beszélt erről, amely határozatképtelenség miatt – a kormánypárti képviselők nem mentek el az ülésre – konzultációs fórummá alakult át.
Elmondta: 2015. december 31-ig van lehetőség az előző időszak vidékfejlesztési forrásainak megvalósítására, elszámolására és kifizetésére is. Rendeletmódosítás kezdeményeztek azért, hogy a folyamatban lévő pályázatok zökkenőmentesen valósuljanak meg.
Ismertette: vidékfejlesztési forrásból rekordszámú kifizetést teljesítettek 2014 végéig, 84 milliárd forintot fordítottak környezetvédelemre, vidékfejlesztésre pedig 39,6 milliárd forintot fizettek ki.
A 2014-20-as vidékfejlesztési programot 2014 szeptemberében nyújtotta be Magyarország, amire megérkezett a bizottság visszajelzése. Az abban szereplő legtöbb észrevétel technikai jellegű pontosítást igényel – közölte az államtitkár.
Kiemelte: a közös agrárpolitika költségvetését több mint 10 százalékkal csökkentették, ennek ellenére Magyarország több támogatást tud lehívni 2014-20-ban, mint a 2007-13-as költségvetési időszakban. Vidékfejlesztésre kevesebb forrás áll rendelkezésre, de a közvetlen kifizetésekből és a nemzeti támogatásokból összességében több mint 350 milliárd forinttal nőtt a rendelkezésre álló összeg.
A tervezett napirend szerint a képviselők beszámolót hallgattak volna meg az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) mezőgazdasági termelőket érintő eddigi tapasztalatairól is.
Ezzel kapcsolatban Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára elmondta: lehet a rendszert kritizálni, de abban egyetértés van, hogy jó eszköz az áfacsalások visszaszorítására. Úgy vélte: a rendszert finomhangolással kell életszerűvé alakítani a próbaüzem alatt, ez az éles működésig meg fog történni.
Harangozó Gábor (MSZP) felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a kormánypártok képviselői ismételten nem látogattak el az albizottsági ülésre, vélekedése szerint ez az eljárás méltatlan egy demokráciában.
Az ekáer-t szerinte átgondolatlanul vezették be, sok részlet nincs jól kitalálva benne, ezeket szeretnék tisztázni, még a rendszer februári élessé válása előtt, amikortól már büntetés is kiszabható – tette hozzá.
Gőgös Zoltán (MSZP) szerint el kellene halasztani a február eleji éles indítást. Az áfacsalások visszaszorítására az áfakulcs csökkentése lett volna a legjobb megoldás, ami nem igényelne az ekáer-hez hasonló bonyolult adminisztrációt – tette hozzá.
(MTI)
