Jelenleg a mezőgazdasági termelők 17 százalékának van mezőgazdasági végzettsége - mondta Weisz Miklós, az Agrya társelnöke csütörtökön Budapesten egy, az agrárfoglalkoztatást elemző szakmai konferencián.
Jelenleg a mezőgazdasági termelők 17 százalékának van mezőgazdasági végzettsége – mondta Weisz Miklós, az Agrya társelnöke csütörtökön Budapesten egy, az agrárfoglalkoztatást elemző szakmai konferencián. A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által szervezett konferencián mutatták be „A mezőgazdasági képzettségűek társadalmi jellemzői” című kiadványt, amely a 2011-es népszámlálás és a 2010-es mezőgazdasági összeírás adatai alapján elemzi a termelők helyzetét.
Laczka Éva, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) alelnöke elmondta: a 2011-es adatok szerint az országban a népesség 2 százalékának, mintegy 200 ezer embernek van valamilyen mezőgazdasági végzettsége. A mezőgazdasági szakemberek mintegy 60 százaléka férfi, és az adatokból az is kitűnik, hogy a mezőgazdasági végzettségűek többsége nem a saját szakmájában dolgozik.
Laczka Éva beszélt arról is, hogy a 2010-es mezőgazdasági összeírás adatai alapján a gazdasági szervezetekben dolgozó vezetők végzettségét vizsgálva az derül ki, hogy az irányítók csaknem háromnegyede – mintegy 7 ezer ember – rendelkezett valamilyen mezőgazdasági szakirányú végzettséggel. Összességében a szakirányú végzettségű vezetők közül 60 százalék felsőfokú, 31 százaléknak középfokú, 9 százaléknak pedig alapfokú szakképzettsége volt.
Kiemelte, hogy az egyéni gazdaságok száma a 2010-es mezőgazdasági cenzus szerint 568 ezer volt, ami így tíz év alatt mintegy a felére csökkent. A gazdálkodók és a segítő családtagok végzettségét vizsgálva az derül ki, hogy közülük csak 10 százalékuknak volt mezőgazdasági szakirányú képzettsége. Közülük 20 százalék felsőfokú, 44 százalék közép- és 36 százalék alapfokú mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkezett. Ebben a gazdasági szegmensben az adatok és a tapasztalatok alapján sokan a gyakorlatra hagyatkozva végzik mindennapi tevékenységüket – mondta Laczka Éva.
Weisz Miklós arról beszélt, hogy az Agrya feladata mindebből adódóan az, hogy a fiatalok körében még népszerűbbé tegye a mezőgazdasági szakképzésben való részvételt, és bebizonyítsa számukra, hogy a mezőgazdasági tudás birtokában jó megélhetést biztosíthatnak maguknak és családjuknak. Ez annál is fontosabb, mert 2002-2012 között az iskolarendszerű agrárszakképzés – mind a felső-, mind a középfokú – iránt csökkent az érdeklődés, míg az iskolarendszeren kívüli agrárszakképzés iránt nőtt az érdeklődés.
(MTI)
