A szír gazdaság élelmiszertermelő kapacitásai javultak idén a megfelelő csapadéknak köszönhetően, de még így sem közelítik meg a fegyveres konfliktus előtti szintet, ahogy egyre több ember szembesül az éhezéssel és szegénységgel.
A szír gazdaság élelmiszertermelő kapacitásai javultak idén a megfelelő csapadéknak köszönhetően, de még így sem közelítik meg a fegyveres konfliktus előtti szintet, ahogy egyre több ember szembesül az éhezéssel és szegénységgel, állapította meg a ma megjelent ENSZ-jelentés.
A búzatermés 2015-ben várhatóan bőségesebb lesz az aszály sújtotta tavalyinál, de ez az élelmezési problémákat nem oldja meg, olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) és a Világélelmezési Program (WFP) közös jelentésében.
Mintegy 10 millió ember küzd élelmezési problémákkal, közülük 6,8 millióan már külső segítségre szorulnak. Csak a január óta eltelt időszakban több mint félmillióan kényszerültek elhagyni lakóhelyüket. A FAO-WFP jelentése szerint a konfliktus hatása a mezőgazdaságra és az élelmiszer-piacokra egyre aggasztóbb.
„Annak ellenére, hogy a szíriai termés az esők következtében jobb a vártnál, az ország mezőgazdaságát megtépázta a konfliktus. Sürgősen külső támogatásra lenne szükség, hogy a gazdák fel tudjanak készülni az októberben kezdődő vetési szezonra,” mondta Dominique Burgeon, a FAO vészhelyzeti és újjáépítési osztályának igazgatója.
A mezőgazdasági termelést akadályozza az akadozó üzemanyag-ellátás, a hiány a mezőgazdasági munkaerőből és egyéb szükséges termékekből (vetőmagok, műtrágya), továbbá a magas beruházási költségek, a nem megbízható minőség és az öntözőrendszerek és mezőgazdasági eszközök károsodása. Ezek a tényezők mind-mind hozzájárulnak az élelmiszer-ellátási nehézségekhez.
„A helyzet egyértelmű: a közel öt éve tartó konfliktus tönkre tette a szír gazdaságot és az emberek még arra sem képesek, hogy a túléléshez elengedhetetlen élelmet biztosítsák maguknak,” vázolta a helyzetet Arif Husain, a Világélelmezési Program vezető közgazdásza. „Aggasztó, hogy az emberek kénytelenek elhagyni otthonaikat, főleg a nők és gyermekek szemszögéből – utóbbiaknál akár visszafordíthatatlan károkat is okozhat, további évekre kitolva a konfliktus negatív hatását.” Hozzátette, hogy „igyekszünk nyomást gyakorolni a nemzetközi közösségre, hogy tegyenek meg mindent a békéért és a károk enyhítéséért, amíg meg nem oldódik a helyzet.”
A búzatermést idén 2445 millió tonnára becsülik, fölülmúlva nem csupán a tavalyi gyenge idényt, de a tavaly előttit is. Mégis, ez még mindig 40 százalékkal alacsonyabb, mint a konfliktus előtti mennyiség. Az országnak 800 000 tonna búzára lenne még szüksége, hogy fedezni tudja az éves szükségletét (5 millió tonna), állítja a jelentés.
A gabonával bevetett földterület a ’60-as évek óta nem volt ilyen kevés, ami főleg a biztonsági helyzettel magyarázható.
Az állattenyésztés korábban Szíria gazdaságának és exportjának egyik alappillére volt, most, a konfliktus következtében a szarvasmarha-tenyésztés 30 százalékkal, a birka és kecske 40 százalékkal, míg a baromfi, az emberek számára a legkönnyebben elérhető állati fehérjeforrás, 50 százalékkal zsugorodott. A FAO-WFP közös jelentése arra is kitér, hogy az állategészségügyi szempontból fontos oltóanyagok és gyógyszerek is fogyóban vannak.
Hihetetlen magasságokban a kenyér ára
Bár tavaly viszonylag stabilak voltak az élelmiszerárak Szíriában, az év elején az állami támogatások elmaradása és a belföldi fizetőeszköz gyengülése miatt hirtelen megugrottak. Különösen a kenyér drágult meg, egyes helyi pékségekben akár 87 százalékkal is többet kell érte fizetni.
Ennek következményeként a háztartások élelmiszerkiadásai jelentősen megnőttek a konfliktus kitörése óta, más, szintén alapvető fontosságú termék rovására. A családok jövedelmük több mint felét élelmiszerre költik, egyes tartományokban, mint Suweida, Aleppó és Hama azonban még ennél is többet. Daraban, ahol a harcok a legintenzívebbek, akár 80 százalékot is elérheti ez az arány.
Ezek után nem meglepő, hogy az emberek többsége szegényesen táplálkozik. Valamelyest változatosabb az étrend az észak-nyugati területeken (Idlib, Tartusz, Latakia), ahol az emberek könnyebben hozzáférnek minőségi és vitaminban gazdag fehérjékhez és zöldségekhez. Az élelmezési mutatók a harcok által leginkább érintett kormányzóságokban (Dajr ez-Zaur, Hassakeh, Aleppó és Hama) a legrosszabbak.
Akadozó piacok
A termelők, szállítók és kereskedők nagyon magas tranzakciós költségekkel kell számoljanak Szíriában a legfontosabb utak biztonsági helyzetének romlása miatti kockázatok mellett. A mezőgazdasági termékek a termelőtől a fogyasztóhoz juttatása számos akadályba ütközik, megnövelve az élelmiszerpazarlás mértékét a gyümölcsök és zöldségek esetében és nehezítve az észak-keleti gabonatermő vidékekről a búza szállítását az éhezéssel küzdő nyugati országfélre.
Ajánlások
A harcok befejeződése jelentené a legfontosabb lépést az élelmezésbiztonság javításáért Szíriában, mégis a jelentés további ajánlásokkal is szolgál a jelenlegi helyzet kezelésére, kiemelve a külső segítség szükségességét.
Jó minőségű vetőmagok, műtrágya és egyéb mezőgazdasági eszközök révén a búza és a gabonatermelés növelhető lenne. A konfliktussal együtt élni kényszerülő közösségek ellenálló képessége erősíthető lenne a helyi vetőmag-termesztésre és -forgalmazásra alkalmas egységek kialakítása, a háztáji zöldségtermesztés és baromfitenyésztés minőségi alapanyagokkal való támogatása és az állategészségügyi oltóanyagok és gyógyszerek utánpótlása révén.
(FAO)
